Képminőség
Képzaj
A Panasonic új, továbbfejlesztett zajszűrést használ a GH2-ben. Szükség is lehet rá, hiszen a szenzor mérete nem változott, felbontása viszont igen, ami kisebb érzékelőhelyeket jelent. A megújult rendszer sokkal pontosabban különválasztja a két alap komponenst, a világossági- és a színzajt. Ezáltal könnyebbé és hatékonyabbá válik a szűrésük. A színzajnál például gondot jelent az élek menti szűrés, mely a színek határán összefolyásokat okoz. A GH2 erre is figyelmet fordít. Ezen kívül szelektív, a képtartalmat is figyelembe vevő szűrést is végez a készülék, valamint a sötét területeken kialakuló foltszerű zajt is kezelésbe veszi.
De nézzük mit is jelent ez a gyakorlatban! Az alábbi tesztet alap zajszűrési beállításokkal (0 érték) végeztük. A RAW képek feldolgozása a fényképezőgéphez adott SilkyPix Developer Studio 3.1 SE szoftverrel történt, gyári alapértékeken.
ISO160-nál már érezhető az új rendszer hatása, hiszen alacsonyabb zajszintet kapunk, mint az elődben, sőt az idei G2-es modellnél is jobbat. RAW-ban jobbára ugyanazt a szintet hozza, mint a korábbi Panasonic modellek, tehát a JPEG szűrés erősebb. Viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy ISO160-on vagyunk, 2/3 fényértékkel a korábbi gépek kezdőértéke fölött, és 12 helyett 16 megapixelen. Az eredmény tehát nagyon jónak mondható.
Mindössze egy harmad fokozattal később (ISO200-on) nem sokkal több zaj látható a képeken, de ez az érték már sokkal bátrabban összevethető az elődökkel. Az összevetés pedig pozitív eredményt hoz, mind JPEG, mind RAW formátumban tisztább a kép a korábbinál.
ISO400-nál is a GH2 a jobb a világossági és piros-zöld színcsatornák tekintetében. Csak egy fokkal magasabb a zajszint, mint a G2-nél ISO100-as értéken. A kék csatorna zajával viszont nem boldogul ilyen hatásosan a gép, így a sötétebb területeken először ennek szűrési foltjaival találkozunk. Az ISO200 és 400 beállítás között nincs lényegi különbség.
ISO800-nál erősebben növekszik a zaj, de így is a korábbi gépek alatt marad. A JPEG és RAW képek között már közel 1 Fé a különbség, tehát az ISO800-as RAW zajszintje nagyjából az ISO1600-as JPEG-ének felel meg. Az élek ennél a fokozatnál már kezdik elveszteni a karakterüket és enyhén töredezetté válnak.
Egy fényértékkel magasabb érzékenységi fokozatban (ISO1600) majdnem 50%-os emelkedés tapasztalható a zaj terén. Ez azonban még mindig alacsonyabb szintet jelent a korábbi modellekhez képest. A megújult szűrés típusról típusra egyre jobb, sőt az új gép az eddigi legjobb általam látott mikro négyharmados, ha a zajról beszélünk. Ettől függetlenül az árnyékos területek zaja ebben a fokozatban már kezd zavaróvá válni.
A következő fokozatot jelentő ISO3200-ban ismét jelentősen növekszik a zaj, de persze ezúttal sem magasabb az elődöknél. JPEG-ben nagyon beleerősít a szűrés, RAW-ban viszont rosszabb a helyzet és nagyobb mértékű növekedést tapasztalhatunk. A zajszint itt csaknem a duplájára nő.
Hasonló lépést láthatunk ISO6400-nál is. A JPEG képek zaja közepesen, a RAW képeké közel kétszeres mértékben növekszik. Ebben a fokozatban a finomabb részletek már nehezen kivehetők. A szűrés sem olyan hatékony, mint azelőtt, és durva, kontrasztos foltok jelennek meg a képen, erősen roncsolva a képtartalmat.
A GH2-nél ISO12800-at is beállíthatunk, mely erősen zajos és durván szűrt végeredményt ad, viszont jobb eredményt kapunk, mint a 12 megapixeles G2-nél ISO3200-on, és majdnem ugyanannyi zajt, mint a G2-nél ISO6400-on. A képet kisebb felbontásban érdemes használni, de a gép ennek ellenére jobban vizsgázott a vártnál.
- ISO160
- ISO160 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO12800
- ISO12800 RAW
ISO1600; F7,1; 1/40 mp
ISO1600; F7,1; 1/40 mp
ISO6400; F7,1; 1/160 mp
ISO6400; F7,1; 1/160 mp
ISO12800; F7,1; 1/320 mp
ISO12800; F7,1; 1/320 mp
- ISO160
- ISO160 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO12800
- ISO12800 RAW
ISO1600; F7,1; 1/40 mp
ISO1600; F7,1; 1/40 mp
ISO6400; F7,1; 1/160 mp
ISO6400; F7,1; 1/160 mp
ISO12800; F7,1; 1/320 mp
ISO12800; F7,1; 1/320 mp
- ISO160
- ISO160 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO12800
- ISO12800 RAW
- ISO160
- ISO160 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO12800
- ISO12800 RAW
ISO1600; F7,1; 1/40 mp
ISO1600; F7,1; 1/40 mp
ISO6400; F7,1; 1/160 mp
ISO6400; F7,1; 1/160 mp
ISO12800; F7,1; 1/320 mp
ISO12800; F7,1; 1/320 mp
Zajszűrés
Az eddigiekhez hasonlóan +/-2 fokozatban állíthatjuk a zajszűrést a Film módokban található képfeldolgozási beállítások között. A DMC-GH2 abban is az elődökre üt, hogy a legalacsonyabb érzékenységen is érezhető a szűrés hatása.
A zajszűrés érdekes kettősséget mutat. Alacsonyabb érzékenységi fokozatokon a mínusz értékek, vagyis a visszafogott szűrés hatása nagyobb. Mégpedig negatív értelemben. ISO160-nál például, teljesen minimálisra állított szűréssel, nagyjából ugyanannyi zajt kapunk, mint 0 fokozaton ISO800-nál. Ez több mint 2 fényérték különbség. Az erősebbre állított szűrés viszont nem mutat ekkora eltérést. Az is nyilvánvaló, hogy a gép magasra állított értéken sem igen boldogul a kék színcsatorna zajával. Ez már ISO160-on is több mint kétszerese a zöld csatornáénak.
Magasabb érzékenységeken a mínusz és plusz szűrési fokozatok közti különbség kiegyenlítődik, a csúcsértékek közelében pedig az erősebb szűrés válik hatásosabbá. ISO6400-nál például +2 fokozaton hasonló zajszintet kapunk az ISO800-on normál (0) szűréssel mérthez. ISO12800-on a szűrést levéve nem kapunk sokkal zajosabb képet, viszont a legmagasabbra állítva már az ISO3200-as szintre szoríthatjuk a zajt. Természetesen nem szabad elfelejtenünk, hogy a „hatásos” szűrés magas érzékenységi fokozatokon jelentős részletvesztést, a kép mosottá válását jelenti.
Zajszűrés
- ISO100 enyhe
- ISO100 normál
- ISO100 erős
- ISO200 enyhe
- ISO200 normál
- ISO200 erős
- ISO400 enyhe
- ISO400 normál
- ISO400 erős
- ISO800 enyhe
- ISO800 normál
- ISO800 erős
- ISO1600 enyhe
- ISO1600 normál
- ISO1600 erős
- ISO3200 enyhe
- ISO3200 normál
- ISO3200 erős
- ISO6400 enyhe
- ISO6400 normál
- ISO6400 erős
- ISO12800 enyhe
- ISO12800 normál
- ISO12800 erős
- ISO100 enyhe
- ISO100 normál
- ISO100 erős
- ISO200 enyhe
- ISO200 normál
- ISO200 erős
- ISO400 enyhe
- ISO400 normál
- ISO400 erős
- ISO800 enyhe
- ISO800 normál
- ISO800 erős
- ISO1600 enyhe
- ISO1600 normál
- ISO1600 erős
- ISO3200 enyhe
- ISO3200 normál
- ISO3200 erős
- ISO6400 enyhe
- ISO6400 normál
- ISO6400 erős
- ISO12800 enyhe
- ISO12800 normál
- ISO12800 erős
- ISO100 enyhe
- ISO100 normál
- ISO100 erős
- ISO200 enyhe
- ISO200 normál
- ISO200 erős
- ISO400 enyhe
- ISO400 normál
- ISO400 erős
- ISO800 enyhe
- ISO800 normál
- ISO800 erős
- ISO1600 enyhe
- ISO1600 normál
- ISO1600 erős
- ISO3200 enyhe
- ISO3200 normál
- ISO3200 erős
- ISO6400 enyhe
- ISO6400 normál
- ISO6400 erős
- ISO12800 enyhe
- ISO12800 normál
- ISO12800 erős
- ISO100 enyhe
- ISO100 normál
- ISO100 erős
- ISO200 enyhe
- ISO200 normál
- ISO200 erős
- ISO400 enyhe
- ISO400 normál
- ISO400 erős
- ISO800 enyhe
- ISO800 normál
- ISO800 erős
- ISO1600 enyhe
- ISO1600 normál
- ISO1600 erős
- ISO3200 enyhe
- ISO3200 normál
- ISO3200 erős
- ISO6400 enyhe
- ISO6400 normál
- ISO6400 erős
- ISO12800 enyhe
- ISO12800 normál
- ISO12800 erős
Képminőség 10×13-as képeknél
Mivel a képek gyakran nem a monitoron, hanem képeslap méretű papíron végzik, érdemes megnézni milyen minőséget mutat a gép a 10 x 13 cm-es nyomatoknak megfelelő, 2 megapixel körüli felbontásban.
Kis méretben ISO160 és 800 között nem kell aggódnunk. Zajnak nem sok nyomát látjuk majd. ISO1600-nál monitoron már feltűnő lehet némi zaj a sötét területeken, de papírképen jobb lesz a helyzet, és az összképet még egyáltalán nem rontja. Még az ISO3200-as beállítás is elfogadható minőséget nyújt. Igazából csak ISO6400-tól lehetnek gondok, de nem is annyira az itt már nyíltan jelen lévő zaj, hanem a színcsatornák szűrése miatt kialakuló színeltérés miatt. Képeink a legmagasabb fokozatokon sárgásak lettek. Ugyanez tapasztalható ISO12800-on is. Ennek ellenére 10 x 13 cm-es méretben nem túl tolakodó a zajosság, a képek használhatók maradnak.
Érzékenység – képzaj; 10×13 cm-es nyomatokon (szimuláció)
Hosszú expozíció
A tükörreflexes gépekkel sok tekintetben összevethető a GH2 teljesítménye, de egyvalamiben biztos nem, a hosszú expozícióban. Normál esetben ISO200-as érzékenységen, 10 perces záridővel teszteljük a nagy szenzoros fényképezőgépeket, de már az előd is csak 4 perc 16 másodperces maximális záridőt kínált. Tesztalanyunk viszont csak ennek a felére képes, legfeljebb 2 perc 8 másodpercre, vagy ha úgy tetszik 128 mp-re. Elég kevés, hogy oda merjük tenni egy DSLR mellé.
A „rövid” záridő azért nem gátolja meg a rendszert abban, hogy kikapcsolt hotpixel szűréssel elég tekintélyes mennyiségű zajt termeljen. A képeken a kék csatorna mosott hotpixelei dominálnak, de jelentősen. Már szabad szemmel is sok van belőlük, ha pedig világosítunk a képen a zajtenger még szembetűnőbb.
Az említett hotpixel szűrés sokat segíthet a helyzeten. Természetesen ehhez az előző expozícióval megegyező záridejű újabb expóra lesz szüksége a gépnek, de megéri, hiszen alig látható, inkább csak sejthető és a háttérbe mosott marad a zaj. Világosítanunk azonban így sem érdemes a fotót, mert a kék csatorna sötétben megbúvó zaja könnyen előbukkan.
Hosszú expozíciós sötétzaj
Általános képminőség
A 16 megapixel azért már kezdi megizzasztani a géphez adott 14-42mm-es kitobjektívet, de azért a megnőtt felbontás ellenére is jól tartja magát. A széleken jelentős lágyulás nem tapasztalható – bár kismértékben előfordul – a részletesség továbbra is jó, és a kontraszt is rendben van. Színhibával módjával találkoztam csak, bár ennek csökkentéséért azért a gép feldolgozórendszere is sokat tesz.
A színek enyhén telítettebbek a kelleténél, de korántsem annyira, mint a többségnél. A képek alap feldolgozási értéken és Standard színmódban pontosan adják vissza a világos és sötét bőrszíneket, valamint a pirosakat, a narancs színt és a sötétebb zöldeket. A sárgák egy kicsit sápadtabbak a kelleténél, a kékek pedig telítettebbek és a piros-lila tartomány felé „húznak”. Pánikra azonban nincs ok, a kék színekből azért nem lesz egyértelmű lila. Csak enyhe színeltérésről beszélhetünk.
A képek nem csak a 12 megapixeles társak felnagyított változatának tűnnek, de legalább ugyanazt a minőséget hozzák a kisebb pixelek ellenére. Az élesítést alap fokozaton némileg túlzónak találtam. Az élek picit elnagyoltak és megjelenik méni dupla él is (halo), de ettől a korábbi modellek sem voltak mentesek. A képfeldolgozási beállítások között csökkenthetünk a szoftveres élesítésen, ha nem ódzkodunk a lágyabb hatású képektől. Ettől eltekintve a részletesség jó, még az olcsóbb optikával is.
RAW-ban használva a gépet sokkal szabadabban feldolgozhatók a képek. Az árnyalatok gazdagabbak, bár a saját konvertert használva alap beállításokon lágyabb képet kaptunk és az élesítést növelve sem tapasztaltunk pozitív változást.
