Kipróbáltuk: Olympus OM-D E-M10 Mark III – teszt

0
9 672

AF, sorozat, videó


Fejlődött az Olympus OM-D E-M10 Mark III fókuszrendszere, amely a korábbi 81 (9×9) fókuszmező helyett 121 (11×11) mezőt kínál. Igaz, arról nem tudni, hogy került-e fázis-különbség érzékelő pixel a szenzorra, bár ha került volna, azt valószínűleg kihangsúlyozza a gyártó is, illetve az az élességállítás sebességén is érződött volna, így igencsak esélyes, hogy ilyet egyelőre nem használ a gép.

A fókusz sebesség ettől függetlenül remek, de mindig érezni a kontraszt AF előre-hátra mozgását, így mindenképpen lassabb, mint az E-M1 Mark II-é, amely brutál sebességet mutat fel.

A fókuszrendszer egyszeri, folyamatos és témakövető módokban működhet, illetve van lehetőség autofókusz utáni kézi élességállításra is (S-AF+MF). A gyártó az AF rendszer érzékenységét nem adta meg.

Gyenge fényben a gép narancs fényű AF segédfény lámpát hív segítségül a téma megvilágítására.

Kézi élességállításnál max. 14×-es valós nagyítás kérhető a képterület kb. 60%-áról (ahol az automatikus élességállítás is dolgozik), illetve elérhető élkiemelés is. A kézi élességállítás így statikus témán tökéletesen elvégezhető

Sorozat fényképezés

Paraszthajszállal javult az E-M10 Mark III sorozatfényképezési képessége, így most a maximum elérhető sebesség 8,6 kép/mp.
Ez azért egy középkategóriás MILC-től nem túl nagy teljesítmény, de mindennapi használatra tökéletesen elegendő.

Egy sorozatban ezzel a sebességgel 22 RAW kép készülhet, ha a belső puffer telítődik, a sorozatkészítés nem áll le, csak a kártya sebessége függvényében belassul.

Pro Capture nagy sebességű mód sajnos nem került az E-M10 Mark III-ba.

Hagyományos sorozat módokon túl használhatunk automatikus expozíció sorozatot (3 vagy 5 képpel), illetve fókusz sorozatot is, de csak a program automatika módban üzemelő AP üzemmódban. A fókusz sorozatnál választhatunk kisebb vagy nagyobb eltolást is, a képeket a gép nem illeszti össze egyetlen nagy mélységélességű fotóvá.

Nagy dinamikájú témáknál használhatunk HDR módot is, amely több expóból rakja össze a végső képet. E módnál két HDR hatás közül is választhatunk, de ezek is csak az AP módnál érhetők el.

A kioldási módok között találunk csendes expozíciót is, ez esetben redőnyzár helyett csak az elektronikus zárat használja a gép, amely teljes hang nélküli működést eredményez.
Szintén jól jön ez akkor is, ha nagy gyújtótávolságú és/vagy közepesen hosszú záridőt használnánk és az állványra helyezett gép hajlamos lehet a saját maga berázására.

Sajnos az elektronikus zár sem használható előválasztás és manuális módokban (A, S, M).

Programozott sorozat viszont készíthető rekesz-előválasztás illetve manuális módban is, így a time-lapse-ek kedvelői jól járnak az E-M10 Mark III-mal. Ráadásul akár videót készítünk közvetlenül, akár nem, a gép elmenti az alap fotókat is. A képek közötti idő 1 mp pontossággal beállítható, illetve megadható a készítés kezdetéig a késleltetés, valamint a képek száma is. A time-lapse készítés során valóban fotók készülnek, nem videó módban működik a szenzor.

Videózás

Előrelépés történt a videózás terén is. Immár nem csak Full HD felbontás, de Ultra HD is elérhető, így a maximális felbontás 3840×2160 pixel. A képfrissítés 24, 25 vagy 30 kép/mp lehet, Full HD-nél ezeken túlmenően 50 vagy 60 kép/mp is rendelkezésre áll.

A videók MOV konténerben, H.264/MPEG-4 tömörítéssel készülnek, a tömörítési fok háromféle érték közül választható, a maximális minőségnél Ultra HD-ben 61 Mbit/s sávszélességgel ment a gép.

Ultra HD videók csak az üzemmódtárcsa videofelvétel állásában készíthetők. Fotó módban ha elindítjuk a mozgóképrögzítést, az mindenképpen Full HD felbontású lesz.


Lassított (slow-motion) videók is készíthetők, ezt szintén csak a videofelvétel módban állíthatjuk be, ahol HD felbontásban (1280×720 pixel) 120 kép/mp-cel készülnek a felvételek amelyeket 30 kép/mp-cel, tehát 4×-es lassításban nézhetünk vissza.


Van lehetőség a szenzor stabilizáláson túl digitális képstabilizálás alkalmazására is, ez természetesen enyhe képkivágást eszközöl, viszont nagyon hatékony lesz a stabilizálás.

A videó minősége Full HD-nél vélhetőleg a pixel összevonás miatt nem túl parádés, Ultra HD módban azonban sokkal szebb, bár itt is érezni egy kis elmaradást a megszokottól.

16:9-es fotó, Full HD és Ultra HD videó képkocka képkivágása és minősége

A kész videók utólag a gépen belül is szerkeszthetők, igaz, csak az eleje, vagy csak a vége maradhat, egy lépésben nem vághatunk ki a videó közepéből egy részt.
A videóból képkocka nem menthető ki.

A hajnalban, illetve kékórában készült videóink a nagy érzékenységű filmfelvételt mutatja be (ISO Auto):


A mozgóképeket különféle effektekkel is elláthatjuk, illetve ezeket keverhetjük az öreg film hatással, illetve a mozgásfázisok kimerevítését és többszörös bemutatását végző effektusokkal:







Különleges lehetőségnek számít a klip készítés, amelynek során 1, 2, 4 vagy 8 mp-nyi, illetve a felvétel gomb többszöri megnyomásával maximum 16 mp-nyi egybefüggő mozgóképet rögzíthetünk, akár Ultra HD felbontásban, ezeket pedig utólag egy filmmé egyesíthetjük. Az egyesítés előtt arra is van lehetőség, hogy egy-egy fotót is beillesszünk vágókép gyanánt, illetve a rövid videók sorrendjét is módosíthatjuk.
A klip alá zenét is helyezhetünk, amelyet a gép összekever az eredeti videó hangjával (a keverési arány beállítható).
Bár ezzel igen kreatív kis klipek készíthetők, sajnos zenéből összesen csak egyet kínál a gép, az is elég monoton. Igaz, van lehetőség külső zenefájl felhasználására is, WAV formátumú zenét az Olympus weblapja is kínál térítésmentesen, amelyet a memóriakártyára kell mentenünk.
Az egyes vágási pontokon kérhetünk átkeverést, a fade effekt azonban ez esetben minden egyes vágási pontra érvényes lesz, azaz nem választhatunk ki egy-egy részt, ahol ez a hatás érvényesüljön, míg máshol nem. További probléma, hogy az áttűnés alatt a videó áll, az új rész első képkockája látható folyamatosan, majd a keverés végén indul csak el a mozgókép.

Kár ezekért a megkötésekért.