Sigma 500mm f/4 DG OS HSM S – teszt

0
2 002

Felépítés

A családi vállalkozásból világszinten ismert gyártóvá nőtt Sigma már 2005-ben is kínált szupertele fix objektívet. Az akkor megjelent 500mm f/4,5 EX DG HSM a konkurensekhez képest egy harmad blendével maradt le fényerőben, illetve nem kínált optikai stabilizátort, amit viszont ára bőven ellensúlyozott (igaz, a Canonnak is volt f/4,5 fényerejű 500-asa, de 1999-ben azt leváltotta az f/4L IS USM modell).

2016-ban aztán a Sigma is frissített és bejelentette cikkünk tárgyát, a Global Vision tagjaként a Sports szériában megjelent 500mm f/4 DG OS HSM modellt, amely már fényerőben és szolgáltatásokban is bőven felvette a versenyt a fényképezőgép gyártók saját modelljeivel (Canon és Nikon).

Az 5 fokos látószöget kínáló szupertele leginkább a sportfotósok és természetfotósok álma, igaz, magas ára és komoly tömege miatt nem lehet annyira népszerű, mint egy fix 400-as (igaz, egy 400/2,8 is közel 3 kg).

A szupertele objektív 16 lencsetagja közül egy szuper alacsony szórású (SLD) és 2 fluorit alacsony szórású (FLD), ezek szolgálnak a kromatikus aberráció kordában tartására. Az elülső és hátsó lencsetagot víz- és olaj lepergető bevonattal látták el, így ezeket könnyebben tudjuk tisztán tartani.

Az automatikus élességállítást itt is ultrahang frekvencián működő HSM motorral oldották meg, a fókuszálás így gyors és csendes. A belső élességállításnak köszönhetően a frontlencse nem fordul el és nem is mozog előre-hátra az élességállítás során (a hátsó sem).

A Sigma 500mm f/4 DG OS HSM Sports modellhez nem kapunk elülső lencsevédő műanyag kupakot, helyette a leszerelhető fém napellenzőre húzhatunk egy gyöngyvászon huzatot, amely védi a frontlencsét is.
A könnyebb szállítás érdekében az objektív végén két fület alakítottak ki, amelyre vállpántot helyezhetünk. Ezen kívül egy vállra vagy hátra is felvehető méretes táskát is kapunk, bár egy nagyobb méretű, de átlagos fotós táskába is még épp elférhet az objektív, ha a fényképezőgépet mellé helyezzük és nem tartjuk az objektíven (az objektív hossza 40 cm).

Természetesen nem maradhatott el az állványgyűrű, hiszen egy közel 4 kg-ot nyomó (napellenzővel együtt), 40 cm hosszú objektívnél nem egy életbiztosítás, ha a fényképezőgépet fogatjuk állványra és nem az objektívet az állványgyűrűn, hiszen előbbi esetben elég komoly erő hat a bajonett csatlakozóra.
Az állványgyűrű 360 fokban körbe forgatható, 90 fokonként enyhe pozícióba ugrás segít a tájkép orientációról portré orientációra váltást. Ez a funkció azonban a talp végén lévő kapcsolóval kiiktatható, így szabadon forgatható bármeddig (ennek nyilván akkor van jelentősége, ha pont az a fél-egy fok hiányzik a tökéletes beállításhoz, amit a pozícióba ugrás miatt nem tudunk rögzíteni, vagy ha nem kifejezetten a gyors portré állásba ugrás a cél). Az állványgyűrűt viszont levenni nem lehet.
A 4 cm széles és 7 cm hosszú talpon 1/4″-os és 3/4″-os csavarmeneteket is elhelyeztek, így állványtalpra, vagy közvetlenül (fej nélküli) állványra vagy monopodra is felfogathatjuk az objektívet.

A 12 cm-nél is nagyobb átmérőjű frontlencse elé érthető okokból nem tekerhetünk fel szűrőket, viszont az objektív hátulján egy 46 mm-es menetátmérőjű szűrőket fogadó lencsetartót találunk, amelyben gyárilag egy WR szűrő foglal helyet.

A specifikáció a Sigma 500mm f/4 DG OS HSM S adatlapján tekinthető meg.

Használati tapasztalatok

A Sigma 500mm f/4 DG OS HSM Sports 3,3 kg-ot nyom, ami a hasonló gyújtótávolságú és fényerejű objektívek között a könnyebbek közé sorolható: a Nikon objektíve 3,88 kg, a Canoné 3,8 (L IS USM) illetve 3,2 kg (L IS II USM), a Sonyé 3,46 kg. A végig fém tubusú objektívet időjárásálló szigetelésekkel is ellátták, amelyet a bajonett csatlakozásnál körbe futó gumi perem is jelez. Erre speciel most nem volt szükségünk, sikerült szép időt is kifogni, így esőmentes időben is tudtunk fotózni a természetben. De erről kicsit később…

Az objektív közepénél foglal helyet a mintegy hét cm szélességű fókuszgyűrű, amely a 3,5 méteres közelponttól 170 foknyi elforgatással juttat el a végtelen tárgytávig. Ez önmagában jól hangzik, viszont a nagy gyújtótávolság és a nagy távolságtartomány miatt a precíz kézi élességállítás nem annyira egyszerű. Pontos kézre és gyakorlásra szükség lehet.

A HSM meghajtásnak köszönhetően a fókuszgyűrűvel bármikor végezhetünk kézi élességállítást, akár automatikus élességállítást követően is van lehetőség kézi finomhangolásra, ehhez az objektív AF/MF kapcsolójának MO (manual override) állását kell kiválasztanunk, ilyenkor ugyanis a fókuszgyűrű elmozdításakor követő fókusz módnál is átlépünk kézi élességállításra.

A tubus bal oldalán hat kapcsolót találunk, a fókuszgyűrűhöz közelebb az automatikus és manuális fókuszt állító AF/MF kapcsolót (MO középállással), a fókusztartomány határolót (teljes tartomány, 10 métertől végtelenig, illetve 3,5 méteres közelponttól 10 méterig), az optikai stabilizátor üzemmódjának kapcsolóját (1-es és 2-es állás, valamint kikapcsolt mód), valamint a két egyedi módot (C1 és C2) kínáló kapcsolót. A bajonetthez közelebb az AF előbeállítás hangjelzésének ki/bekapcsolóját és egy AF preset kapcsolót helyeztek, valamint ez alatt egy Set (beállító) gomb is megtalálható.

Az AF preset használatához a kapcsolónak Preset állásban kell lennie. Ezt követően a Set gomb megnyomásával az aktuális fókusz pozíciót elmenthetjük.
A fókuszgyűrűtől 5 cm-rel távolabb négy gombot helyeztek el, ezek valamelyikének megnyomásával hívhatjuk elő az elmentett fókusz pozíciót. Egyéb esetben a gomb az AF Stop funkciót valósítja meg.

Az objektív természetesen kompatibilis a Sigma USB dokkolójával, amelynek segítségével nem csak a fókusz finomhangolását és a firmware frissítését végezhetjük el, de a stabilizátort és a Custom üzemmódokat is beállíthatjuk.

A megszokottaktól eltérően a következő oldalon egy kicsit részletesebben is írunk a fotózás során szerzett tapasztalatokkal, illetve magáról a kalandosra sikerült fotózásról.