Felépítés
Ergonómia
Ultrazoomhoz, vagy akár DSLR-hez hasonlító külső, kényelmes markolat jellemzi a jól megtervezett DMC-G10-et. Üzemmód tárcsából kettő is került a vázra, s a sorozat/önkioldó beállítását is egy ötletes karral végezhetjük. A hátsó fertály javarészét az LCD uralja, de tőle jobbra jópár gomb szolgál további beállítások elvégzésére. Erről részletesebben a kezelőszervek oldalunkon írunk.
A markolatot velúrhoz hasonló tapintású borítással látták el, amely bár szép, de izzadt kézzel már csúnya nyomok maradhatnak rajta. A kézben fogás kényelmes, köszönhetően a markolat elején középső ujjunk számára kialakított bemélyedésnek, illetve a hátsó vezérlőtárcsa alatti támasznak.
A fém állványmenetet most is az objektív tengelye alá helyezték. Kisebb állványtalpon még a tőle jobbra eső akku/memóriakártya foglalat ajtaja is nyitható marad. Közepes gyorstalpon viszont már nem.
Optika
A Panasonic Lumix DMC-G2, ahogy a többi mikro NégyHarmados gépváz, a Panasonic és az Olympus M.FT objektívjeit képes fogadni. Gyári adapterrel a korábbi 4/3-os objektíveket is használhatjuk, sőt, ha lemondunk az automatikus élességállításról, akkor még sok-sok egyéb gyártó optikáit is feltekerhetjük a megfelelő adapterrel.
A Panasonic többféle kitben kínálja a gépet. Az alap összeállítást egy G Vario 14-42 mm (vagy 14-45 mm) F3,5-5,6 ASPH. MEGA O.I.S. objektívvel vásárolhatjuk meg, míg a dupla zoom kitben ezen felül egy G Vario 45-200 mm F4,0-5,6 MEGA O.I.S. a csomag része.
Mivel a Panasonic MFT gépek nem kínálnak szenzorstabilizálást, így a berázások esélyeit csak optikailag stabilizált objektívekkel csökkenthetjük. Érdemes azonban tudni róla, hogy a stabilizátor módját nem muszáj az objektív tubusán állítani, az a menüben is kiválasztható (pl. az alap kitben lévő 14-42 mm-es stabilizátoros objektívnek nincs is stabilizátor kapcsolója).
Az objektívek által adott zoomon felül a gép a kompaktoknál megszokott Extra optikai zoomot is kínálja, ami nem más, mint kisebb felbontást választva automatikusan aktiválódó képkivágás. Ezen felül 2×-es és 4×-es digitális zoomot is bekapcsolhatunk, amely a képkivágás után a kiválasztott felbontásra interpolálja képünket.
Képérzékelő
A 1,5 éve piacon lévő mikro négyharmad rendszer szenzora ez idő alatt alig változott. Jelentősebb eltérés a FullHD videózásra képes DMC-GH1 szenzorában figyelhető meg, de a felbontás és a méret minden modellnél azonos. Nincs ez másként a DMC-G10-nél sem, ezúttal is 17,3×13 mm méretű, 13,1 Mpixel teljes, illetve 12,1 Mpixel effektív pixelszámú szenzort használtak. A képkivágás faktor továbbra is 2×-es, vagyis a felhelyezett objektívek gyújtótávolságát 2-vel kell szoroznunk, hogy megkapjuk azt a gyújtótávolságot, mellyel egy ugyanolyan látószöget adó kisfilmes objektív rendelkezne.
A legnagyobb felbontásban 4000×3000 pixeles képeket készíthetünk, mely mellé még további két, kisebb felbontás áll rendelkezésünkre. A szenzor 4:3 oldalarányán kívül 3:2, 16:9, és 1:1 oldalarányokat is választhatunk. A JPEG képek kétféle tömörítéssel menthetők, de lehetőségünk van RAW, valamint kombinált RAW+JPEG formátum használatára is, ez utóbbinál szintén kétféle JPEG minőséggel.
| Fájlméretek és tárolható képek száma | |||
|---|---|---|---|
| Felbontás, tömörítés | méret* | 4 GB-os kártyán | 8 GB-os kártyán |
|
4:3
|
|||
| 4000×3000 RAW | 15,3 MB | 260 | 540 |
| 4000×3000 RAW + JPEG fine | 21,6 MB | 180 | 370 |
| 4000×3000 RAW + JPEG standard | 18,2 MB | 210 | 440 |
| 4000×3000 JPEG fine | 6,9 MB | 570 | 1160 |
| 4000×3000 JPEG standard | 3,4 MB | 1130 | 2310 |
| 2816×2112 RAW + JPEG fine | 18,6 MB | 210 | 430 |
| 2816×2112 RAW + JPEG standard | 16,7 MB | 230 | 480 |
| 2816×2112 JPEG fine | 3,8 MB | 1030 | 2090 |
| 2816×2112 JPEG standard | 1,9 MB | 2000 | 4090 |
| 2048×1536 RAW + JPEG fine | 17,4 MB | 220 | 460 |
| 2048×1536 RAW + JPEG standard | 16 MB | 240 | 500 |
| 2048×1536 JPEG fine | 2,4 MB | 1620 | 3310 |
| 2048×1536 JPEG standard | 1,2 MB | 3170 | 6460 |
|
3:2
|
|||
| 4000×2672 RAW | 13,3 MB | 300 | 610 |
| 4000×2672 RAW + JPEG fine | 19,5 MB | 200 | 410 |
| 4000×2672 RAW + JPEG standard | 16,3 MB | 240 | 490 |
| 4000×2672 JPEG fine | 6,3 MB | 620 | 1270 |
| 4000×2672 JPEG standard | 3,2 MB | 1220 | 2500 |
| 2816×1880 RAW + JPEG fine | 17 MB | 230 | 470 |
| 2816×1880 RAW + JPEG standard | 15,1 MB | 260 | 530 |
| 2816×1880 JPEG fine | 3,6 MB | 1090 | 2230 |
| 2816×1880 JPEG standard | 1,8 MB | 2110 | 4300 |
| 2048×1360 RAW + JPEG fine | 15,7 MB | 250 | 510 |
| 2048×1360 RAW + JPEG standard | 14,5 MB | 270 | 550 |
| 2048×1360 JPEG fine | 2,3 MB | 1670 | 3400 |
| 2048×1360 JPEG standard | 1,2 MB | 3170 | 6460 |
|
16:9
|
|||
| 4000×2248 RAW | 11,4 MB | 350 | 720 |
| 4000×2248 RAW + JPEG fine | 16,6 MB | 230 | 480 |
| 4000×2248 RAW + JPEG standard | 14 MB | 280 | 570 |
| 4000×2248 JPEG fine | 5,6 MB | 700 | 1420 |
| 4000×2248 JPEG standard | 2,8 MB | 1380 | 2820 |
| 2816×1584 RAW + JPEG fine | 14,5 MB | 270 | 550 |
| 2816×1584 RAW + JPEG standard | 12,9 MB | 300 | 620 |
| 2816×1584 JPEG fine | 3,3 MB | 1180 | 2400 |
| 2816×1584 JPEG standard | 1,7 MB | 2310 | 4720 |
| 1920×1080 RAW + JPEG fine | 12,3 MB | 320 | 650 |
| 1920×1080 RAW + JPEG standard | 11,7 MB | 330 | 680 |
| 1920×1080 JPEG fine | 1,1 MB | 3540 | 7220 |
| 1920×1080 JPEG standard | 0,6 MB | 6700 | 13640 |
|
1:1
|
|||
| 4000×2248 RAW | 11,6 MB | 340 | 690 |
| 4000×2248 RAW + JPEG fine | 16,6 MB | 230 | 480 |
| 4000×2248 RAW + JPEG standard | 14,3 MB | 270 | 560 |
| 4000×2248 JPEG fine | 5,1 MB | 760 | 1560 |
| 4000×2248 JPEG standard | 2,6 MB | 1500 | 3060 |
| 2816×1584 RAW + JPEG fine | 14,5 MB | 270 | 550 |
| 2816×1584 RAW + JPEG standard | 13,1 MB | 300 | 610 |
| 2816×1584 JPEG fine | 2,9 MB | 1360 | 2780 |
| 2816×1584 JPEG standard | 1,4 MB | 2680 | 5450 |
| 1920×1080 RAW + JPEG fine | 12,7 MB | 300 | 630 |
| 1920×1080 RAW + JPEG standard | 12,1 MB | 320 | 660 |
| 1920×1080 JPEG fine | 1,2 MB | 3260 | 6630 |
| 1920×1080 JPEG standard | 0,6 MB | 6030 | 12270 |
A fotók feldolgozását az új generációs Venus Engine HD II processzor végzi (ez található meg egyébként a DMC-TZ10-ben is), mely a gyártó sajtóközleménye szerint a 4-csatornás szimultán adatkiolvasással kombinálva komoly teljesítményre képes. Más kérdés, hogy a gyakorlatban ezt alig fogjuk érzékelni, mert sem a sorozat sebessége, sem a kártyaírási sebesség nem lesz sokkal jobb, mint az elődöknél.
Az érzékenységet ISO100 és ISO6400 között állíthatjuk, 1 vagy 1/3 fényértékenként. A szükséges érzékenységet a gép is megválaszthatja magának automatikusan, ez esetben ISO200 és 1600 között adhatjuk meg a maximális értéket. Kár, hogy az automatikus érzékenység M módban nem elérhető.
Ahogy a korábbi modelleknél, úgy a DMC-G10-nél is a szenzor előtti speciális szűrőréteg vibrációjával oldották meg a képérzékelő porvédelmét. A Supersonic Wave Filter másodpercenként 50 000 rezgést végezve rázza le magáról a képminőséget is befolyásoló port. A szenzor automata tisztítása minden kikapcsoláskor lefut, de a menüből is bármikor aktiválhatjuk.
Van azonban még egy ötletes megoldás arra, hogy a porszemek ne okozzanak drasztikus foltokat a képen, ez pedig a szűrő és a szenzor távolságának megnövelése. Hiába kerül ide porszem, még F22-es rekesznél is alig lesz észrevehető a végső képen.
LCD és kereső
Nem csak a hátsó LCD kihajthatósága, de a kereső felbontása is változott. Ne szaladjunk azonban ennyire előre. Kezdjük az LCD-vel.
A kijelző mérete és felbontása maradt a régi, ezúttal is 3”-os (7,6 cm) képátlójú, 3:2-es oldalarányú LCD került a gépre. Mivel a folyadékkristályos megjelenítő meglehetősen mélyen ül, s a fekete keret viszont közel van a külső laphoz, így kissé fentről nézve a kijelzőt, a felső néhány sort már nem is látjuk. Ez egyébként alulról megtekintésnél is igaz az alsó sorokra. Még valami, ami az LCD fentről történő tökéletes látását nehezíti: ez az EVF. Jó előre kinyúló betekintő nyílása bizony már 20 fokos szögből nézve is betakar a kijelzőbe.
Térjünk vissza a megjelenítésre. Az alap 4:3 oldalarányú fotózásnál jobb és bal oldalt, 16:9 oldalaránynál pedig alul és felül marad ki egy-egy vastagabb fekete csík. Az LCD 460.000 szubpixeles felbontása, és 100%-os lefedettsége viszont szép érték. Világosságát, színtelítettségét és színezetét a menüben +/-3 lépésben szabályozhatjuk, de a gép is módosítja a háttérvilágítás erejét az objektívbe érkező fény alapján (napsütésben erősebb, sötétben gyengébb fényerő). Gyenge fénynél (értsd késő délután szobában és estefelé kültéren) sajnos mind az LCD, mind az elektronikus kereső hajlamos az élőkép szaggatására.
Térjünk át a keresőre. Az alacsonyabb ár eléréséhez néhány helyen csökkenteni kellett a költségeket. Ezt egyrészt az LCD fix beépítésében, másrészt a kereső olcsóbb változattal helyettesítésében érhetjük tetten. A Panasonic Lumix DMC-G10 elektronikus keresőjének felbontását a gyártó 606 ezer pixelnek megfelelő értékben adta meg. Mivel azonban ez is váltottképes megjelenítést használ, a valós pixelszám itt csak kb. 202 ezer. Ez az érték nagyon kevésnek tűnik, de ne felejtsük el, hogy itt minden képpont bármilyen színű lehet a váltottképes üzemmód miatt, valamint azt se, hogy a képpontok nagyon sűrűn helyezkednek el, köztük igen apró rés van (a pixelek egyébként hatszög formájúak, s méhsejt rácsba rendezettek).
A kereső lefedettsége itt is 100%-os, nagyítása viszont „csak” 1,04×-esnek megfelelő, ami még így is jónak számít a NégyHarmados rendszerben.
Ezen adatokból és a 2×-es képkivágás faktorból 20,6 fokos, ill. 52%-os (egy 1×-es nagyítású, 100% lefedettségű keresővel ellátott kisfilmes géphez képest) keresőkép számítható.
Az élőkép mérések alapján 20,5 fok alatt látszik (55 cm-es TV látványa 118cm-ről vagy 19″-os LCD 106 cm-ről), a relatív nagyítás 52%-os. A tesztképek alapján a kereső lefedettsége 99%-nak adódott, amit talán a G2-nél gyengébb felbontással és az ebből adódó pontatlansággal indokolhatunk.
A Panasonic DMC-G10 keresője tehát jóval kisebb, mint a G2-é, s felbontása is jócskán elmarad attól. Ha egymás után nézünk bele a G2 és G10 keresőjébe, akkor ég és föld lesz a különbség, mind méretben, mind részletességben. Önmagában nézve viszont a G10 is használható, s a régebbi ultrazoomok EVF-jeire azért szépen ráver.
Az elektronikus kereső és az LCD között a hátlap bal felső sarkában lévő LVF/LCD gombbal válthatunk, automatikus váltásra – mint a G2-nél – nincs lehetőségünk, hiszen erről a gépről lemaradt a betekintés érzékelés. Ennek ellenére, ha EVF-fel fotózunk, akkor is van lehetőségünk a kész kép hátsó LCD-n történő visszanézésére külön gombnyomás nélkül, hiszen ezt a beállítás menüben megadhatjuk.
A dioptria korrekciót a gumi borítású szemkagyló bal oldalán lévő kerékkel szabályozhatjuk -4,0 – +4,0 m-1 értékek között. Az LVF keresőn megjelenő adatok és élőkép megegyezik a hátsó LCD-n láthatóval.
Az LCD-n és EVF-en megjelenő adatok, felvételi információk a képernyő tetején és alján végigfutó státuszsorokon olvashatók le, mely egyben a gyorsmenü (Q Menu) beállításairól is tájékoztatja a fotóst. A Display gombbal válthatók az adatok, vagy kapcsolható ki az élőkép.
Kérhetünk élő hisztogramot, háromféle segédrácsot is, illetve a megjelenítés módja (DSLR szerű, vagy kompaktos, melynél az élőképre kerülnek a paraméterek).
Lejátszás módban RGB és luminancia hisztogram, expozíciós és egyéb adatok, valamint a kiégés villogtatása jeleníthető meg. A képekbe maximum 16×-os méretben nagyíthatunk bele, amely az élesség ellenőrzéséhez már túlzó. A kijelző felbontását figyelembe véve közelítőleg 5,1×-es nagyításnál érhetnénk el raszterillesztést. Mivel a Panasonic csak 2×-es, 4×-es, 8×-os és 16×-os nagyítást kínál, igazán tökéletes nézetet sehol sem kapunk. Leginkább egyébként a 8×-os nagyításnál látunk valódi éles, részletes képet.
Van lehetőség nagyított nézetben is lapozni a képek között, amely az egymás után készült azonos témájú fotók fókusz-összehasonlítása során jön jól. Ezt nagyított nézetben a vezérlőtárcsa megnyomásával, majd a jobbra-balra nyilak használatával érhetjük el.
Vaku
A DMC-G10 a DMC-G2-ével megegyező villanót kapott. A felnyitható vakut a bal oldalán lévő kapcsoló eltolásával pattinthatjuk fel, ezt a gép nem teszi meg helyettünk automatikus üzemmódban sem. A nyitott vaku kb. 7,5 cm-re magasodik az optika középtengelye fölé.
A vaku üzemmódjait a Q.Menu-ben és a felvétel menüben állíthatjuk be. Az üzemmódok között automatikus, derítő (mindig villan) és lassú szinkron módok választhatók, valamint ezek vörösszem csökkentő elővillanással kombinált változatai. A gép szoftveres vörösszem eltávolítást is kínál, mely a menüben kapcsolható be. Beállíthatunk első- és második redőnyre szinkronizált villanást is, és lehetőség van a vaku ±2 fényérték tartományban történő teljesítmény szabályozására is.
A fényképezőgép beépített vakuja 11-es kulcsszámú. Vagyis a kitobjektív legalacsonyabb rekeszértékénél (F3,5), ISO100 érzékenység mellett 3,15 méterig nyújt hatásos megvilágítást. A vakuszinkron 1/160 mp, tehát bekapcsolt (felnyitott) villanóval ennél rövidebb záridő nem használható.
A készülék tetején egy szabványos, középpontos érintkezőjű, vagy gyári rendszervakut fogadó vakupapucs található. A gyártó persze a saját vakuegységeivel való használatot ajánlja, hiszen ez garantálja a kényelmes és problémamentes működést. Ilyen például a kisméretű, de a beépítetthez képest dupla teljesítményű FL220, vagy a komolyabb feladatokra tervezett FL360 és FL500 külső vaku.
Csatlakozók, akku, memóriakártya
A Panasonic Lumix DMC-G2 csatlakozói a készülék bal oldalán találhatók, bár nem egy helyen. Középen, egy nagyobb kihajtható gumiajtó mögé rejtették a kombinált Hi-speed USB 2.0 és Audio/Video kompozit kimeneteket. Mindkét funkcióhoz kábelt is találunk a gép dobozában. A kombi csatlakozó alatt egy miniHDMI (type C) aljzat kapott helyet, mely a nagy felbontású LCD és plazma TV-ken ad szebb képeket lejátszáskor. A HDMI kimenet felbontása a menüben állítható, 1080i, 720p és 576p értékekre.
Tőlük külön, egy kis gumilap mögött találjuk az opcionális vezetékes távkioldó mini-jack (2,5mm) bemenetét.
A gép alaptartozéka egy DMW-BLB13E típusú lítium-ion akkumulátor, és a hozzá való hálózati töltő. Ezek egyébként pontosan megegyeznek a DMC-G2-höz adottakkal. Az 1250 mAh-es akkumulátort nagyjából 2 óra alatt tölthetjük fel teljesen. A gyártónak sikerült egy kicsit faragnia a fogyasztáson is, így az akkumulátor egyetlen teljes feltöltésével közelítőleg 380 kép készülhet LCD-vel, és 410 felvétel LVF keresővel (14-42 mm-es kitobjektívvel).
Az áramforrás a markolat alján nyíló foglalatba helyezhető. A foglalat egy meglehetősen masszív, fémzsanéros ajtóval, valamint az akku véletlen kicsúszása ellen egy rugós műanyag pöcökkel védett.
A memóriakártyát ugyanezen foglalat mellé helyezhetjük. A Panasonic DMC-G10 SD, SDHC, vagy az újabb szériás SDXC kártyákat támogatja. A fényképezőgépben nincs belső memória, így mindenképpen vásárolnunk kell hozzá valamilyen kártyát. Legalább 4 GB-osat ajánlunk, de aki RAW-ban is szeretne fotózni, vagy gyakran készítene videókat ne adja alább a 8 GB-osoknál.
