Különlegességek
Többféle színeffektet, elég részletes képfeldolgozási beállítást, képretust, és utólagos digitális szűrőket kínál a gép, de beleszólhatunk egy kicsit a dinamikaátfogásba is. Ezekből válogattunk ide egy csokorral:
Egyedi színeffektek
A Samsung NX10-ben is találunk néhány színeffektust – szám szerint kilencet – melyeket a gyakrabban előforduló helyzetekre fejlesztettek ki és a színek mellett a képfeldolgozási beállításokat is módosítják. A Portrait stílus például bőrszínhez korrigált árnyalatokat és jobb arcbőr elmosást, a Forest effektus a zöld lombozathoz optimalizált, míg a Classic opció fekete-fehér képet és lágy képhatást nyújt.
Képfeldolgozási beállítások
A felsorolt színeffektek bármelyikében négyféle képfeldolgozási finomhangolás áll rendelkezésünkre. 21 lépésben változtatható a kép színezete, +/-4 fokozatban pedig az élesítés, színtelítettség és kontraszt. Utóbbi háromnál a szélső értékek igen erős módosítást jelentenek. Saját beállításainkat 3 mentési helyen tárolhatjuk a gyári színeffektusok menüjében.
Utólagos effektusok
Az elkészült képeket lejátszásuk alatt is módosíthatjuk. Erre szolgálnak ezek a szűrők, melyek a fenti színeffektekhez hasonló, de általában azoktól erősebb képi hatást nyújtanak. Erősségük többnyire nem befolyásolható.
Utólagos szűrők
Smart Range és Backlight (Dinamika kiterjesztés)
A Samsung Smart Range funkciója két beállítással (be- és kikapcsolt) rendelkezik, hatásfoka nem befolyásolható. A dinamikatartomány automatikus kiterjesztésére használható. Próbánk során főleg a kiégett képterületeknél volt megfigyelhető a jelenléte. A kiégés határán lévő fehér képrészekbe némi részletet csempész. Hátránya, hogy fix ISO200-as érzékenységet használ.
Az árnyékos, hátulról megvilágított képrészek kiemelésére használhatjuk a már elkészült képekre alkalmazható Backlight (háttérfény) funkciót, melyet a lejátszás menüben találunk. Szintén csak be- és kikapcsolt állása létezik, és mint látható igen erősen világosítja a sötétebb területeket.
Smart Range + Backlight
Stabilizátor
A Samsung DSLR-ekben szenzor mozgatáson alapuló stabilizációt kaptunk, amely minden csatlakoztatott objektívvel használható volt, az NX-rendszer azonban úgy látszik szakít ezzel a hagyománnyal. A stabilizátor ezúttal optikai, az objektívekbe szerelik és a megfelelő lencsetag(ok) elmozdításával küszöbölik ki a kézremegés pontatlanságait. Persze nem minden objektívben találjuk meg. Az NX10-zel kijött 18-55 OIS-ben például megtalálható, de hamarosan egy ugyanilyen gyújtótávolságú és fényerejű, stabilizátor nélküli változat is a boltokba kerülhet.
Mivel újdonság, tettünk egy próbát a kitoptikával, 55mm-es gyújtótávolságon. Az ekvivalens gyújtótávolságot is figyelembe véve ilyen esetben kb. 1/80-1/100 mp-es záridőre van szükség a gép stabil tartásához, ezért a mérést 1/100mp-ről indítottuk. Stabilizátor nélkül itt már a képek 1/10-e bemozdult, komolyabb mértékben azonban 1/50 mp-nél hosszabb időknél kezdtek gyülekezni az elmosódott képek. 1/13mp-nél már szinte sz összes kép életlen volt.
A stabilizátort az objektíven lévő OIS On/Off kapcsolóval kell aktiválnunk, de megtaláljuk a menüben is. Bekapcsolva 1/25mp-es záridővel is éles maradt az összes fotónk. Ennél az expozíciós időnél, stabilizátor nélkül már a képek 70%-a bemozdult. Általánosságban 1 és 2/3 – 2 és 1/3 fényértéknyi előnyt mértünk, ha az átlagot vesszük ez nagyjából 2 Fé-t jelent.
