Kipróbáltuk: Panasonic Lumix DMC-GX8 teszt

Bevezetés

Noha az idén februárban Frankfurtban megrendezett Panasonic Convention 2015-ön Michikazu Matsushita úr, a Panasonic Marketing Europe ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy a 16 Mpixeles szenzor ideális a 4k videókhoz, s a képzaj és dinamika tekintetében szintén ez a szenzor egy igen jó választás, a DMC-GX széria első 4k videófelvételre alkalmas tagja mégis új, 20,3 millió pixeles effektív felbontású szenzorral érkezett.

A fejlődést és fejlesztést nem lehet a végtelenségig halogatni, elég, ha csak megnézzük a DSLR szegmensben a Canont, akik évekig húzták, hogy 18-20 Mpixelről feljebb lépjenek a 24 Mpixelre, most azonban egyszerre mindet kellene, mert a Nikon viszont már évek óta kínál 24 Mpixeles modelleket a belépő DSLR-től a felső kategóriás APS-C szenzorosokig. Sokáig tehát nem lehet ülni a babérokon, lépni kell. A Panasonic ezt időben fel is ismerte, s noha a rendszerben csak az Olympus a közvetlen vetélytársa, akik még nem léptek 20 Mpixelre, más MILC gépeknél már elérhető a 24 Mpixel is. Nem véletlen hát, hogy a japán gyártóóriás nem akar nagyon lemaradni, hiszen azt a kort éljük, amikor a számoknak sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítunk, mint ami a gyakorlati hasznuk szerint járna nekik.

300 dpi-vel (ami kiváló nyomatminőséget jelent) számolva ugyanis a korábbi 16 Mpixeles szenzor közelítőleg 40×30 cm-es nyomatok elkészítését is lehetővé teszi. Ennél nagyobb méretben ritkán készülnek fotók, s ha igen, azoknak nem szükséges a 300 dpi, mert tipikusan ezeket a képeket már nem 30-40 cm-ről nézzük. Ennek ellenére a felbontásban való előrelépés a fentiek alapján üzletpolitikai szempontból szükséges lépés volt (csak összehasonlítás képpen: a 20 Mpixeles DMC-GX8 képei 300 dpi-vel kb. 44×32 cm-es nyomatméretet eredményeznek).

Egy új modellbe persze nem feltétlenül elegendő csak a szenzort cserélni, s ezzel a Panasonic sem elégedett meg. Mivel felsőközép kategóriás gépnek szánja a DMC-GX8-at, így olyan funkciókkal kellett ellátnia, amely e kategóriában kívánatos. Növelte hát a sorozat sebességet is, egészen 12 kép/mp-is (teljes felbontásban), elhozta a 4k videófeltével lehetőségét, s ezzel együtt a 4k Photo módot is, amely 30 kép/mp-es sorozatfelvételezést tesz lehetővé, tovább javított a már így is jó fókuszrendszeren, lehetővé tette az elektronikus zár (és így az 1/16000 mp-es zársebesség) használatát, több testreszabható gombot alkalmazott, valamint kicserélte az elektronikus keresőt (EVF, illetve ahogyan a Panasonic nevezi az LVF) valamint a hátsó kijelzőket OLED-re, s méretesebb második vezérlőtárcsát és expozíciós tárcsát is felrakott a gépre. Ez utóbbi miatt viszont el kellett hagyja a beépített vakut, mert annak már nem maradt hely.

Összefoglalva tehát a Panasonic Lumix DMC-GX8 főbb képességei:

• 20,3 megapixeles Live MOS érzékelő (4/3″)
• MFT objetkív csatlakozás
• új Venus Engine
• időjárásálló fémváz
• megújult DFD fókuszrendszer (-4 Fé-nél is működőképes)
• ISO200-25600 érzékenység (kiterjesztve: ISO100)
• beépített vaku nincs
• vakupapucs TTL vagy középpontos vakunak
• 4K videó (30/25, és 24p)
• 4K fotósorozat
• 12 kép/mp sorozat
• mechanikus és elektronikus zár
• RAW formátum támogatása
• Post Focus: az élesség helyének utólagos kijelölése (4K sorozatnál) – tervezett szolgáltatás!
• 1,04 millió képpontos, kihajtható, elfordítható, érintésérzékeny OLED kijelző
• 2,36 millió képpontos, 0,77×-es nagyítású felhajtható elektronikus kereső
• Wi-Fi és NFC
• magyar menünyelv

A részletes adatokat adatlapunk tartalmazza, érdemes azt is átfutni!

balra: Panasonic Lumix DMC-GX7 | jobbra: Panasonic Lumix DMC-GX8

A főbb változásokról fent már említést tettem, most álljon itt egy táblázat a legfontosabb különbségekről: