Sigma 500mm f/4 DG OS HSM S – teszt

0
1 780

Képminőség

Színhiba

Az ember azt gondolná, hogy ilyen nagy gyújtótávolságnál elkerülhetetlen az erős kromatikus aberráció. Jó, oké, ez itt nem zoom, hanem fix gyújtótávolság, így elvileg kicsivel könnyebb a korrekció, de személy szerint engem ennek ellenére meglepett, hogy a Sigma 500mm f/4 DG OS HSM Sports objektívnek gyakorlatilag nincs laterális színhibája.
Persze az árcédulán lévő számokat ismerve mondhatjuk azt is, hogy ezt el is várjuk.

Színhiba (laterális)

Nem maradt el a nagy gyújtótávolság ellenére az optikai tengely irányában ható axiális (longitudinális) színhiba vizsgálata sem, ami kis mélységélességet nyújtó objektíveknél azért is érdekes kérdés, mert az axiális kromatikus aberráció a bokeh fényköreinél is érzékelhető lehet. Ez a színhiba egyébként abból adódik (adódhat), hogy az optikai rendszer a különböző hullámhosszúságú fényeket különböző pontba fókuszálja. Ezért alakulhat ki az éles, kontúros részek körül is színes aura, illetve a bokeh fényfoltok körül is megjelennek ezek az elszíneződések.
Ez a jelenség itt minimálisan érhető tetten, amely a rekesz szűkítésével is csak részlegesen csökkenthető. Ebből eleve következtethetünk arra, hogy a bokeh fényfoltjai körül majd enyhén zöldes kontúrt láthatunk majd.

Színhiba (axiális)

Bokeh

Természetesen a teleobjektíveknél fontos szempont, hogy szép háttérelmosást adjon és a fényfoltok is mutatósak legyenek.
Nyitott blendén a képszélek, illetve képsarkok környékén enyhén körkörös torzulás jelentkezik, ami lencse szerű formát ad a bokeh fényfoltjainak.
A rekesz szűkítésével ez a jelenség csökken.

Szűkebb blendénél már nem az kérdéses, hogy lesz-e lencse forma, inkább az, hogy a fókuszon kívül eső pontszerű fényekből kapunk-e körkörös bokeh-t, vagy megjelenik-e a lamellák okozta sokszögesedés.
F5,6-nál még nincs gond a körkörösséggel, F8-tól kezdődően viszont már érezhető a bokeh poligon jellege. A kilenc rekeszlamella miatt azonban még F11-nél sincs nagyon szögletesedés.

Geometriai torzítás

Kevésbé tűnik izgalmas kérdésnek a geometriai torzítás mértéke. Egyrészt ritkán kell ilyen gyutávval képszélen sok függőleges és vízszintes vonalat tartalmazó fotót lőni, másrészt várható, hogy enyhe párnatorzítás jelentkezik majd, így ha mégis látszana valahol a torzítás, akkor sem lenne erős.

A tesztképet ettől függetlenül elkészítettük, amelyen még annyi párnatorzítás sem érezhető, hogy érdemes lenne ennek számszerű kifejezésével foglalkozni.

Geometriai torzítás

Peremsötétedés

Bár nem kifejezetten extrém nagy az objektív fényereje, az 500 mm-es gyújtótávolságot figyelembe véve mégis azt kell mondjuk, hogy jó fényerőt kínál ez az objektív. Sőt, gyakorlatilag nem is igen van ennél jobb fényerő ezen a gyújtótávolságon, leszámítva persze a brutális méretű, elképesztően nehéz és nyilván megfizethetetlenül drága (közel 6 M Ft-os) Sigma 200-500mm f/2,8-at. Más gyártónak azonban nincs f/4-nél jobb fényerejű 500-asa.

A jó fényerő miatt érdekes kérdés lehet, hogy milyen peremsötétedéssel kell számolnunk.
Az elkészített tesztképek alapján jól látható, hogy igen komoly vignettálást kell elfogadjunk, ami nem csak nyitott blendén, de még F5,6-nál is jól látható, de F8-nál már alig észrevehető.
Persze ki akar egy 500/4-gyel F8-on fotózni?

Hozzá kell tennünk, hogy a peremsötétedés az az optikai hiba, amit a legkönnyebben és legfájdalommentesebben lehet korrigálni és ehhez a Lightroom is kínál már használható profilt, amellyel teljes mértékben javítható a sarkok sötétedése (a tesztfotóinkon mi nem végeztünk ilyen korrekciót sem).

Peremsötétedés

Makró, közelfényképezés

Az objektív közelpontja 3,5 méter, itt gyári adatok szerint 0,15×-es leképezési arány érhető el.
A tesztképünk alapján nálunk 0,16×-es nagyítást produkált az objektív.
Jó hír, hogy sík témák esetében sem kell a sarkokban komolyabb életlenedésre számítani.

Képminőség

A Sigma 500mm f/4 DG OS HSM Sports nyitott blendén is szép rajzolatot, jó felbontást kínál. Mivel most APS-C szenzoros géppel is készültek tesztfotók, így azt is láthatjuk, miként dolgozna egy 50 Mpixel körüli felbontású full-frame gépen (a 18 Mpixeles EOS 60D pixelméretével full-frame-en 46,7 millió pixelünk lenne). Kifejezetten öröm volt látni, hogy ennek a felbontásnak a kirajzolása meg sem kottyan az objektívnek.

A rekesz szűkítésével nagyon minimálisan javul csak az objektív által vetített kép keménysége, így nem érdemes azért rekeszelnünk, hogy „élesebb” képet kapjunk.
A homogenitással sincs gond, a képsarkok nem gyengébbek érezhetően a képközépnél.

Értékelés

A Sigma 500mm f/4 DG OS HSM S objektívvel igazán elégedettek voltunk. A készített képek remek részletezettségűek, fókusz probléma ha elő is fordult, az a téma mozgásából adódott. A fókusz sebessége remek volt, a stabilizátor sokszor könnyített már a kompozíció beállításánál is.
Jó hasznát vettük a madarak fotózásánál a fókusz határolónak is.

Ami kevésbé tetszett az az objektív komoly tömege, de persze ez az ára annak, hogy jó fényerejű szupertelével fotózzunk. S ahogy említettünk cikkünk elején, más gyártónál sem találni ebben a kategóriában jelentősen könnyebb objektívet (viszont nehezebbet igen).

Aki tehát egy távolról is jól használható sport objektívet, vagy remek természetfotós objektívet szeretne és nem riad vissza a 2 millió Ft-os ártól, annak meleg szívvel ajánljuk a Sigma igen jól sikerült 500-asát.
A konkurens gyártók közül a Canon az Canon EF 500mm f/4.0L IS II USM modelljét 50%-kal drágábban, 3 millió Ft-ért kínálja, míg a Nikon a Nikkor 500mm f/4E FL ED VR AF-S objektívért még többet, bruttó 3,7 millió Ft-ot kér. Sony A bajonettre a Sony is kínál 500mm f/4-es objektívet, azért pedig 5 millió Ft-ot kell kicsengetni.

A Sigma 500mm f/4 DG OS HSM Sports elérhető Canon EF, Nikon F és Sigma SA bajonettekkel.