Képminőség
Képzaj
A fényképezőgép kilenc hónappal idősebb testvére meglehetősen alacsony zajszintet produkált, bár ennek oka az átlagnál kissé erősebb szűrés volt. Az NX100 nem követi szolgaian ugyanezt az utat, és nyugodtan állíthatjuk, jól teszi.
ISO100-ban alacsonyabb zajszinttel kezd, mint az említett „előd”, sőt a legutóbbi Samsung DSLR generációnál is jobb. A gyári konverterrel feldolgozott RAW kép is alacsony értéket mutat, főleg a színzaj vonatkozásában, mely minden eddiginek alatta marad. Hasonló a tendencia az NX10-hez. A Samsung GX20 modellhez képest ott is némi javulást láthattunk. Nos, a z NX100-on még tovább sikerült finomítani.
Az érzékenységet egy egész fényértékkel emelve (ISO200) ugyanezt tapasztaljuk. A zajszint itt is alatta marad a korábbi gépnek, az emelkedés pedig minimális. Világossági zajból kb. 10%-kal, színzajból 10-15%-kal kapunk többet. A feldolgozott RAW fotó egy hajszálnyival zajosabb, de így is kevésbé, mint az NX10 ISO100-as JPEG képe.
Az ISO400-as érték egy jelentősebb ugrást hoz. A korábbinál sokkal jobban emelkedik a zajszint, nagyjából az NX10 hasonló beállításban tapasztalható szintjére,. Színzajban egy kicsit jobb a helyzet, főleg a problémás kék csatorna esetén. RAW képeknél már valamivel többre számítsunk. A zajszint itt kb. 15%-kal haladja meg a JPEG képeken mértet.
Az NX10 ISO800-nál kezdett igazán zajosodni, és az NX100-nál is tapasztalható ugyanez, de ahogy az előző fokozatnál látható volt, fokozatosabb a lépésköz, így nincs akkora ugrás, ráadásul így is alatta maradunk az említett gépnek. Ez nem is olyan elhanyagolható előny, hiszen kb. 20%-kal kevesebb zajt jelent. A RAW képek világossági zajszintje nagyjából ugyanaz, mint az NX10 szűrt JPEG fotóié ugyanezen az érzékenységen. A színzaj azonban kezd jól látható és sok lenni, bár még mindig alacsonyabb mint az elődben mért.
ISO1600-on ismét egy nagyobbat lépünk előre zajban. Nem akkora már az NX100 előnye, mint korábban, de kétségtelenül még mindig előny, sőt őrzi elsőségét a szintén 14 megapixeles GX20-szal szemben is. Az NX10 RAW-ban ezen a fokozaton szabadult el igazán. Az NX100 is nagyot lép, de jócskán alatta marad az öregebb modell zajszintjének, kb. 25-30%-kal, ami nem kevés.
Az ISO3200-as érték egy érdekes fokozat, hiszen a JPEG képek világossági zajkomponense egyáltalán nem növekszik és a színzaj is csak kissé. A korábbi típusnál ismét láthatóan jobb minőséget, alacsonyabb zajt kapunk, és véleményem szerint a szűrés mértéke sem vészes. A szűrést azért kell egyre sűrűbben felemlegetnünk, mert a RAW képek zajszintje viszont nagyon erősen megugrik, jelezve, hogy a JPEG sokat köszönhet az utólagos feldolgozásnak. RAW-ban kb. 3x akkora a zajszint, mint az ISO800-as fokozat hasonló formátumánál. Ez már több, mint a GX20 DSLR modell hasonló szinten mért értéke, de még mindig 30%-kal kevesebb az NX10 ugyanitt mért eredményétől.
Az NX100 egy fokozattal magasabb érzékenységre is állítható. Az ISO6400-as maximum világossági zajban ugyanazt hozza, mint az NX10 ISO3200-on, színzajban viszont egy kicsit – de nem látványosan – rosszabb. RAW-ban ismét komolyabb az emelkedés, főleg színzaj terén. Ismét azt mondhatjuk, hogy a két fényértékkel alacsonyabb (ISO1600) értékhez képest kb. 3x-os zajszint emelkedést kapunk.
Mit is mondhatnék összefoglalásképpen a Samsung NX100 zajszintjéről? Egy lépéssel az NX10 előtt jár, sőt sok esetben a Samsung DSLR büszkeségét, a GX20-at is lehagyja és egészen a magas érzékenységi fokozatokig jól tartja vele a lépést. Itt egy kicsit lemarad, de érezhető az igyekezet.
Érzékenység – képzaj
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
A szokásos ISO tesztképeink mellett azok 300 dpi-s 10×13 cm-es papírmérethez, vagyis 1228 pixel magasságúra átméretezett változatát is közzé tesszük. Digitális laborban ugyanis ekkora papírmérethez ekkora felbontású képet hoz létre a laborgép.
A lent látható képeken tehát azt ellenőrizhetjük, hogy egy 10×13 cm-es papírkép nagyító alatt hogyan nézne ki.
Érzékenység – képzaj; 10×15 cm-es nyomatokon (szimuláció)
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
Zajszűrés
A készülék zajszűrési beállításai elég minimálisak. Ugyanazt kapjuk, mint az NX10-ben. A menüben csak a magas érzékenységű szűrés marad bekapcsolható, mely mindössze egy fokozatot jelent és csak ISO3200-tól válik aktívvá. Korábban is ez volt a helyzet, most csak annyi a pozitívum, hogy egy helyett már két egész ISO fokozatot érint.
A bekapcsolt szűrés ISO3200-on, nagyjából 20%-os csökkenést jelent a világossági- és 25-30%-os javulást a színzajban. Ez kb. az ISO1000 beállításnak megfelelő szint, kikapcsolt szűréssel. A legmagasabb fokozaton a szűrés bekapcsolásával kb. 25%-os világossági zaj csökkenést érhetünk el, a színcsatornák, pedig 40%-kal kevesebb zajt mutatnak. Ez nagyjából az ISO3200-as érzékenységi szintnek felel meg. Természetesen a szolgáltatást csak JPEG képeknél vehetjük igénybe, a RAW fotók a konverter szoftverben egyedileg szűrhetők.
Zajszűrés
Általános képminőség
A Samsung DSLR gépeinél szinte minden esetben a képfeldolgozással voltak problémáim. Sokszor elnagyolt, túlélesített, cián színbe elhajló végeredményt mutattak a képek alap beállításokon. Az NX sorozat viszont jól mutatja, hogy a gyártó képes felnőni ezen a téren is a legnagyobbak közé. Már az NX10 képminőségével is elégedettek voltunk, és nagyjából ugyanazok a kitételek mondhatók el az NX100 is, hiszen belbecs tekintetében nem sok a különbség közöttük.
Ezúttal az új 20-50mm-es objektívet használtuk az összes kép elkészítéséhez és nagyon jó kontrasztot, életteli, kissé telített, a valóságosnál valamivel melegebb színeket kaptunk, de alapvetően jó színhűséggel. A sárgásabb színek egyébként kellemesebb hatást gyakorolnak a nézőre, de nincs akkora eltérés, hogy zavaró lenne.
Az említett optika gyengébb pontja a 20mm-es nagylátószög, ahol érezhetően valamivel gyengébb felbontást nyújt, a többi állásban viszont a képrészletességgel sem volt gond. Számomra egy kicsit még mindig sok a normál beállításban mutatott utóélesítés, viszont egyáltalán nem zavaró, és a +/-4 fokozatú képfeldolgozási beállításokkal bárki tökéletesen az ízléséhez szabhatja a képek kinézetét. Ez alapján inkább a -1 – 2 értéket ajánlom élesítési beállításként. Az objektív néhány meglévő hibáját egyébként a gép feldolgozó rendszere jól korrigálja, közülük a geometriai torzítás korrekciót szükség esetén ki is kapcsolhatjuk.
Új gép lévén a Samsung NX100 RAW felvételeit csak a géphez mellékelt RAW Converter 4.0.0.10 szoftver támogatja. Ugyanaz a cég fejleszti, amelyik a Panasonic fényképezőgépekhez mellékelt SilkyPix Developer Studiót, kezelőfelületük és szolgáltatásaik emiatt nagyon hasonlók.
Ahogy az elődnél, úgy az NX100-nál is jól láthatóan lágyabb végeredményt kapunk a gyári alapbeállításokban konvertált RAW fájlok esetén. Az élességet ezért a korábbihoz hasonlóan állítsuk 50-100-100 értékre, hogy a gép normál JPEG élességéhez hasonló végeredményt kapjunk.
Hosszú expozíció
Az NX100 AMOLED kijelzőjének a kiváló képminőségén kívül a szinte elhanyagolható melegedése is megér egy misét. Ennek köszönhetően a közvetlenül mögötte elhelyezett szenzor sem melegszik annyira, mint a normál LCD-k esetén, melyeket egy több perces expozíció azért rendesen megizzaszt. A Samsung gépénél, a korábbi modellhez hasonlóan legfeljebb 8 perc lehet ez az idő, így szokásos, 10 perces expozíciónkra most nem volt mód.
A kevésbé melegedő CMOS szenzornak köszönhetően a hosszú expozíció komolyabb termikus zajt, beszűrődést nem produkált a képen. Hotpixelek persze szép számmal előfordultak a képen, és igazából a kép világosítására sem lett volna szükség, hogy észrevegyük őket – de hát a megszokás.
Akad azonban itt egy Long Term NR nevű opciónk, melyet engedélyezve minden 1 másodpercnél hosszabb záridejű képnél zajszűrést végez a gép. Ehhez egy ugyanolyan hosszú, csukott zárral készült második felvételre lesz szüksége, tehát az expozíció ideje „megduplázódik”. A második képpáron látható, hogy a hotpixel szűrés nagyon szép munkát végez és szinte tökéletesen eltünteti az összes zajt.
