Felépítés
Tavaly a Photokinára több egyéb újdonság mellett egy kicsit szokatlan gyújtótávolságúnak számító 40mm f/1,4 DG HSM Art objektívvel is készült a japán Sigma, ami a még szeptember elején megjelent 40mm T1.5 filmezős-videós objektív fotósoknak átdolgozott, kicsit egyszerűbb változata.
Sokat lehet rajta gondolkozni, hogy vajon mekkora különbség van egy 35mm-es, egy 40 mm-es és egy 50 mm-es gyújtótávolságú objektív között. Nyilván a két szélső érték között elég jelentős, viszont a 35 és 40 mm között már igen csekély. Ha látószögben szeretnénk mindezt szemléltetni, akkor rendre a következő értékekkel számolhatunk: 63,4°, 56,8° és 46,8°. Nem vitás, hogy kicsik a különbségek.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a standard perspektívát adó objektívnek kikiáltott 50 mm-es igazság szerint messzebb van gyújtótávolságban a kisfilmes szenzor 43,3 mm-es képátlójától, mint a 40 mm-es, tehát ha valóban az emberi szemhez legközelebb álló perspektívát keressük, akkor a 40 mm-essel jobban járunk.
Más kérdés, hogy a Sigma sem a standard, hanem a nagylátószögű objektívjei között szerepelteti a 40mm f/1,4 DG HSM Art modellt.
Akárhogy is, a full-frame szenzorra tervezett fix gyújtótávolságú objektív az 50 mm és a 35 mm közé esik, de leginkább a standard perspektívát kínálja.
Már az 50 mm f/1,4 Art objektívnél is alkalmazott speciális alacsony és aszférikus tagokat a Sigma, azonban a 40 mm-esnél ennél is tovább ment, itt ugyanis a három speciális alacsony szórású (SLD) és a hátsó aszférikus tagon kívül még három F-típusú alacsony szórású (FLD) tag is a különleges lencsetagok tárházát bővíti. Így az összesen 16 lencsetagból felépülő objektívben mintegy 7 különleges kialakítású vagy anyagú.
A lencsetagokban bővelkedő objektív így hát nem véletlenül lett meglehetősen nehéz. Az 1250 gramm tömeg nem nevezhető csekélynek, bizony ez az objektív már a nehézfiúk között focizik
Az Art szériában megszokott módon ezúttal is gyűrűs ultrahangos motor szolgáltatja az élességállításhoz szükséges nyomatékot, amely finoman, halkan és precízen mozgatja a fókuszcsoportot. Az objektív belső élességállítású, így a frontlencse az élességállítás során nem fordul el és nem is mozdul előre-hátra, az elé feltekert 82 mm-es szűrők fixen állhatnak.
A gyártó most is mellékel az objektívhez egy gyöngyvászon tokot, amit övre ugyan nem csatolhatunk, viszont a mellékelt vállpánttal mégis könnyedén magunkkal vihetjük. Ezen kívül szirom formájú napellenzőt is kapunk, amelybe a középen is összenyomható lencsevédő kupak könnyedén behelyezhető.
A specifikáció a Sigma 40mm f/1.4 DG HSM A adatlapján tekinthető meg.
Használati tapasztalatok
Az objektívet elsőre valószínűleg senki sem egy batár dögnek gondolná. Ismerve az 50 mm-esek kialakítását, ez nem is meglepő. A 40mm f/1,4 DG HSM Art azonban okoz néhány meglepetést. Elsőként ez a mérete, másodikként pedig a tömege. Bizony, ez egy igencsak méretes darab, az ember ránézésre nem is gondolná, hogy nem valami kisteléről van szó. A sok-sok lencsetagnak azonban kell a hely, ezért az objektív hossza mintegy 13 cm.
A külső tekintetében a megszokott minőséget kapjuk, precízen megmunkált fém bajonett, fém tubus, illetve hőstabil polikarbonát burkolat jellemzi.
Az objektív bajonettjénél láthatjuk az időjárásálló szigetelésről árulkodó gumicsíkot, ami egyébként a hasonló gyújtótávolságú Sigma objektívekből valamiért kimaradt, tehát ez itt mindenképpen pozitív különbség.
A 4 cm széles fókuszgyűrű szinte uralja az objektívet, mondhatnánk, hogy az elülső részre került, de igazából az objektív felét átfogja. A közelpont és a végtelen tárgytávolság közötti átfókuszáláshoz kb. 100 fokkal kell elfordítanunk a fókuszgyűrűt, ami elegendő is a precíz kézi élességállításhoz.
Mivel ez a verzió nem filmezős objektívnek készült, így minimális focus breathing itt is érezhető: közelpontra élességet állítva kicsit csökken a látószögünk.
Az élességállító gyűrűt HSM objektívről lévén szó, bármikor elfordíthatjuk, akár automatikus élességállítást követően is van lehetőség kézi finomhangolásra, persze csak abban az esetben, ha nem követő fókuszon áll a gépünk fókuszrendszere. Követő fókusz esetében nincs fókuszálás utáni kézi élességállítás, mivel MO (manual override) beállítás nem érhető el az AF/MF kapcsolón.
Távolságskálát a fókuszgyűrű mögött találunk, ezen méterben és lábban tüntették fel a fontosabb tárgytávolságokat, mint a 40 cm-es közelpontot, a 0,5; 0,7, 1; 2 métert, valamint a végtelent.
Kapcsolóból mindössze egyet helyeztek el az objektívre, ez pedig az automatikus vagy manuális fókuszt állító AF/MF kapcsoló.
