Kipróbáltuk: Olympus E-500 teszt

Bevezető

Az Olympus az E-500-zal elsősorban ráncfelvarrást végzett az E-300-on, s bár van néhány jelentős változás, a képminőség nem változott. A változások elsősorban a vázat (kisebb méret), az elektronikát és szolgáltatásokat (dupla kártyafoglalat, részletesebb paraméterezhetőség) ill. a kit objektívet érték. A főbb különbségeket táblázatunkban foglaltuk össze.

A képérzékelő az E-300-ban megismert 4/3″ típusú, mérete 17,3×13,0 mm-es, emiatt kb. 2x-es fókusz szorzóval kell számolnunk. Mivel a rendszerhez készített optikák pontosan az ekkora CCD-hez szükséges képet vetítik, így egy 25 mm-es fókusztávolságú objektív ugyanolyan perspektívájú képet eredményez, mint egy kisfilmes 50 mm-es optika. A kisebb vetített kép miatt vagy kisebb méretű optikák, vagy nagyobb fényerejű objektívek gyárthatók. Az E-500-hoz kit-ben megvásárolható optika azonban hasonló fényerejű, mint a legtöbb tükörreflexes géphez kapható alapobjektív, sajnos a gyújtótávolsága viszont nem elegendő ahhoz, hogy a szokásos 28 mm-nek megfelelő látószöget eredményezze. A ZuikoDigital 17,5-45 mm/f3,5-5,6 optika helyett természetesen megvásárolhatjuk a 14-45 mm-es, vagy a még jobb minőségű 14-54 mm-es ZD objektívet.

A gépben a Kodak KAF-8300CE 4/3″-os CCD-je található, amelynek teljes pixelszáma 8,8 millió, ebből 8 millió képpontot használ fel a képalkotásra. A CCD-re objektív cseréje alkalmával esetleg felkerülő porszemeket a bekapcsoláskor automatikusan működésbe lépő ultrahangos (SuperSonic Wave Filter) tisztítórendszer rázza le, amelynek működését a váz felső részén elhelyezett kék színű (SSWF feliratú) LED jelzi. Ennek hatékonysága igen jó, a teszt időszaka alatt egyszer sem készült olyan felvétel, ahol a képen zavaró sötétebb folt jelent volna meg a CCD elé kerülő porszem miatt, pedig jópárszor cseréltünk objektívet a szabadban is. A CCD Full Frame Transfer kialakítású, vagyis nem rendelkezik elektronikus zárral, így nincs szükség a kompakt gépek CCD-jénél előforduló, pixelek melletti regiszterekre, ami nagyobb pixelfelületet tesz lehetővé. Az E-500-ban alkalmazott képérzékelőn 5,4 mikronos pixelek foglalnak helyet. Az érzékenység ISO100-ISO400 lehet, de ha a SETUP menüben engedélyezzük, akkor ISO1600-ig is elmehetünk. Az érzékenységet az E-300 1 Fé-es lépésközével szemben itt már 1/3 Fé-enként állíthatjuk.

Legnagyobb felbontásban 3264×2448 képpontból álló fotókat készíthetünk, ezeket RAW (.orf), TIFF és JPEG formátumban menthetjük el. RAW formátum mellé választhatunk JPEG típusú fájlt is, így a veszteségmentes és tökéletesen utófeldolgozható kép mellé gyorsan és egyszerűen kezelhető JPEG kép is kerül. A JPEG tömörítési foka két lépésben változtatható: SHQ és HQ. Az SQ minőséghez tartozó felbontást a menüben adhatjuk meg a következő értékek közül: 3200×2400, 2560×1920, 1600×1200, 1280×960, 1024×768 és 640×480. A tömörítési fok 1/12, 1/8, 1/4 vagy 1/2,7 értékre állítható. Az elkészített felvételek CompactFlash (Type I és Type II) vagy xD memóriakártyára kerülnek.

Az Olympus E-500 már nem a szokatlan, hosszúkás téglatest formájú, mint az E-300 volt, ennek a modellnek már ismét hagyományos fényképezőgép formája van. Ezen kívül a tükör elhelyezésénél is visszatértek a megszokott módszerhez: az E-300 oldalra csapódó tükrű Porro keresője helyett felfelé csapódó tükörrel látták el a keresőt. Ennek viszont a rövidebb úthossz miatt az a következménye, hogy a keresőben látható kép kisebb méretű, mint az E-300-asnál volt.

A gépvázra a 4/3-os rendszerhez készített objektívek csatlakoztathatók. Ilyen optikákat nemcsak az Olympus fejleszt és gyárt, hanem a Sigma is. A jelenlegi objektívpark a halszem és az ultra nagylátószögű zoomobjektívektől az ultratele zoomobjektíveken keresztül több fix fókusztávolságú tele és egy makró objektívet is magába foglal. A választék tehát mára már jelentős.

Az első kép kb. 2 mp után készülhet el (bár bekapcsolt üdvözlőképernyővel ez az érték akár 3 mp is lehet), amely bár nem túl zavaró, de a mostani D-SLR gépek között már lassúnak számít. Fontos azonban figyelembe vennünk, hogy minden bekapcsoláskor a CCD-t ultrahangos tisztításnak veti alá a gép, amely természetesen időbe telik. Talán jobb lett volna, ha ez a SetUp-ból választható, vagy csak objektívcsere után lépne működésbe.

Az egyszeri állókép készítésen kívül az E-500 jópár sorozat módot kínál. A normál sorozat felvétel a gyári adatok szerint 2,5 kép/mp sebességű, méréseink 2,56 kép/mp-et adtak. A sorozat hossza normál esetben négy képig tart, mind RAW, mind TIFF, mind JPEG képeknél, viszont kellően gyors memóriakártyával akár teljes kapacitásig tartó JPEG sorozatot is készíthetünk. Ha a puffer betelt, az exponáló gomb további nyomva tartása nem eredményez újabb képet, azt csak a gomb felengedése majd ismételt lenyomása után készíthetünk. A sorozat hangfelvétele itt hallgatható meg (22 kHz, 16 bit, mono PCM WAV, 69 kB).

Ha automatikus expozíció-sorozatot választunk, akkor 3 képet készíthetünk +- 0,3..1 Fé lépésközzel. Ebben az esetben a 3 kép külön is elkészíthető, de a sorozat módot bekapcsolva automatikusan is elkészíthető. A beállított érték a gép kikapcsolása, majd visszakapcsolása után is megmarad. Expozíció-sorozat módban is használható az expozíció-kompenzáció, így 0,3 Fé-es expozíció-korrekciót és 0,3 Fé-es expozíció-sorozat lépést választva tulajdonképpen a fénymérés által beállított expozíción túl +1/3 és +2/3 Fé-kel eltolt expozíciók következnek. Természetesen lehet további eltolást is végezni.

Fehéregyensúly-sorozatot választva 3 vagy 9 képet fog elmenteni a fényképezőgép, 2, 4, 6 lépésközt használva a vörös és a zöld csatornán. Ezt a sorozatot az automatikus expozíció-sorozattal együtt, kombinálva is használhatjuk.
Újdonság a kézi fókusz sorozat, amely kézi élességállítás során vehető igénybe, ekkor 5 vagy 7 kép készíthető, 1 vagy 2 lépéses eltéréssel. Ezt is kombinálhatjuk a sorozat móddal.
S végül a vaku teljesítmény sorozatról essen szó, ahol három képet készít a gép, 1/3, 2/3 vagy 1 Fé teljesítmény-különbséggel.

A kioldást 2 vagy 12 mp-es időzítővel, vagy vezeték nélküli távkioldóval (azonnali vagy 2 mp-es időzítő) végezhetjük. Ennek vevőegysége ill. vörös színű visszajelző LED-je a gép elején, a markolat mellett található.