AF, sorozat, videó
A Nikon igyekszik mindig úgy alakítani a profi full-frame szenzoros DSLR-jeit, hogy a legjobb fókuszrendszer mindig a csúcsmodellben jelenjen meg elsőként.
2016-ban, jauárban rántották le a leplet a D5-ről, amely vadonatúj 153 pontos AF rendszert kapott. Ez került most át a D850-be is, így immár két profi full-frame gép is ezt a fókuszmodult alkalmazza.
A Multi-CAM 20K AF rendszer 153 AF pontot tartalmaz, 99 keresztszenzorral. Ebből 55-öt választhatunk ki (a többi segédszenzor), amiből 35 keresztszenzoros, 15 pedig akkor is működőképes, ha f/8 fényerőt alkalmazunk (pl. egy f/4 fényerejű teleobjektívet 2×-es telekonverterrel). A fókuszpontok mindegyike -3 Fé, a középső pedig -4 Fé érzékenységű!
A felhasználó szabadon eldöntheti, hogy ritkább elrendezésű 15 pontos dinamikus, vagy 9-es csoportokba rendezett dinamikus, illetve egyetlen szabadon választott fókuszmezőt használ. Az AF pontok kiválasztása a navigációs gombbal, vagy a mellette lévő joystick gombbal történhet. A navigációs gomb alatti kapcsoló „L” állásával zárolhatjuk a kiválasztott fókuszmezőt. Lehetőség van a portré állású géptartáshoz külön fókuszpontot rendelni, így ha vízszintes gépállásból átállunk a függőleges tartásra, akkor a gép automatikusan átvált a korábban megadott AF mezőre.
A fókuszmódok kiválasztásának módja nem változott: az objektív csatlakozó kioldó gombja alatti kapcsolóval választhatunk az automatikus vagy kézi állítás között, a kapcsoló közepén lévő apró gombot nyomva pedig a két vezérlőtárcsával állítható be a kívánt AF-mód. A hátsóval az egyszeri (AF-S) és folyamatos (AF-C) élességállítás között válthatunk, az elülső tárcsával pedig a terület módok között. Az üzemmódok az alábbiak lehetnek:
- S (single-point AF): a fotós szabadon választhat egyet az 55 AF pont közül.
- AUTO: a gép automatikusan választja ki az élességállítás helyét (ez akár több AF pontot is lefedhet).
- GRP (group-area AF, AF csoport): 5 pont területét lefedő fókuszcsoportok választhatók. Olyan esetekben célszerű használni, ha egy fókuszmezővel nehezen fogható be a téma (pl. portré). Ebben a módban elsőbbséget élvez az előtér, és az észlelt arc.
- 3D (tracking): témakövető fókusz az összes ponton, amelynél az exponáló gomb félig lenyomását követően a gép a témán tartja nem csak a fókuszt, de ha a téma mozog a képmezőben, akkor a fókuszpontot is az összes pont valamelyikén.
- D153 (dinamikus 153 pontos): az összes fókuszpont közül kiválaszthatunk egyet, de a téma elmozdulásakor a környező pontok segítségét is igénybe veszi a rendszer. Csak folyamatos módban működik.
- D72 (dinamikus 72 pontos): mint az előző, de szűkebb környezetet figyel, amelyhez 72 fókuszpontot és segéd fókuszpontot használ a rendszer. Csak folyamatos módban működik.
- D25 (dinamikus 25 pontos): mint az előző, de szűkebb környezetet figyel, amelyhez összesen 25 fókuszpontot és segéd fókuszpontot használ a rendszer. Csak folyamatos módban működik.
- D9 (dinamikus 9 pontos): mint az előző, de még szűkebb környezetet figyel, amelyhez 1 fókuszmezőt és a környező 8 segéd fókuszpontot használja a rendszer. Csak folyamatos módban működik.
A menüben egyenként letilthatók a fenti AF-módok, ha valamelyikre nincs szükségünk. A 3D követő fókusz leginkább sportfotózásnál lesz nagy hasznunkra, hiszen a gyorsan és kiszámíthatatlanul mozgó játékosokat is képes követni.
A Nikon D5-nél jelent meg ezen felül a 3D arcérzékelés és arckövetés, amely nem LiveView módban, hanem leengedett tükörnél működik. A nagy felbontású AF szenzor tehát immár arcot is képes érzékelni és az élességállítás során ez prioritást élvezhet, illetve követő módban az arc követésére is van lehetőség. Ezt is megkapta a D850.
Az automata élességállítás nem csak az exponáló gomb félig lenyomásával, de az AF-ON gombbal is aktiválható. Legalábbis alap beállításban, hiszen a gomb az expozíciós adatok rögzítésére is használható. Feladatát az egyéni beállítások menüben határozhatjuk meg.
Manuális élességállításra a gép elején lévő kapcsolóval, vagy az objektív AF/M kapcsolójával válthatunk. A pontos fókusz megtalálásában a kereső státuszsorának bal szélén felvillanó kis lámpa segít. A fókusz visszajelzés 1:8,0 fényerejű objektíveknél is működik.
A 180 ezer pixeles RGB fénymérő modul precízebb fénymérést tesz lehetővé, mint elődje. A fénymérés a következő módokban használható:
- Mátrix: a teljes képmezőt figyelembe veszi az expozíciós értékek meghatározásához. Az összes G, E és D sorozatú Nikkor objektívvel működik (egyéb automata optikákkal 3D Color Matrix III mérést használ a gép).
- Középre-súlyozott: a teljes képmezőn mér, de a képközép 6, 8, 10, 13 mm-es területét fokozott (75%-os) mértékben veszi figyelembe.
- Szpot: csak a képmező 3,5mm-es részén (2,5%-án) mér fényt.
Élőkép
Ezúttal sem maradt el a LiveView mód, amelynél továbbra is egy kapcsolóval választhatjuk ki a fotózáshoz és a videófelvételhez igazított üzemmódot. Élőképnél kapunk autofókuszt is, sajnos még mindig csak kontraszt alapút, ráadásul abból is elég lassúcskát (helyes kiinduló fókusznál is 1 mp-ig tart, amíg a gép többszöri előre-hátra fókuszálással jóváhagyja az élességet, ha azonban fókuszon kívülről indulunk, akkor 1,2-1,5 mp is eltelhet, mire élességet talál, függetlenül a használt objektív fényerejétől és a beállított rekesztől).
Fene se gondolta volna, hogy a Nikon még 2017-ben sem tud egy épkézláb fázis-különbség érzékelést támogató szenzort beépíteni a pro DSLR-jébe. E téren tehát jelentős hátrányban van még a Nikon. Persze keveseket zavar, de ha egyszer bekerül majd egy Nikon DSLR vázba a gyors LiveView autofókusz, bizony kiszélesednek a lehetőségek (fej fölül így is lehet fotózni a dönthető LCD-nek köszönhetően, de a lassú autofókusz miatt gyors reakciót igénylő eseményfotózásnál bizony korlátai vannak a mostani megoldásnak).
A fókuszkeret az érintőképernyő segítségével könnyedén áthelyezhető. Itt elérhető az arcfelismerés és a témakövető mód is. Kézi élességállításnál nincs fókusz visszajelzés, van viszont képnagyítás. A ‘+’ (nagyító) gombbal négy lépésben, max. 15× nagyításig növelhetjük a képkivágást, amely lehetőség akár AF módokban is adott (videofelvétel során azonban nem nagyíthatunk bele a rögzített élőképbe). A tökéletesen pontos kézi fókuszálás így könnyedén elvégezhető.
A fókuszmező mérete háromféle lehet: nagy, közepes, vagy igen kicsi. Ezt is az oldalsó AF mód gombbal állíthatjuk.
Az „i” gomb megnyomására egy helyi menü jelenik meg, ahol a következő paraméterek módosíthatók:
- képterület választása (FX, 1,2×, DX, 5:4, 1:1)
- aktív D-Lighting
- elektronikus első redőny
- monitor fényerő (±5 lépés)
- élőkép fehéregyensúlya
- osztott képernyős zoom (az élőkép két oldalsó részlete nagyítható ki és helyezhető egymás mellé)
- néma élőnézet mód (ez jelenti a teljes elektronikus zár használatát)
- élkiemelés szintje
- negatív digitalizáló
Elektronikus első redőny módban az első redőny folyamatosan nyitott állapotú, ennek funkcióját a szenzor elektronikus zárja valósítja meg. Mivel az első redőnynek ilyenkor nem kell lefutnia, így jóval kisebb mechanikai sokk (rezgés) éri a vázat.
Néma élőnézetben viszont teljes elektronikus zárat kapunk, amelynél egyáltalán nincsenek használva a redőnyök, így nem csak a rezonanciáktól lesz teljesen mentes a felvételkészítés, de a fotózás is totális csendben történhet.
Az néma élőnézet kétféle módot kínál, az SL1 módnál teljes képkockát ment le a gép és RAW formátum is használható, a maximális érzékenység ilyenkor ISO25600 lehet, míg a sorozat sebesség maximuma 6 kép/mp.
SL2 módban DX képkivágásban működik a gép, a fotók csak 3600×2400 pixeles felbontásban JPEG formátumban kerülnek elmentésre, az érzékenységet csak a gép választhatja meg, viszont elérhető 15 kép/mp (CL) és 30 kép/mp (CH) sorozat sebesség is.
Az elektronikus zár használatakor a legrövidebb záridőben nincs eltérés, itt is 1/8000 mp.
Az élőkép alsó részén mindig láthatók maradnak a fontosabb felvételi adatok, valamint a képmezőben a fókuszpont. Az INFO gomb segítségével további, részletes infókat, illetve segédrácsot, élő hisztogramot, vagy virtuális horizontot is bekapcsolhatunk.
Videó módban az élőkép kivágása is 16:9-es oldalarányú, igazodva a mozgóképek formátumához. Ebben a módban is készíthetünk állóképeket, amelyek így 16:9-es oldalarányúak lesznek.
Sorozat fényképezés
A megnövelt, igen nagy felbontás ellenére a sorozat sebességét sikerült a D810-éhez képest még tovább gyorsítani. Alapkiépítésben maximum 7 kép/mp-ig juthatunk el, de az opcionális portrémarkolat használatakor akár 9 kép/mp is elérhető. Sorozatfelvétel közben működik az autofókusz is, természetesen csak két kép közötti időben.
A sorozat sebessége egyébként 1 kép/mp lépésközzel igény szerint beállítható, a maximális sebességű és az általunk beállított lassabb sebességű sorozat módokat a gép bal felső részén lévő tárcsa CH és CL állásaiban érhetjük el. Korlátozhatjuk a sorozatban készült képek számát is, amely 1-200 kép lehet.
A belső puffer méretét is nagyobb kapacitásúra alakították ki, így még lassú kártyával is készíthetünk gyors sorozatokat, veszteségmentesen tömörített RAW formátumban akár 20 képig, RAW+JPEG-nél 19 képig.
Ha a belső puffer betelik, a sorozatfelvétel nem áll le, csak a kártya írási sebességének függvényében lelassul. Az írási sebességről a mért értékek oldalon közlünk adatokat, ehhez érdemes tudni, hogy egy átlagos, ISO100 érzékenységgel, 14 bites színmélységgel, veszteségmentes tömörítéssel készített RAW fájl nagyjából 50-55 MB méretű, ebből már számolható az elérhető sorozatsebesség (a belassulás nélküli 7 kép/mp-hez 385 MB/s írási sebesség kellene, bár ilyet az XQD kártyából sem sikerült kicsikarni).
Az automatikus sorozatok terén is jó a helyzet. Az automatikus expozíció sorozat 2-9 kép hosszú lehet, 0,3-3 Fé lépésközökkel és akár önkioldóval is kombinálhatjuk. Választhatunk ugyanilyen hosszú vaku sorozatot sőt, kombinált expozíció és vaku sorozatot is. Ebből a modellből sem hagyták ki a 2-9 képes fehéregyensúly sorozatot, illetve a max. 5 képes ADL, azaz aktív dinamika korrekció sorozatot.
Az önkioldó beállításoknál maradt a 2, 5, 10 és 20 mp-es késleltetés. Beállíthatunk önkioldó sorozatot is 1-9 kép közötti hosszúságban, melyek között 0,5-3 mp-es késleltetési idő lehetséges. Az önkioldót kombinálhatjuk az expozíció sorozattal is, így könnyen készíthetünk HDR képhez alap fotókat.
Videófelvétel
Nagyot ugrott videofelvétel terén is a D850, hiszen a korábbi max. Full HD felbontás helyett ez a modell már Ultra HD, azaz 3840×2160 pixeles videókat is képes készíteni. A képfrissítés ebben a felbontásban 24, 25 vagy 30 kép/mp lehet, míg Full HD felbontásban 24, 25, 30, 50 vagy 60 kép/mp is.
Van lehetőség 4×-esen vagy 5×-ösen lassított slow-motion videózásra is, utóbbinál a lejátszás 24 kép/mp lehet, előbbinél 25 vagy 30 kép/mp. Ilyen esetben a felbontás Full HD, hangot pedig nem rögzít a gép.
A D5-tel szemben viszont UltraHD felbontásban sem korlátozza a gép 3 percre a felvételi időt. Egyhuzamban maximum 29 perc 59 mp-et rögzíthetünk.
FullHD és HD felbontásban a mozgóképek tömörítési minősége kétféle lehet: High (magas, max 42 Mbps), és Normal (24 Mbps). UltraHD felbontásnál nincs tömörítési fok választási lehetőségünk.
A Full HD és Ultra HD videó között látószögben igazán minimális eltérés van, de a fotókhoz képest sincs jelentős képkivágás, vagyis a teljes szenzor szélessége gyakorlatilag elérhető. Full HD felbontásban bekapcsolhatjuk az elektronikus stabilizációt is, ilyenkor természetesen a stabilizáláshoz enyhe látószög csökkenés társul.
Fotó és video képkockák
Megkapjuk a nyers videojel HDMI kimeneten való továbbításának lehetőségét is, ráadásul akár UltraHD felbontásban is, így a kártyára mentett tömörített módokkal szemben külső felvevő esetén jobb minőségben is dolgozhatunk.
A gépen belül sztereó mikrofon található, de külső mikrofon is csatlakoztatható. Ennek jelszintje lehet automatikus, vagy 20 fokozatban manuálisan beállított. Ha nincs szükség hangra a beépített mikrofon letiltható. Érdekes funkció a mikrofon felvételi frekvenciatartományának megadása, amely lehet teljes, vagy csak az emberi beszédnek megfelelő középtartományra korlátozott. A videó menüben szélzaj szűrés bekapcsolására is módunk nyílik.
A videofelvétel az exponáló gomb melletti külön gombbal indítható, de ezt megelőzően a gép hátulján át kell kapcsolni videó módba és aktiválni az élőképet.
A felvétel ugyanabban a módban veszi kezdetét, amelyet a fotózáshoz beállítottunk, és közben jórészt ugyanazok a beállítások használhatók. P módban csak az expozíció kompenzáció, S módban a záridő és az exp. kompenzáció, A módban a rekesz és az exp. kompenzáció, M módban pedig a rekesz/záridő és az érzékenység is állítható a felvétel folyamán. Az érzékenység teljes tartománya elérhető mozgókép módban is, így akár ISO102400-zal is filmezhetünk. Az érzékenységet a gép választja meg, de M módban van lehetőség rögzített, általunk beállított érzékenység használatára is.
Videó rögzítés alatt működik a fénymérés, és a kontraszt alapú AF is, amely az exponáló, vagy az AF-ON gombbal indítható. A videókép színének, élességének és kontrasztjának megváltoztatásához a Picture Control képfeldolgozási módokat használhatjuk, de elszínezhető a felvétel a fehéregyensúly változtatásával is, amely a felvétel alatt is manuálisan állítható marad.
Felvétel közben módosítható az expozíció kompenzáció, illetve rekesz-előválasztás és manuális módokban a rekeszérték is. Igazán jó lehetőség, hogy ezek közül egyet akár a hátsó négyirányú navigáló gombok fel-le gombjaira is programozhatunk, így pl. anélkül állíthatunk videorögzítés közben rekeszt, vagy módosíthatjuk az expozíciót, hogy az elülső tárcsa hangja csúnyán belehallatszana a felvételbe.
