Kipróbáltuk: Olympus OM-D E-M10 Mark III – teszt

0
11 212

Különlegességek

Gépen belüli RAW konverzió

Ma már nem számít kifejezetten ritkaságnak a gépen belüli RAW szerkesztés, de úgy tűnik, hogy a jól használható megoldások igen.
Az Olympus az E-M10 Mark III-ban is lehetőséget kínál a RAW-ban készült felvételeink gépen belüli konvertálására, de sajnos ismét megkötésekbe botlunk, hiszen ennél a modellnél a gépen belüli RAW konvertálás során nem állíthatunk semmit, csak az aktuális paraméterek mellett exportálhatjuk ki a JPEG képet.

Ez azt jelenti, hogy ha fehéregyensúlyt vagy zajszűrést, vagy más paramétert szeretnénk módosítani, azt előbb az élőképes felvétel módban kell beállítanunk, majd ezt követően jöhet a RAW konvertálás. Így viszont nincs lehetőségünk módosítani az expozíción, ami pedig a RAW konverzió egyik lényeges eleme lenne.

Az E-M1 Mark II-nél egyébként RAW konvertálás során beállítható a felbontás/tömörítési fok, a képstílus, a fehér-egyensúly, expozíció kompenzáció, árnyékok, csúcsfények és középtónusok világossága, a zajszűrés foka, a kép oldalaránya, színtere, illetve trapéz (perspektíva) torzítás korrekció is elérhető közvetlenül a mentés előtt.

Kár volt ezt az E-M10 Mark III-nál így lebutítani, nem ettől lesz jobb az E-M1…

HDR

Ismét egy megkötés. Míg az E-M1 Mark II-nél kreatív módban, bármilyen beállítás mellett is használható a gép HDR módja, az E-M10 Mark III-nál ezt az AP üzemmódra korlátozták, amely csak program automatikaként működhet, azaz pl. rekeszérték nem választható ki, de az sem adható meg, hogy hány képet készítsen, milyen expozíciós eltérésekkel.

Ettől függetlenül ez a szolgáltatás hobbifotósok számára jól használható lesz, pont azért, mert nem kell vele egyéb beállításokkal bajlódni. A profik meg úgyis több expozícióból, RAW-ból készítenek HDR fotót. Igaz, az E-M10 Mark III-nál ez is kicsit nehezebb lesz, mivel az expozíció sorozat is csak AP üzemmódból érhető el.

HDR mód

Multiexpo

Megkapjuk a többképes expozíció lehetőségét is, amellyel két fotót fényképezhetünk egymásra. Alapesetben két új expozíciót illeszt össze a gép AP üzemmódban, de lejátszás módban a helyi menü átfedés menüpontjában két vagy három RAW képet is összeilleszthetünk. Előbbi esetben RAW formátumot is kapunk multiexpozíció tartalommal, utóbbinál csak JPEG képet.

Időeltolásos sorozat és time-lapse

A Time Lapse, vagyis időeltolásos sorozat bármely kreatív (P, A, S, M) módban kiválasztható. Beállításai között megadható a képszám (max. 999), a sorozat megkezdése előtti várakozási idő (akár egy nap), illetve a képek közötti idő, mely szintén akár 24 óra is lehet. A képeket egyenként menti kártyára a gép, de a Time Lapse film funkció engedélyezésével mozgófilm is készül, akár UltraHD felbontásban.

A képfrissítés Ultra HD time-lapse-nél fixen 5 kép/mp, Full HD felbontásnál 5, 10 vagy 15 kép/mp, míg HD-nél ezen felül 30 kép/mp is elérhető.

Trapéz (perspektíva) torzítás korrekció

Csak fotózáskor és csak AP üzemmódból, azaz kreatív üzemmódokból (A, S, M) és utólag lejátszás módból nem érhető el ez a funkció, de így is igen hasznos.
A relatív nagy látószöggel való fotózásnál ha nem tökéletesen vízszintesen előre irányul az objektívünk, hanem kissé felfelé, vagy lefelé döntjük azt, akkor a függőleges vonalak a perspektíva miatt befelé vagy kifelé dőlnek.
Ez korrigálható ezzel a funkcióval, amelynek során már az élőképen látjuk a korrekció hatását.

Az Olympus OM-D E-M1 Mark II képei:

Trapéz (perpekstíva) torzítás korrekció

Live-Time és Live-Comp

Egyelőre az Olympus gépek kiváltsága ez a két funkció, amely igen hosszú expozícióknál lesz hasznos.
A Live-Time segítségével folyamatosan nyomon követhetjük az expozíciót, így nem kell előre pontosan kiszámolnunk, hány mp-es expozíció lesz szükséges egy asztrotájkép készítéséhez, elég azt megadnunk, hogy hány mp-enként szeretnénk frissítve látni az aktuális expozíció helyzetét. Ezt 0,5 és 60 mp közé állíthatjuk 1 Fé lépésekben, de fontos tudnunk, hogy az aktuális expozíciót ISO400 alatt 24×, ISO400-640 között 19×, ISO800-1250 között 14×, ISO1600-tól pedig csak 9× mutatja meg a gép. Tehát hozzávetőlegesen azért érdemes tudni, milyen végső záridő várható.
Az AP üzemmódból indítható funkció 1, 2 vagy 4 mp-es záridőt enged. A rekeszértékre nincs befolyásunk, azaz megint csak egy újabb megkötés az E-M1 Mark II-vel szemben.

A Live-Comp ezzel szemben a gép fénymérője által választott rekesszel és záridővel (az E-M1 Mark II-nél általunk megadott paraméterekkel) készít fotókat, ahol az egyes képkockák elkészülte után láthatjuk az LCD-n a fotó aktuális állapotát. Az így készült képeket a gép egymásra fűzi. Így pl. könnyedén készíthető csillagjárás fotó. Igaz, csak teljesen nyitott blendén, mert itt a program eltolás sem érhető el.