Optika II.
Geometriai torzítás
Az ekvivalens 28 mm-es gyújtótávolság ellenére meglehetősen csekély geometriai torzítással találkoztunk. Méréseink szerint kb. 0,5%-os hordótorzításra számíthatunk nagylátószögnél, ami nagyon jó értéknek számít. Még szabályos alakzatokat – pl. épületeket – fotózva is kevéssé vesszük majd észre a jelenlétét. A zoom növelésével a hordótorzítás teljesen megszűnik, majd átfordul „párnatorzítássá”. Tele végállásban ez rendkívül csekély, kb. 0,1% mértékű és a kép egészét nézve nem egyenletes ívű, hanem a képközép felé haladva hullámformát ölt.
Közelfényképezés, makró
A Panasonic DMC-TZ5-tel a frontlencsétől számítva kb. 5 cm távolságból készíthetünk közelképeket, ha nagylátószögnél, ekvivalens 28 mm-en használjuk a gépet. A viszonylag nagy látószögnek itt hátrányát is érezhetjük, mivel a nagyobb képszög miatt nagyobb befogott terület is. Ezúttal 61x 46 mm-t mértünk, ami átlagos makroteljesítményt jelent. Ebben a gyújtótávolságban és közelségben a geometriai torzitás is magas, nagyjából 1,3%-os, és a sarkok felé rohamosan romlik a felbontás is.
Tele állásban kb. 1 méterről készíthetünk fényképeket, ami méréseink szerint 125 x 94 mm-es leképezett területet jelent. Ez a négyszerese az előbbinek, viszont szinte elhanyagolható a torzításunk, ha a sarkok részletvesztése nem is.
Vignettálás
A képsarkok sötétedése némileg erősebb, mint az elődnél. Ott 10% körüli értéket mértünk, míg itt 17% volt a vignettálás mértéke nagylátószögnél. Ez hozzávetőlegesen 0,5 fényértéknyi csökkenést jelent. A sötétedés egyenletes, de gyors lefutású és csak közvetlenül a sarkokban észlelhető. A kép többi területén nem érzékelhető .
Telénél már hasonló eredményt kaptunk, mint a TZ3 esetében. A 10% körüli érték nem nevezhető erősnek, sőt, csak kismértékben észlelhető, nagyjából 1/3 fényértéknyi csökkenést jelent a képközéphez képest. A sötétedés lefutása ezúttal valamivel egyenletesebb, lágyabb.
Peremsötétedés
sarkok fényerőcsökkenése: 10%