Kipróbáltuk: Olympus SP-560UZ teszt

0

Felépítés II.

Ergonómia

Az Olympus SP-560UZ digitális fényképezőgép külsőre nem változott az elődmodellhez képest. A markolatot továbbra is bőrhatású gumibevonattal látták el a csúszás megelőzésére. A markolat nem túl vastag, de még kényelmes és biztos fogást enged. Mivel az optika egyébként is sokkal kintebb nyúlik, lehetett volna a markolatot vastagabbra tervezni. A hátlapon egy kiemelkedést alakítottak ki, ahol a hüvelykujjunk támaszkodhat meg, ezzel is elősegítve a kényelmet. A gép egyébként elég erősen balra húz, nem csoda ez, hiszen az objektív nagy méretű.

Az egyes funkciók eléréséhez nyomógombokat kell használnunk, ill. az üzemmódok között a felső üzemmód tárcsa elforgatásával válthatunk. A fényképezőgépre nem került vezérlőtárcsa, így ennek hiányában a rekesz és/vagy zársebesség megadására a krómozott hatású szegéllyel ellátott 4 irányú navigáló billentyűt kell használnunk.

LCD és kereső

A hátlapra az SP-550UZ-vel megegyező méretű és felbontású kijelző került. A 2,5″-os, 62 mm hasznos képátlójú LCD felbontása 230 ezer pixel. A látható kép viszont már nem csak szemből nézve tökéletes, mint az SP-550UZ-nél, hanem oldalról és fentről is. Ennek oka, hogy az új kijelző betekintési szöge igen nagy, így szinte akárhonnan nézzük a képernyőt, fentről, lentről vagy oldalról, a kép színei és kontrasztja jelentősebb mértékben nem torzulnak.

A kijelző képe erős napsütésben is jól látható, bár nem helyeztek el a folyadékkristály mögé fényvisszaverő réteget, amely tovább növelné a jó láthatóságot. Ennek egyébként viszonylag kicsi a jelentősége, hiszen az Olympus SP560UZ-re elektronikus kereső is került.

Az elektronikus kereső (EVF) kijelzőjét a Kopin gyártotta, ennek felbontása igen jó, csak akkor látjuk a kép pixeleit, ha nagyon odafigyelünk. Ez nagy valószínűséggel annak is köszönhető, hogy a subpixeleket az LCD monitorokhoz hasonlóan oszlopokba rendezték, s nem az olcsóbb kijelzőkre jellemző háromszög formába. Ez egyébként a hátsó LCD-re is jellemző.
Az EVF nem ad túl nagy képet, színezete pedig kissé a kék-bíbor tartomány felé csúszott el, valamint kontrasztja is gyengébb, mint a hátsó LCD-é. Az EVF és az LCD között egy gombnyomással válthatunk át, az aktuálisan használt kijelzőt a fényképezőgép megjegyzi a következő bekapcsoláskor is. A keresőben megjelenített kép 18°-os szög alatt látszik, amely megegyezik azzal a látószöggel, ahogyan egy 17″-os LCD monitort 106 cm-ről látunk (vagy 55 cm-es TV 131 cm-ről). Ez az érték az elektronikus keresővel ellátott gépek között átlag felettinek számít (közelítően a Canon PowerShot S5 IS keresőméretéhez hasonló). Az EVF-et dioptria korrekciós lehetőséggel is ellátták, ennek dioptria értéke sajnos nem ismert.

A megjelenítők minőségével tehát nincs különösebb probléma, az EVF lehetne egy kicsit nagyobb kontrasztú és színhelyesebb, de a hátsó LCD-vel (a javított betekintési szög miatt) már semmi problémánk nem lehet.

A kijelzőkön a fotózás legfontosabb paraméterei ellenőrizhetők, úgymint üzemmód, zársebesség, rekeszérték, expozíció-kompenzáció, tömörítési fok és felbontás, hátralévő képek száma ill. a puffer állapota, valamint az akkuállapot.

Mindkét megjelenítőn közelítőleg 99,5%-os lefedettségű élőképet láthatunk. A pontos értéket elég nehéz meghatározni, de az biztos, hogy 99% feletti, de nem egészen 100%-os. Így az élőképen nem látunk mindent, ami a végső fotón is megtalálható lesz, a különbség persze igazán minimális. Lejátszáskor maximum 10-szeres nagyítás érhető el, mivel a gép csak és kizárólag a saját maga által létrehozott képeket hajlandó megjeleníteni a szokásos tesztünk ezúttal elmaradt. Szubjektív úton megítélve a nagyítás jó minőségű, segítségével hatékonyan ellenőrizhető a képélesség. A képekbe történő belenagyítás nem lassú, JPEG képeknél kb. 1,5 mp, RAW formátumnál viszont 6,5 mp szükséges a teljes nagyítás eléréséhez.

hisztogram, ill. problémás részek jelzése felvételkor

A képre segédrács is helyezhető, amely harmadoló vonalakat vagy a képátlót mutathatja. Ezen kívül lehetőségünk van hisztogram megjelenítésére is, sőt arra is van mód, hogy az élőkép mutassa az elkészítendő felvétel kiégett és bebukott részeit egyaránt (piros és kék színnel). Lejátszás során is ellenőrizhető a hisztogram, de a kiégett és bebukott részek villogtatása valamilyen okból ennél a modellnél már nem kérhető (talán kellett a hely a firmware-ben az arcmimika módosító részhez?).

A háttérvilágítás fényereje ±2 értékkel változtatható, de csak a hátsó LCD-é.

Élességállítás

fókuszkeret pozíciói

kézi élességállítás

Az automatikus élességállítás négyféle üzemmódban működhet: iESP, szpot, terület, valamint arcfelismerő. Az első módban a fényképezőgép választ 9 terület közül automatikusan, a második módnál csak a középső fókuszterületet használja a gép, míg az utolsó esetben a fotós választhatja ki azt a területet, ahol az élességállításnak történnie kell. Ez 13×11-es mátrixból választható ki, vagyis összesen 143 terület áll rendelkezésünkre.
Az arcfelismerés 45 fokban elfordított arcnál ennél a modellnél sem működik, de portré állásban természetesen használható ez a funkció.

Az élességet kézzel is beállíthatjuk, ezt a módot a menüből kell kiválasztanunk, melyet követően a fel- és lefelé gombokkal állítható be a kívánt élesség. A kézi élességállítás során távolságskálát, és a kép közepének nagyítását láthatjuk. A nagyítás digitális úton történik, 4×-es mértékben, a kijelző területének negyedén.

Ha az automatikus élességállításhoz nincs elegendő fény, a fényképezőgép LED-es AF segédfénye aktiválódik, amely narancs színnel világítja meg a témát. Ilyenkor természetesen az élességállítás jóval lassabb lesz, de akár 3 méteres tárgytávolságnál is hatékony fókuszálást eredményezhet.

Vaku

Az Olympus SP-560UZ vakuját egy gomb megnyomásával lehet felpattintani, sajnos ezt a fényképezőgép teljesen automatikus üzemmódban sem teszi meg helyettünk. Automatikus és témamódokon kívül felnyitott vakunál még ki kell választanunk a használni kívánt üzemmódot, ahol egyébként furcsa módon a vakutiltás üzemmód is megtalálható.

A rendelkezésre álló üzemmódok a következők: automatikus, automatikus vörösszem hatás csökkentő, derítés, derítés vörösszem hatás csökkentéssel, lassú szinkron, vakutiltás. A felpattintható vaku 6 cm magasra emelkedik fel az optikai tengelytől, amely kisebb tárgytávolságoknál kellő védelmet nyújt a vörös szemek ellen. Ha a fotózott személy nagyobb távolságra (kb. 2 m fölött) található, a vörös szemek ellen a vaku elővillantásával védekezhetünk (vörös szem csökkentő mód). Ha ennek ellenére vörös szem alakul ki, a gép lehetőséget biztosít ennek utólagos javítására, a lejátszás/javítás (perfect fix) menün belül. Az így kijavított képek nem tűnnek élettelennek, a korrekció természetesnek hat (lásd képszerkesztés oldal).

A vaku teljesítményét ±2 Fé tartományban módosíthatjuk, melyet a menüben kell megadnunk. A vaku feltöltése az alkalmazott ceruza akkuk miatt sajnos lassú, két vakus kép között átlagos felvételeknél is 5-6 mp-nek kell eltelnie, de maximális teljesítménynél akár 10 mp-ig is várnunk kell.

A fényképezőgépre külső vakut nem helyezhetünk, vakupapucs a gépen nem található.

Csatlakozók, akku, memóriakártya

Az állványmenet műanyagból készült, az optikai tengely vetületétől 1,5 cm-re helyezték, nagyjából a gép súlypontja alá. Állványra helyezett fényképezőgépnél az akkumulátorokat nem tudjuk cserélni, a memóriakártyát viszont oldalt kell behelyeznünk, amelyet nem zavar az állvány talpa.

A csatlakozókat a fényképezőgép bal oldalán találjuk egy puha gumilap mögé rejtve, itt helyezték el az AC hálózati adapter bemenetét ill. a kombinált USB/AV kimenet aljzatát.

A gép áramellátását 4 db AA méretű ceruzaelem vagy NiMH akkumulátor szolgálja. Tapasztalatom szerint az Olympus SP-560UZ is kellően energiatakarékos ahhoz, hogy ne kelljen magunkkal több kiló csereakkumulátort cipelnünk. A géphez a gyári csomagolásban alkáli elemet adnak, de célszerű ehelyett két szett akkumulátort és külső töltőt beszerezni.

A fotókat és a videókat a gép belső, 47 MB-os memóriájába, vagy opcionálisan megvásárolható xD memóriakártyára menthetjük. Memóriakártyából maximum 2 GB-ost kezel a fényképezőgép. A kártyafoglalat a gép jobb oldalán található, a kártyaajtó nyitását mikrokapcsoló figyeli, így az ajtó letörése a gép használhatatlanságát eredményezi. A fém tengelyen kihajtható műanyag fedlapot nem látták el fém megerősítéssel.