Kipróbáltuk: Pentax K-01 teszt

0

Felépítés

Ergonómia

Ha egy szóval szeretnénk leírni a Pentax K-01 külsejét, szemtelenül azt mondhatnánk: féltégla. Persze rettentő butaság és műveletlenség lenne ezt mondani, hiszen a Pentax K-01 nem véletlenül ilyen, amilyen. Ez nem egy 500 Ft-os eldobható kínai játékfényképezőgép, s nem azért néz ki így. Ez kérem szépen direkt (!) ilyen.

Ahogy azt már sokszor megtanultuk, ítélni csak körültekintően szabad. A Pentax tényleg nem akárkire, hanem Marc Newson-ra bízta a Pentax K-01 külsejének megtervezését. Marc-ról érdemes tudni, hogy 63-as születésű ausztrál topdesigner, aki jelenleg Londonban él, s Benjamin de Haan-nal együtt vezetik a Marc Newson Ltd-t. A munkái a legnagyobb összegekért kelnek el aukciókon, egyik általa tervezett háromlábú szék pl. mintegy 1,1 millió fontért talált gazdára 2009-ben. Kedvencei a sportautók, melyekből négy is a tulajdonában van: egy Aston Martin, egy Lamborghini, egy Ferrari és egy Cisitalia. Dolgozott a Ford-nak, voltak megrendelései az ausztrál Qantas légitársaságtól is, s az ő neve fémjelzi néhány Tefal termék dizájnját is.
Szóval nem kicsiben tolja.
De azt is látni kell, hogy egy igazi különc. Tervezett ő már sótartót is, de nem áll messze tőle a kerékpártervezés sem.

Ezek után talán már senki sem gondolja, hogy a Pentax K-01 azért lett ilyen, mert kispórolta a japán gyártó az arculattervezés költségeit. Nem, sőt! Nyilván nagyon sokat költött rá!

Próbáljunk tényszerűek maradni. A Pentax K-01 egy téglatest formájú, néhány lekerekítést tartalmazó, kissé vaskos fényképezőgép. A vastagsága egyébként jót tesz a fogásának.
A kezelőszerveket főként a gép tetején és hátulján találjuk. Fent a fekete és alumínium szín uralkodik, a fekete műanyag borításból szinte szó szerint kiugranak az alumínium tárcsák, no és a zöld és piros gombok. A hátlapra már csak fekete gombok jutottak, így ez a része a gépnek annyira nem is különleges.

A gép elejét és két oldalát vékony függőleges vájatokat tartalmazó gumiborítással vonták be, így izzadt tenyérrel sem csúszós a felülete.

Az állványmenet fémből készült, melyet pontosan az optikai tengely alá helyeztek. Ha a gépet állványra helyezzük, nagy valószínűség szerint (állványtalp mérettől függően) még nyitható marad az akkutartó rekesz fedlapja. Legalábbis nagy méretű Manfrotto MN410PL talpnál sem akadt be az ajtó a talpba. A memóriakártya szintén cserélhető állvány használata esetén.

Objektív

Új rendszer, új objektívek. Mondhatnánk… De a Pentax nem így gondolta.

Ahogy már említettük a Pentax K-01 (egyébként nevéből következtethetően is ) a Pentax bármely K, KA, KAF, KAF2 vagy KAF3 objektívet fogadja. Autofókusz csak a KAF változatoknál érhető el.

Ahogy a tükörreflexes Pentax K gépeknél, úgy itt is 1,5× kisebb a szenzor, mint a filmes gépek között elterjedt Leica (kisfilmes) formátum. A méretkülönbség miatt egy filmes gépéhez hasonló a látószöghöz itt 1,5× kisebb gyújtótávolságú objektív szükséges. Egy 40 mm-es objektív tehát olyan látószöget nyújt a K-01-en, mint egy kisfilmes gépen egy 60 mm-es.

Mi a kitben is kapható SMC Pentax-DA 40mm f/2,8 XS pancake objektívvel dolgoztunk tesztünk során.
Az igazán vékony optika alig 1 cm-rel emelkedik ki a gépvázból. A kis méret miatt persze kis kompromisszumot is kötnünk kell, az alap gyújtótávolság közeli objektív ugyanis „csak” 1:2,8 fényerejű. A fókuszmotort nem tartalmazó objektívet a váz hajtja meg. Az automatikus élességállítás során azonban így is elég hangos az optika mechanikját, így videófelvételhez autofókusszal nem ajánljuk. Manuális élességállításnál viszont hangtalan, így ez esetben nincs probléma a zajjal.

Képérzékelő

A Pentax K-01-be a K-5-höz hasonló felbontású CMOS képérzékelő került. Bár mindkét szenzornak 16,3 millió képpontos effektív felbontása van, mégsem ugyanaz került a K-01-be, mint a K-5-be. A teljes pixelszám ugyanis eltérő. A méret persze egyezik, így a K-01-é is 23,7×15,7 mm méretű, vagyis a képkivágás faktor itt is 1,5×.

Az érzékenység ISO100 és ISO12800 között változtatható, vagy kiterjesztett módban ISO25600-ig is elmehetünk. A lépésköz lehet 1, 1/2 vagy 1/3 Fé is (a kiterjesztett tartományban is).
A fotóson kívül a fényképezőgép is kiválaszthatja magának a szükséges érzékenységet. Az automatikus érzékenység maximumát szabadon meghatározhatjuk (akár ISO25600-ig is engedhetjük, de ISO125-nél is megadható a felső limit).

Legnagyobb felbontásban 4928×3264 pixeles fotókat készíthetünk, emellett még három, 12Mp, 8Mp és 5Mp felbontást választhatunk. A képek oldalaránya az alapértelmezett 3:2 mellett 4:3, 16:9 és 1:1 is lehet. A fotók JPEG, vagy RAW (DNG) formátumban készülhetnek, illetve van lehetőség RAW+JPEG mód használatára is, mely mindkét formátumban kártyára menti ugyanazt a felvételt. A JPEG fotók háromféle tömörítéssel készülhetnek. A minőségi fokozatokat csillagok jelzik.
A 16 Mpixeles DNG formátumú RAW fájlok 19 Mbyte-osak, közepesen tömörítettek.

Egy igen érdekes, s nem annyira nagydobra vert szolgáltatása a gépnek, hogy ha JPEG formátumban fotózunk, az utolsó képet akkor is elmenthetjük RAW formátumban is (sorozat módnál nem). Ehhez lejátszás módba kell váltanunk, majd az utolsó képnél a +/- gomb megnyomásával a pufferből elmenthető a RAW fájl. Remek ötlet!

Az automata szenzortisztítást a gép az elődeitől örökölte. Ennél a modellnél is az érzékelő gyors vibrációjával próbál megszabadulni a gép a képminőséget is befolyásoló foltoktól vagyis porszemektől és kevésbé makacs szennyeződésektől.
Érdemes megemlíteni, hogy a többi gyártó MILC-eivel szemben a K-01 kikapcsolt állapotban csukott zárszerkezetű, amely objektívcsere alkalmával talán csökkenti a szenzorig közvetlenül eljutó porszemek számát.

A porszemek lerakódását egyébként eleve megnehezíti a Pentax SP, azaz Super Protect névre keresztelt felületkezelés. Az automata tisztítást egyébként minden bekapcsoláskor automatikusan is elvégzi a gép (némileg gyengébb vibrációval), de le is tilthatjuk, ha nem érezzük szükségét. Sajnos, mivel az automata tisztításon nem változtatott a gyártó, maradt a korábban megismert hatásfok, így az erősebben szennyezett érzékelőről még sokadik próbálkozásra is csak a porszemek egy részét sikerül lerázni.

A tükörreflexes Pentax gépekkel szemben ebbe a modellbe nem került be az ún. Porjelzés funkció, mely referenciafotó segítségével kiemelné nekünk, hogy a szenzorunk szennyezett-e még.

Kijelző

A Pentax K-01 LCD kijelző téren nem hoz változást az újabb modellek kijelzőivel szemben. Ismét egy 3” képátlójú, 921 000 képpontos kijelzőt kapunk. A fixen beépített LCD nagy betekintési szögű, de tükröződésmentesítő bevonatot nem kapott, így erős napsütésben érdemes lesz feljebb tekerni a háttérvilágítás fényerejét, mely ± 7 lépésben állítható. A fényerőn kívül még a színezet is módosítható a kék-borostyán és a zöld-bíbor tengelyen.

Mivel a gépen nincs elektronikus kereső, s azt opcionálisan sem vásárolhatunk, mindenképpen az LCD-t kell használnunk a képek komponálásához. Emellett természetesen a gép beállítása és a képek visszajátszása is az LCD-n keresztül történik.
Felvételkor segédrácsot is megjeleníthetünk, mely lehet harmadoló+átlós, négyzetrács vagy skála. Arra is van mód, hogy élő hisztogramot mutasson a gép, sőt, már az élőképen kiemelhetők a kiégett és bebukott részek.
A képek visszajátszásakor maximum 16×-os nagyítást eszközölhetünk, A készíthető képek felbontását tekintve 7,7×-es nagyításra lenne szükség az LCD-n 1:1 raszterillesztett kép megjelenítéséhez. Mivel ilyen nincs, csak 8×-os, így 8×-os nagyításnál enyhe torzulás jelentkezik az élességben. Tökéletes élesség 14×-es és 16×-os nagyításnál látható.

A visszajátszott képek részletes adatai az INFO gomb segítségével jeleníthetők meg, és így érhetjük el a világossági, vagy RGB hisztogramot is. A részletes adatok között a gép szinte minden beállítása leolvasható (a gyújtótávolság is). Van lehetőség a kiégett és bebukott részek jelzésére is, ezt azonban menüben kell engedélyezni.

Vaku

A fényképezőgépre beépített, felnyíló vaku is került, mely ISO100 alapérzékenységnél kb. 10-es kulcsszámú (méterben). A villanó körülbelül egy kisfilmes 28 mm-es objektív látószögét képes kivillantani. A vakuteljesítmény -2 és +1 fényérték között korrigálható, 1/3 Fé lépésekben. A maximális szinkronsebesség 1/180 mp.

A vaku felnyitása a gép tetején lévő nyitógombbal kezdeményezhető. Ezt csak a gép bekapcsolt állapotában tehetjük meg, mivel nem mechanikusan, hanem elektronikusan nyílik a villanó. Ez lehetővé teszi, hogy szükség esetén a gép is felnyissa a vakut, ezt tipikusan automatikus módokban végzi a gép.
A vaku a felnyílt állapotban kb. 7 cm-re magasodik az optikai középtengely fölé.

Az üzemmódok között derítőt, vörösszem csökkentőt, lassú szinkront és második redőnyre szinkronizált lassú szinkront találunk.

A fényképezőgépen nem található vakuszinkron csatlakozó, így közvetlen kábeles összekötésre nincs mód, de a tetején lévő vakupapucson szabványos középérintkezős és főleg kompatibilis P-TTL rendszerű vakuk használhatók. Régebbi középérintkezős vakuk esetén ügyeljünk a talpfeszültségre!

A tökéletes működéshez a gyártó által javasolt rendszervakukat érdemes használnunk melyek a következők: AF540FGZ, AF360FGZ, AF200FG, valamint az AF160FC makro vaku.

Memóriakártya, akku, csatlakozók

A csatlakozókat a fényképezőgép két oldalára helyezték egy-egy gumilap mögé. Bal oldalon az opcionális sztereó külső mikrofon 3,5-es aljzata, míg jobb oldalon a kombinált USB/AV aljzat, illetve a miniHDMI foglalat található. USB kábelt kapunk a géphez, de a videokábelt külön kell megvásárolnunk.

A gumilapos megoldás hátránya, hogy mivel a jobb oldali igen méretes darab, elég macerás visszaigazgatni a helyére. Ráadásul a memóriakártyát is itt kell a gépbe helyezni, így sűrűn kell majd ezt a procedúrát elvégeznünk, centiről-centire betűrve a gumilapot.

Szintén külön beszerzést kíván a tárhelyként funkcionáló memóriakártyai is, melyből a K-01 az SD és SDHC típusokat mellett a nagy kapacitású SDXC-t is támogatja.

A fényképezőgépet Lítium-ion akkumulátor látja el elektromos energiával, mely 7,2V feszültségű, s 13,4 Wh energiát tárol (1380 mAh), ennek töltöttségi szintjét négy fokozatban jelzi vissza a gép. Az akku töltését külső töltőben végezhetjük.