AF, sorozat, videó
Ahogy azt már cikkünk első oldalán is jeleztük, a PEN E-P7 sajnos nem a komolyabb OM-D fényképezőgépek fázis-különbség érzékelős képérzékelőjét kapták, hanem az E-M10 Mark IV-ből ismerős típust, amely csak kontraszt alapú fókuszt kínál.
A fókusz sebességre ettől függetlenül panasz nem eshet, hiszen egy Sony Alpha 7R II-nél kétszer gyorsabban képes fókuszálni (azonos gyújtótávolság, Sony vázon f/1,4 objektív, Olympus vázon f/4 objektív). Azt hiszem, ez azért elárulja azt, hogy valóban nincs gond az AF sebességgel (bár nem mindenki ismeri a Sony A7RM2 fókusz képességeit, de arra már tényleg lehet azt mondani, hogy kicsit lassúcska).
A fókuszrendszer egyszeri, folyamatos és témakövető módokban működhet, illetve van lehetőség autofókusz utáni kézi élességállításra is (S-AF+MF). Ezen felül folyamatos fókusz esetén témakövetés is választható, amely arcfelismeréssel és fotó módban szemérzékeléssel és szemkövetéssel is használható (videónál csak arcérzékelés működik).
Kézi élességállításnál a kép egy részlete 14×-es mértékig nagyítható a hátsó LCD-n, amely kellő fény esetén elegendő a precíz fókusz beállításához (kevés fénynél már akadhatnak problémák a zajos élőkép miatt).
Fókuszterület szerint lehet egy mezős, 3×3 mezős vagy automatikus (teljes AF lefedettséget használva).
Összesen 121 fókuszterület közül (11×11) választhatunk, amely a képmező kb. 60%-át fedi le
A fókuszpont helyzetét a négy irányú navigáló gombokkal, illetve a hátsó LCD érintésével is megadhatjuk.
Sorozat fényképezés
A PEN fényképezőgépek nem kifejezetten az ultragyors sorozatok elérésére készültek, de ettől függetlenül így is szép sebesség csikarható ki belőlük. Már az előd is képes volt 9 kép/mp-es sorozatsebességre, amelyet nagyjából az E-P7 is hoz, csak 16 Mpixel helyett itt már 21 Mpixeles felbontásban.
A mechanikus zárral az E-P7 gép 8,7 kép/mp sebességre képes, de kisebb sebességet választva 5 kép/mp is elérhető. Ha teljes elektronikus zárat használunk, akkor a sorozatok maximális sebessége 15 kép/mp lehetm, míg lassabb módnál ilyenkor 6,3 kép/mp-et kapunk.
A lassabb módban történő fotózáskor minden kép után az LCD rövid időre elsötétül, gyors sorozatnál villódzásmentes a kijelzés.
A maximális sebesség esetén az E-P7 belső puffere 42 RAW fájlig kínál átmeneti tárat, de gyors kártyával ennél kicsit hosszabb sorozatok is készíthetők a 15 kép/mp-es sebességgel. Persze érdemes tudni, hogy a RAW fájlok 20 MB méretűek, így elviekben sem lehet folyamatos 15 kép/mp-es sorozatot lőni kártyakapacitásig, hiszen ehhez 300 MB/s írási sebesség kellene (a legtöbb UHS-II-es kártya 240-260 MB/s írási sebességű – a gyakorlatban tapasztalt írási sebességről a mért értékek oldalon írun).
Mivel alsó-középkategóriás fényképezőgépnek készült az E-P7, így a komolyabb – felső-közép és felső kategóriás – OM-D gépeknél elérhető ProCapture 30 és 60 kép/mp-es módot nem kínálja.
A sorozat módban követő fókusz is használható, de csak a lassabb üzemmódban (5 kép/mp vagy elektronikus zárral 6,3 kép/mp).
Hagyományos sorozat módokon túl használhatunk automatikus expozíció sorozatot az üzemmódtárcsa AP állásában. Az expozíció sorozat 3 vagy 5 kép lehet.
Ez csak nagy sebességű sorozattal érhető el, azaz mindenképpen nyomva kell tartanunk a gombot, önkioldóval nem tudjuk kombinálni az expozíció sorozatot, ami HDR alapképek készítésénél jönne jól (nagy gyújtótávolság esetén állványon is elképzelhet, hogy elmozdítjuk a gépet kis mértékben, ha az exponáló gombon tartjuk az ujjunkat).
Szintén az AP üzemmódnál van lehetőség fókuszsorozat készítésére is, amelynél a gép 8 képet készít, az eltolás mértéke pedig kétféle értékű lehet (enyhébb, vagy erősebb). Precíz beállítást – mint amelyet az E-M5 Mark III kínál – nem végezhetünk.
Az így készült fotókból nem állít össze a gép egy nagy mélységélességű képet, azt nekünk utólag, valamilyen szoftverrel kell megtennünk (pl. Photoshop).
Nagy dinamikájú témáknál használhatunk HDR módot is, amely több expóból rakja össze a végső képet. E módnál két HDR hatás közül is választhatunk.
A kioldási módok között találunk csendes expozíciót is, ez esetben redőnyzár helyett csak az elektronikus zárat használja a gép, amely teljes hang nélküli működést eredényez (és ilyenkor a sorozat is gyorsabb lehet).
Szintén jól jön ez akkor is, ha nagy gyújtótávolságú és/vagy közepesen hosszú záridőt használnánk és az állványra helyezett gép hajlamos lehet a saját maga berázására.
Jóllehet, erre van külön rezgés csillapító mód is, de ilyenkor az expozíció elején zár a redőnyzár, majd nyit és ezt követően kezdődik a rezgés csillapítás időzítése (azaz mindenképpen van mechanikus rezgés, nem úgy, mint a teljes elektronikus zárnál csendes módban). A tuti megoldást tehát az elektronikus zár használata lehet (azt azért érdemes figyelembe venni, hogy a szenzor kiürítése ilyenkor nem történik meg, így képminőségben adódhat minimális eltérés a redőnyzáras fotózáshoz képest, illetve gyorsan mozgó témáknál megjelenhet a jello-effektus).
Elektronikus zár
A fényképezőgép teljes elektronikus zárat is kínál (csendes módban), csak az első redőny kiváltására azonban nincs mód.
Csendes módban, teljes elektronikus zárnál egyáltalán nem veszi igénybe a gép a mechanikus redőnyzárakat, ilyen esetben nincs vaku használati lehetőség, valamint a gördülő szenzorkiolvasás miatt jelentkezhet a jello effektus. Ennek mértéke persze a kiolvasási sebességtől függ, de lentebb ezt is lemértük.
Előnye a teljes elektronikus zárnak a teljes csendes működés, valamint ilyenkor a rezonanciáktól sem kell tartanunk.
A teljes elektronikus zár használatakor akár 1/16000 mp záridő is elérhető, a használható érzékenység tartománya nem csökken.
A teljes szenzor kiolvasási sebességét 100 Hz-es mérőfénnyel vizsgáltuk, amelynek során 35 ms-ot kaptunk eredményül.
Ez kategórián (NégyHarmados rendszeren belül) kicsit átlag alatti értéknek számít, ugyanakkor abszolút értékét nézve jó sebesslg, hiszen így gyorsan mozgó témáknál is csak minimálisan jelentkezik jello-effektus (erre példaként a gyors ventilátor lapátjai szolgálnak).
Mindez a fotó módra igaz, a videofelvételnél tapasztalható kiolvasási sebességeket bemutató képek a videót ismertető bekezdésben találhatók.
Mechanikus és elektronikus (gördülő) zár (1/1000 mp)
Videózás
A PEN E-P7 már 4k UltraHD videók készítését is lehetővé teszi (igaz, az E-PL10 is képes erre), amelynek maximális képfrissítése 29,97 kép/mp, a sávszélesség 100 Mbits/s.
Jó hír, hogy ez esetben sincs képkivágás, a teljes szenzorszélesség használható. Kivágás csak a HD felbontásban elérhető slow-motion (120 kép/mp) felvételnél, illetve természetesen elektronikus képstabilizációnál jelentkezik.
Más kérdés, hogy a 4k UltraHD felvételek részletgazdagsága is kicsit messze van attól, amit egyébként megszoktunk más készülékeknél (legyen szó akár egy okostelefonról), ennél sajnos a FullHD még gyengébb minőséget ad. Tehát akkor is jobban járunk az UltraHD felvétellel, ha csak FullHD-ben szeretnénk publikálni/eltárolni/lejátszani. Persze a 4k videót még konvertálni kell, de a jobb minőségért ezt be kell vállaljuk.
Aki pedig minőségi 4k videót szeretne, annak inkább ajánljunk az Olympus OM-D E-M5 Mark III, illetbe E-M1 Mark II, valamint E-M1X gépeket, amik Cinema 4k módban fantasztikus részletgazdagságot kínálnak.
Fotó és video képkockák
Az elektronikus zár ugyan szokás szerint nem globális, de a nagy kiolvasási sebesség miatt jello-effekt nem nagyon észlelhető.
A kiolvasási sebességek videók esetében az alábbiak szerint alakulnak:
- UltraHD felbontásnál a kiolvasási idő 23 ms (ez nagyjából egyezik a fotó kiolvasási sebesség 16:9-es képmagassághoz arányosított értékével)
- Full HD és HD felbontásnál 30 és 60 kép/mp-es képfrissítésnél közelítőleg 14 ms
- HD felbontásnál 120 kép/mp esetében 7,2 ms volt a 16:9-es képkocka kiolvasási ideje (az értékre az egymást követő képkockákban megjelent fél periodósok (fekete és fehér) magasságának összegéből következtettünk).
Mindebből jól látszik, hogy az UltraHD felbontású videó esetében a 16:9 oldalarányhoz tartozó szenzormagasságot olvassa ki a gép, míg FullHD felbontást választva sorkihagyással történik a szenzor kiolvasása (amely a kiolvasási sebességnek ugyan jót tesz, de a képminőségnek kevésbé).
Kiolvasási sebesség elektronikus zár használata mellett
Videófelvételnél is megadható a felvétel üzemmódja program automatika, rekesz-előválasztás, zársebesség-előválasztás vagy manuális módra. Ha szükséges, felvétel közben is módosítható a rekesz, ez pedig a hátsó érintésérzékeny kijelzőn megjeleníthető virtuális gombokkal is elvégezhető zavaró zajok keltése nélkül. Ugyanígy módosíthat az expozíció korrekció, vagy az érzékenység is.
Gyorsított (time-lapse) és lassított (slow-motion) videók is készíthetők, time-lapse esetében Ultra HD felbontásnál 5 kép/mp sebesség, FullHD felbontás esetén 5, 10 és 15 kép/mp is választható. A beállítások között megadható a készítendő képek száma (1-999), a kezdő várakozási idő, a képek közötti idő 1 mp pontossággal, valamint az, hogy csak fotókat készítsen a gép, vagy azokból time-lapse videót is készítsen-e.
Hangfelvétel a beépített sztereo mikrofonnal végezhető, külső mikrofont nem csatlakoztathatunk a géphez, illetve fejhallgató kimenete sincs.
A videó minősége 4k UltraHD-nél remek, de Full HD felbontásnál már a kisebb pixelszám által indokoltnál is jóval kevesebb részlet látható. Ha minőségi videót szeretnénk rögzíteni, akkor érdemes a 4k videót választani akkor is, ha csak FullHD eszköz jeleníti majd meg a tartalmat (persze elképzelhető, hogy ez esetben konvertálni kell a felvételt).
A kész videók utólag a gépen belül is vághatók, kijelölve egy snitten belüli kezdő-, és végpontot, valamint képkocka is kimenthető.
A kékórában készült videónk a nagy érzékenységű filmfelvételt mutatja be (4k UltraHD, 30 fps, ISO Auto, F2,8):
