Felépítés
A japán Sigma 2020-ban indította el „I” szériának nevezett, egyébként a Contemporary termékcsaládba tartozó vonalát, amely a kis méretű, de prémium kialakítású, fém tubusú, fém gyűrűkkel felvértezett, közvetlen rekeszállítással is használható, fix gyújtótávolságú objektíveket foglalja magába, amelyek full-frame szenzoros tükör nélküli fényképezőgépekhez készültek. Elsőként a Sigma 45mm f/2,8 DG DN | Contemporary objektív jelent meg, aztán jött a többi, magasabb fényerejű modell is.
Jelenleg már bőséges a kínálat, legutóbb pár hete épp cikkünk tárgya, a 20mm f/2 DG DN | Contemporary jelent meg. Ezzel együtt a teljes sor tehát így néz ki:
20mm f/2 DG DN | C, 24mm f/2 DG DN | C, 24mm f/3,5 DG DN | C, 35mm f/2 DG DN | C, 45mm f/2,8 DG DN | C, 65mm f/2 DG DN | C és 90mm f/2,8 DG DN | C.
Mint látható, most a legújabb 20 mm-essel már beleharaptak az ultranagy látószögbe is, így tulajdonképpen majdnem teljes is lett a sor – ami még hiányozhat, az egy fényerősebb, f/2-es standard fix. Most azonban koncentráljunk az új Sigma 20mm f/2 DG DN | Contemporary objektívre.
A 20 mm-es gyújtótávolság full-frame szenzoros fényképezőgépeknél 94,5 fokos átlós látószöget ad, amely szűk belső terek, vagy tájképek fotózásánál lesz igazán hasznos. Jó fényereje miatt az esti fotózás is megoldható kézből, de a kékórában készített városképek szűk rekesszel, állványról lesznek igazán szépek (a szűk rekesz csillagszerű formára húzza ki a lámpák fényeit).
A fényerő jónak számít, igaz, a tükörreflexesekhez ugyanilyen gyújtótávolsággal készült f/1,4 fényerejű is van az Art szériában, ami egy egész blendével jobb fényerőt jelent. Persze az az objektív minden, csak nem kicsi és nem könnyű, hiszen 13 cm hosszú és közel 1 kg-ot nyom, szemben cikkünk tárgyával, amely csupán 7 cm-es és 370 grammos. (Cikkünk megjelenése óta – 2022 augusztusában – a MILC-ekhez is megjelent egy DG DN | Art modell, amely már kellemesebb tömegű, de az f/2 DG DN-nél értelemszerűen nehezebb).
Az objektív 13 lencsetagból épül fel, az optikai rendszerbe egy F-típusú alacsony szórású (FLD), egy speciálisan alacsony szórású (SLD) és három aszférikus tag is került, hogy a színhibák minimálisak legyenek, illetve hogy a képsarkok leképezését is javítsák. A fényerőnél szűkebb blendénél is szép bokeh érdekében a szokásos kilenc lekerekített rekeszlamellát alkalmazták.
Az automatikus élességállításhoz léptetőmotort használnak, amely csendesen mozgatja a fókuszcsoportot. A fókuszálás az objektíven belül történik, így a frontlencse nem fordul el és nem is mozog előre-hátra az élességállítás során. A fókuszálás sebességéről csak annyit, hogy az általunk használt Sony Alpha 7R II-nél sem volt idegesítően lassú, de a gép kontraszt alapú AF-jénél az előre-hátra keresgélés nem volt túl fürge.
Az objektív támogatja az arc és szem felismerő AF-et is, valamint videofelvételeknél is jól használható.
A frontlencse mindössze 34 mm hasznos átmérőjű, elé azonban az „I”-szériánál többnyire elterjedt 62 mm-es szűrőt tekerhetünk fel.
Ahogy a széria többi tagjánál, úgy a 20mm f/2 DG DN Contemporary objektívhez sem mellékelnek tokot. Az első és hátsó műanyag védőkupakon kívül azonban jár az objektívhez egy szirom formájú napellenző, valamint egy különleges mágneses első kupak is. A napellenző most nem fémből készült és bordázottság sincs rajta kívülről, mint pl. a 65mm-es modelléhez készültön, ezúttal hagyományos műanyag (tehát könnyű) napellenzőt kapunk, amelynek csak a felső felületén van fénytükrözést csökkentő koncentrikus bordázata.
A mágneses lencsevédő kupakot az új „I” szériával együtt mutatta be a Sigma tavaly december elején. A könnyedén fel és levehető kupakhoz opcionálisan egy karabíneres tartót is vásárolhatunk. Pofon egyszerű ötlet, mégis sok fotós számára nyújt majd segítséget, akik eddig mindig elfelejtették, hova is tették az objektívsapkát. A mágneses rögzítés pedig a gyors fel/levétel lehetőségét kínálja.
A specifikáció a Sigma 20mm f/2 DG DN | Contemporary adatlapján tekinthető meg.
Használati tapasztalatok
Ahogy azt már írtuk, az „I” szériás objektívek fém tubust kapnak, még akkor is, ha ez a kedvezőbb árú Contemporary vonalban található. Az igazán szép külsőt a 45mm-es változat óta kicsit áttervezték, ez leginkább az objektív közepén érhető tetten, ahol egy bemart rész fut át az objektív bal oldalán. Ez a fel és letekerésnél segít biztosabb fogást venni.
A tenyérnyi méretű objektív nem csak szép, de részlegesen időjárásálló is, így mostoha körülmények között is gond nélkül használhatjuk – erről egyébként a bajonett körül körbe futó gumi szigetelés is árulkodik. Tömege csupán 365 gramm (napellenzővel 405 gramm, első és hátsó kupakokkal együtt 425 gramm).
A Sigma 20mm f/2 DG DN | C fókusz- és rekeszgyűrűvel is rendelkezik, utóbbin a szokásos módon 1/3 blendénként állítható a rekesz, de választható „A” mód is, amelynek során a gép vezérli a rekeszt (vagy a gépről vezéreljük mi).
Szabadon futó módra nem állítható a rekeszgyűrű, így a videózáshoz nem kapunk finomabb rekeszvezérlést, mint a szokásos 1/3 lépés…
Érdemes tudni, hogy a rekeszgyűrű nincs közvetlen fizikai kapcsolatban a rekesszel, csupán elektronikusan vezérli azt, közvetlen beállítást adó módban is, azaz van egy kis késleltetés a gyűrű elforgatása és a rekesz beállítása között. A rekesz vezérlése azonban gyors, így autofókusz előtt sem tart jelentős ideig, amíg a rekeszt nyitja a váz az élességállításhoz.
Rekeszgyűrűt rögzítő kapcsoló nem került az objektívre, de az automata (A – vázról vezérelhető rekesz) és a gyűrű által beállítható rekeszértékek közötti ugrás kellően nagy ahhoz, hogy a fotós táskába elpakolás során ne állítódhasson el véletlenül a gyűrű. Más kérdés, hogy a Sony vázról nem tudtuk úgy letekerni, hogy ne kerüljön ki az A állásból. Pedig a teszt végefelé erre már nagyon ügyeltünk, mert idegesítő volt minden feltekerés után A-ra visszafordítani. Úgy tűnik, hogy ez a letekerést segítő bemarás nem úgy teszi a dolgát, ahogy kellene. Erre még rá kell dolgoznia a Sigmának.
A fókuszgyűrű az objektív elejére került, mintegy 1,5 cm szélességű, felülete erőteljesen bordázott. A gyűrű elektronikusan vezérli a fókuszcsoportot, nincs közvetlen fizikai kapcsolat a lencsetagok és a fókuszgyűrű között. A közelpont és a végtelen tárgytávolság közötti átfókuszáláshoz gyors gyűrűforgatás esetén 270 fokkal kell elforgatnunk a fókuszgyűrűt, de lassú forgatással finom beállítás is elérhető: lassan forgatva két teljes fordulattal (720 fok) járható végig a fókusztartomány!
Távolságskálát nem tartalmaz az objektív, hozzávetőleges skálát a váz kijelzőjén láthatunk (Sony).
Kapcsolóból egy került csak a tubusra, ez a szokásos AF/MF közötti váltást teszi lehetővé.
A fókuszlégzés problémája (azaz a közeli és távoli témákra fókuszálás során jelentkező eltérő látószög) általában a videósokat/filmeseket zavarhatja, hiszen egy erős fókuszlégzéssel rendelkező objektívnél egy átfókuszálás olyan hatást kelthet, mintha zoomot is használtak volna.
Így most is megnéztük, hogy milyen mértékű ez a bizonyos fókuszlégzés. A Sigma 20mm f/2 DG DN | Contemporary esetében viszonylag erős ez a jelenség, így az objektív 22 cm-es közelpontjára fókuszálva 12%-kal kisebb a látószög, mint végtelen tárgytávolságnál. Ezen felül egyébként még a torzítás mértéke is jelentősen változik, hiszen közelpontnál alig jelentkezik geometriai torzítás, végtelen tárgytávolságnál viszont elég erős a párnatorzítás.
