MILC fényképezőgépek I. – Alapok és rendszerek

0
2 549

Terminológia és az alapok

Frissítve: 2013.06.19.

Emlékszem egy jó pár évvel ezelőtti fotós fórumon folyt eszmecserére, ahol azt a problémát próbáltuk körüljárni, miért nincs kompakt méretű cserélhető objektíves gép. Abban nagyjából sikerült megegyeznünk, hogy elméleti akadályai nincsenek, viszont teljesen új megközelítést, vadonatúj rendszert kíván. Az akkori piacon közel sem látszott olyan gyártó, amelyik be meri vállalni egy ilyen szemléletű széria piacra dobását. Lustán éldegéltünk a kompaktok és a DSLR-ek (digitális tükörreflexes fényképezőgépek) egymástól kilométerekre fekvő, hatalmas szakadékkal elválasztott világában, és senki sem gondolta igazán komolyan, hogy a szakadék fölé egyszer híd épül majd.

A hidat nevükkel ellentétben nem a bridge-nek csúfolt kompaktok, hanem sokkal később a MILC-ek jelentették. Szerencsére a gyártók is megérezték, hogy kell egy kapocs a kompaktok és a DSLR-ek világa közé, mely egyesíti mindkét szegmens legjobb tulajdonságait.

Mik ezek a tulajdonságok?

A kompaktoknál ugyebár maga a „kompaktság”. A jobbára kis méretű gépekbe minden fontosabb fotós alap funkció bele van zsúfolva, és mindez nagyon jó hordozhatósággal párosul. Egybeszerelt objektívvel kapjuk a gépvázat, ami a méretén túl kényelmes, akár 20-30x-os zoomátfogást biztosít.

A digitális tükörreflexes gépek előnyét is egyetlen szóban összefoglalhatjuk: képminőség. A kompaktoknál jelentősen, átlagban 8-10× nagyobb felületű képérzékelő, nagyobb pixeleket és jobb fényelnyelő képességet nyújt. Ezen kívül a tükörreflexes gépek döntő képessége cserélhető objektíves, amit akár hátrányként is vehetünk, de többnyire az adott feladathoz legjobban használható céleszköz minőségét és megfelelő objektívparkkal széleskörű fejleszthetőséget, variálhatóságot biztosít.

A gyártóknak tehát ezen előnyöket kellett mérlegelniük a két kategória összekapcsoló láncszemének a MILC-nek a megalkotásakor. Olyan gépekre volt szükség, melyek egyrészt kellően kicsik, magukban hordozzák a fejlett, haladó fotósoknak fontos szolgáltatásokat és az automata kényelmi funkciókat, másrészt (többségében) adott a nagy szenzor és ha lehetséges a cserélhető objektívek szabadsága is.

MILC, mint név

De mit jelent maga név? A MILC egy mozaikszó, az angol Mirrorless Interchangeable Lens Camera szavak rövidítése, melyet magyarul tükör nélküli cserélhető objektíves fényképezőgépnek fordíthatunk.

Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ez csak egy – talán a köznyelvben legelterjedtebb – elnevezés a sok közül. Ez az első rendszerek megjelenésével egy időben életre kelt megnevezés elsősorban a digitális tükörreflexes gépekkel való összevetésből született. Közkeletű volt még a hasonló értelmű ILC (cserélhető objektíves f.gép), valamint a DILC (digitális cserélhető objektíves) kategórianév is. Kevésbé elterjedtek, vagy mára elfeledettek az SLD, MSC, DSLM, vagy a Sony által korábban szorgalmazott EVIL (elektronikus kereső cserélhető objektívvel), illetve a Samsung egykori favoritja a „hibrid digitális fényképezőgép” elnevezések. Sok gyártó újabban hivatalos sajtóközleményeiben is a digitális rendszer-fényképezőgép (DSC), vagy a technikai díjat kiosztó szervezetek (TIPA, EISA) által is favorizált kompakt rendszer-fényképezőgép (röviden: CSC) elnevezést használja. Újabban népszerű az egyszerű és lényegre törő “rendszerkompakt” jelző is.

A MILC, elsősorban játékossága miatt, a köztudatban legjobban gyökeret vert elnevezés. Hogy mi lesz a végső név, azt úgy is a nagyobb sajtóorgánumok után a köznyelv, és felhasználók hada dönti majd el.

Technológiai alapok

Sansung NX10 (jobbra) az ugyanolyan érzékelőméretű GX20 DSLR mellett

Tükör nélküli Cserélhető Objektíves Fényképezőgép. A névben ott a lényeg, ezen rendszerek legfontosabb alaptulajdonsága, a tükörnélküliség, vagyis a DSLR-ektől eltérő kereső. A DSLR gépek keresőjéhez és gyors, fázis különbségen alapuló fókuszrendszeréhez szükség volt valamilyen optikai fényosztó megoldásra melyet elsősorban a tükör és a prizma jelentett. Az optikai kereső, beleértve a mozgó tükörmechanizmust meglehetősen termetes gépvázat igényel. A MILC gépeknél eleve a digitális kompaktoknál megszokott LCD-n alapuló komponálás, illetve a sokkal helytakarékosabb elektronikus kereső (EVF) volt az elképzelés.

A digitális technológia és az egyre fejlettebb felbontású elektronikus képmegjelenítők a mindennapos felhasználók körében nem teszik feltétlenül szükségessé az optikai keresőt. Az utóbbival járó, körülményes, nagy és mechanikai meghibásodást is magával hozó tükörrendszer kiiktatható volt, az azt tartalmazó tüköraknával és prizmaházzal együtt.

Ennek köszönhetően nem csak a vázak méretét, de a korábbi 4-4,5 cm-es objektív-szenzor távolságot is egy-két centiméterre csökkenthették. Ez pedig nem csak a nagy tükörakna és gépméret, de a nagyméretű objektívek kiváltását is lehetővé tette. A MILC rendszerekhez kisebb, de teljesen újratervezett objektívparkra volt szükség. Az eddig megjelent összes ilyen gép saját objektívekkel jelent meg. Természetesen cserélhetőkkel, de többségük (adapterrel) az adott gyártó DSLR objektívparkjával is használható. Ez sajnos a legtöbb esetben jelentős hátrányokkal, pl. az autofókusz rendszer és a kompakt kényelem elvesztésével jár.

A gyártóknak ezzel együtt jobbára sikerült megtartaniuk a DSLR gépekre jellemző nagy képérzékelő méreteket is. Ez azt jelenti, hogy a MILC gépektől a megszokott kompakt képminőségnél jobb, nem ritkán a DSLR gépekével összemérhető képminőséget várhatunk.

MILC szenzorméretek

Az első ilyen gépek a 4/3-os (FourThirds) DSLR rendszert életben tartó Panasonic és Olympus cégektől jelentek meg, ugyanakkora szenzormérettel, mint a tükrös gépeikben. A jóval kisebb objektív-érzékelő távolság és méret miatt ez a megoldás a Micro 4/3 nevet kapta. A későbbi befutók, mint a Sony és a Samsung átlagos tükörreflexes gépeikkel megegyező, tehát APS-C szenzorméretű MILC gépekkel jelentkezett, és azóta is ezt folytatja. Ezután lépett színre a Pentax és a Nikon, aki tovább árnyalták a palettát, hiszen előbbi Q modelljeiben a kompakt szenzorokkal azonos mérettel jelentkezett, utóbbi pedig egy teljesen egyedi, ennél nagyobb, de a Micro 4/3-os érzékelőknél kisebb mérettel. A MILC piacra több lépésben betörő Fujifilm cserélhető objektíves gépeiben szintén APS-C szenzort használ, és ugyenez igaz a Canon M rendszerre is.

Ahogy már említettem a tükörreflexes kereső elhagyása magával hozta a digitális kompaktoknál megszokott LCD-n, vagy a nagyobb MILC gépeknél EVF-en való képkomponálást, illetve a szintén a kompakt gépekre jellemző kontraszt-alapú automata élességállítási rendszert, bár több gyártó már hibrid (kontraszt+fázis alapú) AF-rendszert is használ.

A MILC rendszerek megjelenése tehát kapocs a sok ideig összeférhetetlennek hitt kompakt és tükörreflexes szegmens között. A digitális technológiának köszönhetően olyan fejlődési lépcsőnek, egy új fényképezőgép típus megjelenésének lehettünk tanúi néhány éve, mely talán csak a jó fél évszázaddal ezelőtti távmérősről tükörreflexes gépekre váltáshoz mérhető.