Képminőség
Színhiba
Az alkalmazott két speciálisan alacsony szórású lencsetagnak köszönhetően kedvezően alacsony lett az objektív laterális (transzverzális) kromatikus aberrációja, amely a lencsék széleinél a különböző hullámhosszú fény elhajlásából adódik. Az így jelentkező hiba nyitott blendén sem erős, F1,4-en a 30 Mpixeles képen csupán 6-7 pixel szélességben látható a lilás elszíneződés, amely 10 Mpixelre vonatkoztatva 4 pixelnek adódna, illetve 10×15 cm-es papírképnél 0,15 mm-es, 60×40 cm-es nyomatnál 0,6 mm szélességű lesz, ez pedig jónak számít.
További jó hír, hogy rekeszeléssel tökéletesen megszüntethető a laterális színi hiba, így már a fényerőnél két blendével szűkebb F2,8 rekesznél egyáltalán nincs ilyen jellegű hiba.
Megvizsgáltuk az axiális (longitudinális) színhibát is, amely a lencsék hullámhossztól függő eltérő törési mutatójából adódik és képközépen is jelentkezik, s főként a fókusz előtti és mögötti területeken érhető tetten.
A helyzet itt nem annyira rózsás, de a rekeszelés itt is segít, így F4-nél már nem igazán van elszíneződés.
Bokeh
Mivel portré objektívről van szó, a fókuszon kívüli fényfoltok, azaz a bokeh formája nem mellékes.
Nyitott blendénél a képsarkokban lencseszerű formát figyelhetünk meg, amely különleges képi hatást kölcsönöz. A rekesz 9 lekerekített lamellából épül fel, így szűkebb blendénél is kevésbé szögletes bokeh-ra számíthatunk.
A tesztkép alapján azonban jól látszik, hogy már F4 környékén is szögletessé válnak a háttér fényfoltjai.
Nincs azonban ez másként a Nikon 85mm f/1,4G AF-S-nél sem, de még a Canon is megelégedett az EF 85mm f/1,2L II USM-nél 8 lamellával.
Nem csoda ez egyébként, hiszen 9-nél több lamellát kevés objektív alkalmaz, még a fényerős portré objektívek között is a 9 a legelterjedtebb. Amivel itt lehetne játszani az a lekerekítés pontossága.
Mindenesetre komoly problémáról nem beszélhetünk, az enyhe szögletesség zártabb blende használatánál más objektívnél is kijön, ha pedig szép kerekded bokeh-t szeretnénk, akkor a fényerőn történő fotózás ezt lehetővé teszi (más kérdés, hogy a mélységélesség adott esetben elképzelhető, hogy túl kicsi lesz, főleg kisebb tárgytávolságoknál).
Geometriai torzítás
Kevésbé érdekes kérdés lehet itt a geometriai torzítás, ráadásul mivel az objektív fix gyújtótávolságú, így eleve kisebb torzítás várható.
A várakozásokat a próba igazolta, még a tesztfotó alapján is nehéz torzítást kimutatni. Ha nagyon szőrös szívűek akarnánk lenni, azt mondanánk, hogy minimális hordótorzítás mérhető ki, ha húzunk egy-egy egyenest az ábra vonalai közé, de a valóság az, hogy erre az objektívre azt kell mondanunk, hogy gyakorlatilag nincs torzítása.
Peremsötétedés
Ha a megszokott kompozíciós elvek szerint fotózunk, akkor a vignettálás sem okozna problémát, kizárólag akkor lehet kellemetlen, ha valami extrém komponálásban gondolkozunk, pl. nagyon sarokba helyezés, vagy szűk, közeli portré.
Mindenesetre mi megnéztük, hogy maga az objektív mit tud ezen a téren.
A tapasztalat az, hogy nyitott blendén valóban erős a sarkok sötétedése, az átmenet azonban nagy kiterjedésű, finom, azaz nem hirtelen, így kellemes hatású. F4-nél pedig már csak enyhe 6%-os peremsötétedés tapasztalható, ami F11-es blendén is megmarad.
Makró, közelfényképezés
Ritkán lehet szükség arra, hogy 80-90 cm-nél közelebb kerüljünk a modellhez egy 85 mm-es objektívvel, nem is nagyon van olyan változat, amely ennél jóval közelebb engedne. Nincs ez másként a Sigma 85mm f/1,4 DG HSM (A) objektívnél sem, hozza a szokásos 85 cm-es minimális tárgytávolságot.
Ez esetben kb. egy A/4 méretű lappal tölthető ki a teljes képmező, vagy másként fogalmazva portré állásban nagyjából egy fejnyi a legkisebb leképezhető terület.
Képminőség
Nagy fényerejű objektívnél megszokott dolog, hogy nyitott blendén lágyabb képet produkál, mint rekeszelve (igazság szerint ez még csak nem is fényerő kérdése). Itt is tapasztalunk ilyen jelenséget, mértéke azonban minimális, hiszen már teljes nyitott blendén is kiváló rajzolatot kapunk, így bátran használhatjuk az objektívet maximális fényerőn. Rekeszelve tovább javul a képélesség, F2-n már tűéles portrék készíthetők.
A rajzolat a sarkokban is jó, bár törvényszerűen gyengébb, mint képközépen. A homogenitás f/2,8-tól már kiváló.
S hogy mi a helyzet a diffrakcióval? A sweet point F4-5,6 környékén található, a fényszóródás F11-től érezteti a hatását, de itt is csak 1:1 nézetben látható némi lágyulás.
Értékelés
A Sigma 85mm f/1,4 DG HSM méltán került az Art szériába. Kiváló rajzolat, remek jellemzők, jó használhatóság jellemzi.
Persze mindennek ára van, így a remek felbontásnak is, amely nem csupán az árcédulán, de az objektív tömegén is jelentkezik.
Aki sokat fotóz magazinoknak, illetve olyan felhasználásban, ahol nagyon fontos a kiváló felbontás, annak nagyon jó választás a 85mm f/1,4-es Sigma Art objektív. Az is örömét leli majd, aki ugrik a kis mélységélességre, hiszen egy átlagos 85mm f/1,8-ashoz képest mintegy 20%-kal kisebb DOF érhető el.
Közvetlen konkurense kevés van, hiszen a Canonnál 85 mm-es gyújtótávolságban a 100e Ft-os f/1,8-as és a 660e Ft-os f/1,2 L II közül, a Nikonnál a 140e Ft-os f/1,8-as és a 480 ezer Ft-os 85mm f/1,4G AF-S változatok közül választhatunk. A vásárlók nagy része tehát biztosan a Canon felhasználók közül kerül majd ki, a nikonosok közül csak a képminőségre nagyon háklisak lehetnek elégedetlenek a saját 85-ösükkel. A Tamron egyelőre nem kínál 85 mm-en f/1,4 fényerővel objektívet, a Tokinát meg inkább hagyjuk, ők még 85 mm-es fixszel sem rendelkeznek.
A Sigma 85mm f/1,4 DG HSM(A) Canon EF és Nikon F, valamint Sigma bajonettes változatokban vásárolható meg, ára jelenleg 400.000 Ft.
