Optika I.
Kromatikus aberráció
A Panasonic Lumix DMC-FZ38-nál úgy tűnik már az „okos” Venus Engine feldolgozórendszer sem elég a színhibák eltüntetésére. Nagylátószögnél és tele állásban is elég jól látható színeltolódást kapunk, ami igazán csak nyitott rekesznél zavaró, de ott bizonyos helyzetekben – például nagy kontrasztkülönbségek esetén – eléggé. Az általunk elvégzett alufóliás teszt is ilyen helyzet. Rekeszeléssel a jelenség elég szépen csökkenthető de nem tűnik el. JPEG képeknél a feldolgozóegység is besegít a kromatikus aberráció eltávolításában de sokszor ez is kevés. Normál körülmények között, mindennapos helyzetekben készült képeinknél a tele állásban készültek adnak majd jól látható színhibát, a nagy kontrasztkülönbségű területeken pedig a példánkban látotthoz hasonló kékes szegélyek alakulnak ki.
RAW formátumban a jelenség többnyire ennél nagyobb, hiszen itt alapból nem érvényesül a Venus Engine hatása, de megfelelő konverter híján ezt még nem sikerült kipróbálnunk, így véleményt sem mondhatunk.
Zoom
Ugyanaz az objektív, ugyanaz a zoomátfogás. Az FZ38- is 18x-os átfogást kínál, mint elődei. Ezt a kioldó gomb körül elhelyezett kis gyűrű elfordításával szabályozhatjuk. A zoommotor két sebességes és nagyon finoman állítható. A gyűrűt óvatosan elfordítva lassabb, nagyobb szögben eltolva gyorsabb zoomolást kapunk. Ez utóbbi kb. 2,5 másodperc alatt megy végbe. A zoom mértékét a gyűrű elfogatása közben az LCD- alján megjelenő skálán ellenőrizhetjük, ahol a zoomállás mellett a rendelkezésre álló fókusztartományról is tájékoztat a gép.
Az optikai zoom mellett legfeljebb 4x-es digitális is használható, melynél a skála vége kék színre vált. Ezen kívül alacsonyabb felbontásokban használhatjuk az Extended Optical Zoom (EZ) lehetőséget is. Ez lényegében azt jelenti, hogy alacsony felbontást választva is a teljes felbontásnak megfelelő zoomnagyítást kapjuk, de a felbontás függvényében a kép széleit levágva. Három megapixeles felbontásban ez már 35,2x-es optikai zoomnak megfelelő nagyítást jelent. A kép persze ugyanaz lesz, mintha egy tele állásban készült teljes felbontású képből utólag, képszerkesztő szoftverben kivágtuk volna a 3 megapixelt, de az EZ funkcióval nem kell utólag komponálnunk, nem kell újra mentenünk a képet és eleve kisebb fájlméretű kép kerül mentésre mintha teljes felbontást használnánk.
Power O.I.S. optikai stabilizátor
Pedig már úgy megszoktuk a jó öreg MEGA O.I.S-t. Ez a név szinte védjegyévé vált a Panasonic kompaktjainak, hiszen már az összes modellen ott díszelgett és igen sok vesződségtől és bemozdított képtől kímélte meg a használókat. Mostantól új nevet kell megjegyeznünk: POWER O.I.S. Nem lesz nehéz, mint ahogy az sem, hogy a gyártó által ígért hatásfok növekedést elviseljük. A Panasonic az új rendszernél az alacsony frekvenciás véletlen elmozgásokra koncentrált. Kézben tartott gépnél ez például a légzés és a szívdobogás által keltett remegés. Az új rendszer ezen a téren több mint dupla olyan hatékony, int az elődökben szolgáló MEGA O.I.S.
Korábbi méréseink szerint az FZ-sorozat optikai stabilizátora átlagosan 1,5 fényértéknyi előnyt jelentett. Természetesen ennél ideálisabb eredmények is születhetnek hébe-hóba, de 100% hatékonysággal kb. ennyit volt képes kompenzálni a rendszer. A POWER O.I.S-sel végzett méréseink ennél derűlátóbbak. Különösen a hosszabb záridők esetében nőtt meg a különbség, ami akár 3 fényérték fölötti előnyt is jelenthet, de a rövid záridőknél is 2 1/3, valamint 2 2/3 körüli hatásfokot mértünk. A korábbi modellnél tele állásban 1/200 mp körül kezdtek gyülekezni a bemozdult képek, itt 1/80 mp környékén, és még 1/8 mp-cel is sikerült éles képet készíteni – 486 mm-es ekv. gyújtótávolsággal(!). Az alábbi grafikonon bordó színnel jelöltük a stabilizátor nélküli, zölddel pedig a stabilizátorral készült bemozdult fotók arányát. Halvány színnel látható az elődmodellekben használt MEGA O.I.S rendszer általunk mért eredménye. A méréseket MODE2 beállítással végeztük, 486mm ekvivalens gyújtótávolsággal.
Az optikai stabilizátor ezúttal is MODE1 és MODE2 beállításokban használható, vagy kikapcsolható a menüben. Új opcióként megjelent az Auto érték is, melynél a gép önállóan dönt, hogy az adott helyzetben melyik stabilizátor üzemmódot válassza.
Mode1 állásban folyamatos stabilizációt kapunk, így az LCD-n látott kép is nyugodt, remegésmentes, könnyebbé téve a képek komponálását és a kézi élességállítást.
Mode2 beállításban csak az expo gomb lenyomásával kapcsol be a stabilizátor, az előnézeti képen még nem látjuk a hatását. Cserébe ez a mód ad hatásosabb stabilizációt.