Kipróbáltuk: Olympus E-400 teszt

0

Képminőség

Fájlformátumok

Ahogy a Panasonic DMC-L1, úgy az Olympus E-400 sem támogatja már a TIFF formátumot. Talán ezért nem is annyira kár, hisz a RAW sokkal több szabadságot ad, s manapság már a konverziója sem okoz problémát, hála a mindig friss konvertereknek.
A RAW fájlok mellé menthetünk JPEG képeket is, ami a feldolgozás előtti könyebb eligazodást segítheti, illetve ha szükséges, gyorsan rendelkezésre áll egy jó minőségű “előnézeti” kép. A RAW fájlok egyébként sajnos tömörítés nélküliek, méretük 21 MiByte, ami bizony hamar megtölti a fél gigás kártyákat is.
A fájlok mentése során egyébként a menü elérhető, nem bénul le a gép, s ennek köszönhető az is, hogy RAW formtátumú sorozatnál nem áll le a képkészítés teljesen, ha a puffer betelt, hanem folytatódik, amint van hely egy újabb képnek.

Szerencsére a tesztünk készítése alatt az Adobe elkészült a végleges 3.6-os CameraRAW konverterével, így a gyári szoftveren kívül a legelterjedtebben használt konvertert is kipróbálhattuk.

Képzaj

A fényképezőgép érzékenysége ISO 100 és ISO 1600 közötti lehet. A JPEG képeknél kis mértékű zajszűrés figyelhető meg, amely ISO400-tól felerősödik. ISO1600-nál jelentős lágyulást is okoz. Ugyanez a lágyulás érezhető a gyári szoftverrel is ISO800 és ISO1600 érzékenységeknél, míg az Adobe Camera RAW-ban konvertált képeknél ez nem látszik, helyette viszont erősebb a képzaj és furcsa hatású a kép. ISO400-ig tehát még jól használható a gép, nem okoz sem JPEG, sem RAW formátumnál kellemetlenséget a képzaj (vagy a zajszűrés), ISO800-tól azonban előjönnek a porblémák, a képzaj, vagy éppen a zajcsökkentés lágyító hatása.

Egy érdekességet érdemes még itt megemlíteni: az ISO1600 érzékenységű kép az Adobe Camera RAW-ban +1 Fé világosítást igényelt ahhoz, hogy ugyanolyan világosság értékű legyen, mint a JPEG, vagy gyári szoftverrel lekonvertált RAW. Ha ez nem az ACR hibája, akkor ez azt jelenti, hogy az ISO1600 csak szoftveres játék: a gép ISO800-on készíti a képet -1 Fé kompenzálással, majd a feldolgozás során világosítja a képet (ahogy pl. a Canon középkategóriás EOS sorozat tagjai az ISO3200 érzékenységűt).

A RAW tesztképeket a gyári Olympus Master 1.42-es változatával és az Adobe Camera RAW 3.6-tal konvertáltam (nulla zajszűrés, gyári konverternél +1-es élesítés, ACR-nál 25-ös élesítés). Az ISO1600-as tesztképnél +1 Fé korrekciót kellett alkalmazni az ACR-ban.

Érzékenység – zajtartalom

JPEG, ISO100, F8; 1/2 mp, 4071 KiB
RAW Olympus Master, ISO100, F8; 1/2 mp, 1575 KB
RAW ACR 3.6, ISO100, F8; 1/2 mp, 4007 KB
JPEG, ISO200, F8; 1/4 mp, 3844 KB
RAW Olympus Master, ISO200, F8; 1/4 mp, 1730 KB
RAW ACR 3.6, ISO200, F8; 1/4 mp, 4479 KB
JPEG, ISO400, F8; 1/8 mp, 3601 KB
RAW Olympus Master, ISO400, F8; 1/8 mp, 1982 KB
RAW ACR 3.6, ISO400, F8; 1/8 mp, 5066 KB
JPEG, ISO800, F8; 1/15 mp, 3673 KB
RAW Olympus Master, ISO800, F8; 1/15 mp, 2162 KB
RAW ACR 3.6, ISO800, F8; 1/8 mp, 5540 KB
JPEG, ISO1600, F8; 1/30 mp, 4437 KB
RAW Olympus Master, ISO1600, F8; 1/30 mp, 2598 KB
RAW ACR 3.6, ISO1600, F8; 1/30 mp, 6912 KB

A fotók 18 °C hőmérséklet mellett készültek.

Általános képminőség

A készített képekkel elégedett voltam, a színek megfelelően teltek, a zajosság nem vészes, bár ISO100-nál is látható a sötétebb tónusú területeken. A gépen belüli JPEG feldolgozás jó, legalábbis ISO400 érzékenységig, utána az erősebb zajszűrés az én szájízemnek már kevésbé tetszett. Mindenesetre nincs óriási különbség a gép JPEG képe és a gyári szoftverrel konvertált RAW között, vagyis a JPEG képek is jó minőségben jelennek meg. Érdekes viszont, hogy a RAW-ból konvertált képek néhány pixellel többet mutatnak lent és jobb oldalt, viszont kevesebbet fent és a bal oldalt. Ugyanez tapasztalható az ACR-ben konvertált képeknél is, de teljesen más mértékben (ezért van az értékenység tesztképek között kis mértékű elcsúszás annak ellenére, hogy azonos expozíciókról van szó: RAW+SHQ-ban készültek a képek).
Az élesítést sem viszi túlzásba a gép, a tesztképeknél a gépben +1 élesítést használtam, ami már jó eredményt adott, de még a zavaró világos kontúr nem volt jellemző a képekre.

A fényméréssel sem volt gond, a szokásos ± 0,7 Fé tartományban kellett csak eltérni a fénymérő által adott értéktől, nem voltak jelentős aluk vagy túlexponálások.

A blooming (vagyis átfolyás) sajnos jelentős, így a kiégett területek szomszédságában lévő részletek is eltűnhetnek (lásd pl. faágak, vagy vasútállomásnál a villanyoszlopok). Ezt figyelembe kell venni képkészítéskor, inkább vállaljunk egy kissé több képzajt, s exponáljunk alá, majd RAW kibontás során emeljük a világosságot.

Kis mértékben a színeknél is van eltérés a vázzal készült JPEG és a gyári szoftver RAW konverziója között. Azt persze meg sem említem, hogy az ACR jelentős eltérést produkált, de ezt már megszokhattuk. A kérdés ezúttal is az: melyik van közelebb a valósághoz? Az érzékenység tesztképeknél lévő cérnaspulnik színe inkább hasonlít az ACR színeihez. A gyári JPEG és a gyári szofverből konvertált RAW kissé telítettebb a sárga tartományban.

Hosszú expozíció

A fényképezőgép legnagyobb beállítható zárideje 60 másodperc, de B módot is használhatunk. Ekkor az eddigi FourThirds digitális vázakhoz hasonlóan itt is maximum 8 perces záridőt használhatunk. A kezelési útmutatóban lévő adatlap szerint ISO100 és ISO200-nál is 8 perc a maximum. Ezzel szemben a nálunk járt példány már ISO200-nál is 4 percre limitálta a maximális záridőt, ISO400-nál pedig 2 percre. Ebből kifolyólag nem is tudtam elkészíteni az összehasonlításhoz szükséges ISO200 – 8 perces záridejű képet, csak ISO 100 érzékenységnél. Így természetesen nem is szabad összehasonlítani a többi 4/3-os géppel ezeket a képeket, csak magukban elemezhetők.

ISO100 érzékenység mellett tehát letakart objektívsapkával (és géppel) készítettem a két darab 8 perces expozíciós idejű felvételt, egyiket kikapcsolt, másikat bekapcsolt hosszúzáridős zajcsökkentés mellett. Hotpixel kivonás nélkül borzalmas képet kaptunk: vörös, zöld és kék csillagos “égbolt” lett az eredmény, de a hotpixel kivonással járó zajszűrés megtette a hatását: a hotpixelek eltüntek. No azért ez sem lett teljesen homogén, kis mértékű képzaj ugyanis láthatóvá vált. Kellemetlen sötétzaj-különbség viszont nincs a képen.

Fontos tudni, hogy a hotpixel kivonást a gép csak JPEG állásban “hajlandó” elvégezni, ha RAW formátumot használunk, akkor nincs ilyen lehetőségünk, magunknak kell a hotpixelekkel szembeszállnunk.

Ezek alapján a hosszú expozíciós felvételek kedvelőinek talán nem a legjobb választás ez a gép. Mindenesetre kipróbáltuk 1 perces záridővel is a gépet egy konkrét témán, hogy megbizonyosodjunk a hotpixelkivonás működési módjáról.

Hosszú záridejű felvétel (ISO100, 8 perc)

teljes kép
képkivágás
Olympus E-400 hotpixel szűrés nélkül
Olympus E-400 hotpixel szűrés nélkül, hisztogram széthúzással kiemelve
Olympus E-400 darkframe hotpixel szűréssel
Olympus E-400 darkframe hotpixel szűréssel, hisztogram széthúzással kiemelve

A hisztogram széthúzás során a 0-25 világosságértékeket húztuk szét 0-255 tartományra.

A valós környezetben készített 1 perces felvételen jól látható, hogy a pixelkivonás a szomszédos képpontok színének és világosságértékének figyelembe vételével történik, s nem “favágó” módszerrel. Magyarul: a hopixelek helyén nem marad fekete képpont.

60 mp-es expozíciós idejű felvétel (ISO100)

teljes kép
képkivágás
hotpixel szűrés nélkül
darkframe hotpixel szűréssel

Memória kapacitás

A nagy felbontású képek miatt már a JPEG fájlok is elég tetemes méretűek. ISO100 érzékenységnél legjobb minőségben is könnyen 7 MiB fölé hízhatnak. HQ minőséggel megelégedve viszont 2-2,5 MB-os fájlok töltik csak meg a kártyánkat. Persze ha minden lehetőséget ki szeretnénk használni és a RAW formátumot választjuk, akkor a 21 MiByte méretű állományok gyorsan felzabálják a szabad memóriakapacitásunkat.
Ebből kifolyólag először javaslok 1 GB-os kártyát, ami mondjuk csak JPEG képekre egész jó tárhelyet biztosít, ide még a fél gigás is elég lehetne. Viszont ha még a RAW formátummal is kacérkodunk, akkor már erősen ajánlott egy 2 GB-os kártya megvásárlása. S hogy xD vagy CF legyen? Azt hiszem ez már az első oldalon eldőlt. Ha emlékszünk az írási sebességre, akkor máris beugrik: az xD-vel nem járnánk túl jól. Ráadásul még drágább is, mint a CF.
Az egyes felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket a következő táblázat mutatja:

Fájlméretek és tárolható képek száma
Felbontás, tömörítés méret* 1 GB-os kártyán* 2 GB-os kártyán*
3648×2736 RAW 21536 KiByte 47 95
3648×2736 SHQ (1/2,7) 7189 KiByte 142 284
3648×2736 HQ (1/8) 2249 KiByte 455 910
3200×2400 SQ (1/2,7) 5909 KiByte 173 346
3200×2400 SQ (1/4) 3746 KiByte 273 546
3200×2400 SQ (1/8) 1682 KiByte 608 1217
3200×2400 SQ (1/12) 1091 KiByte 938 1877
2560×1920 SQ (1/2,7) 3781 KiByte 270 541
2560×1920 SQ (1/4) 2255 KiByte 454 908
2560×1920 SQ (1/8) 1092 KiByte 937 1875
2560×1920 SQ (1/12) 684 KiByte 1497 2995
1600×1200 SQ (1/2,7) 1324 KiByte 773 1546
1600×1200 SQ (1/4) 903 KiByte 1133 2267
1600×1200 SQ (1/8) 442 KiByte 2314 4629
1600×1200 SQ (1/12) 311 KiByte 3297 6594
1280×960 SQ (1/2,7) 804 KiByte 1274 2548
1280×960 SQ (1/4) 606 KiByte 1688 3377
1280×960 SQ (1/8) 291 KiByte 3518 7037
1280×960 SQ (1/12) 205 KiByte 4993 9986
1024×768 SQ (1/2,7) 505 KiByte 2028 4056
1024×768 SQ (1/4) 393 KiByte 2608 5216
1024×768 SQ (1/8) 204 KiByte 5017 10034
1024×768 SQ (1/12) 139 KiByte 7384 14768
640×480 SQ (1/2,7) 224 KiByte 4578 9157
640×480 SQ (1/4) 167 KiByte 6132 12264
640×480 SQ (1/8) 94 KiByte 10922 21845
640×480 SQ (1/12) 70 KiByte 14563 29127

*JPEG esetén a tényleges fájlméret, illetve a kártyán tárolhatófotók száma erőteljesen függ a használt érzékenységtől, illetve a fotózott témától!