Testközelből: Nikon Z 5

0

Bevezető

A Nikon a múlt héten jelentette be új, belépő gépét a full-frame szenzoros MILC-ek világába, amelyről a gyártó által közzétett anyagokból már sokat megtudhatunk, azonban adódott a lehetőség, hogy egy gyors ismerkedésre összefussunk a Z 5-tel és ha fotózni nem is lehetett vele, de bővebb tapasztalatszerzésre így is alkalmas volt.

A Nikon Z 5-tel a japán gyártó full-frame MILC szériája most már teljes skálát kínál a könnyen elérhető árú, belépő kategóriás, de így is fejlett modelltől a profi felhasználásra alkalmas, nagy felbontású fényképezőgépekig. Igaz, ehhez egyelőre három gépet kínál, de ezzel a három géppel sikerült jól lefedni ezt a tartományt.

Bár belépő pontként aposztrofálta a Nikon az új Z 5-öt, szerencsére több ponton érezni, hogy nem akartak minden hasznos funkciót kispórolni belőle. Így az APS-C szenzoros Nikon Z 50-nel szemben, a Z 5 igenis rendelkezik szenzorstabilizálással, amely – úgy véljük – ma már feltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy fényképezőgép versenyképes legyen.
Szintén a belépőszinttel ellentétes az, hogy a gép két kártyát képes kezelni, de az elektronikus keresőt sem gagyizták el, ugyanazt a remek EVF-et kapjuk, mint a Z 7 vagy Z 6 esetében.

Ezek alapján azonban úgy érezhetjük, hogy belépőszintre sorolni a Z 5-öt kicsit degradáló, hiszen általában a belépőszinten olyan modelleket találunk, ahol jó pár funkció illetve képesség gyengébb, vagy hiányosabb, mint a magasabb kategóriás modelleknél.
Itt azonban első ránézésre nincs ilyen harsány lebutítás, így hát igazán izgalmas kérdés, hogy mit is kapunk a pénzünkért, ha a magasabb besorolású Z 6 vagy Z 7 helyett az alacsonyabb kategóriás Z 5-öt választjuk.

Külső

Külsőre mindhárom gép igencsak hasonló, szemből és hátulról semmilyen különbség nem vehető észre, a markolata is ugyanúgy kényelmes, mint a másik két gépé. Eltérés csak a felső részén érhető tetten, ahol a Z 6 és Z 7 modelleknél jobb oldalon egy státusz LCD is segít tájékoztatni a fotóst a gép aktuális beállított paramétereiről, míg a Z 5-re ilyen nem került, a státusz LCD helyét az üzemmód tárcsa foglalja el (a Z 6 és Z 7 gépeken az üzemmód tárcsa bal oldalra került).

Gombok, kezelőszervek tekintetében nincs eltérés, a Nikon Z 5 is megkapta a dupla vezérlőtárcsát, a fókuszkart (joystick), valamint a hátsó négy irányú navigáló gombokat is, így mindenki kiválaszthatja a neki jobban kézre eső fókuszpont mozgatást (ami persze a hátsó LCD-n is elvégezhető, akár az elektronikus keresőt használva is). Néhány gomb funkciója testreszabható, de itt sem programozhatunk bármit bármelyik gombra, lesznek megkötések (lásd menürendszert bemutató videó beállítások menü, f2 egyéni vezérlők).

Bár státusz LCD nem került a gépre, de a hátsó érintésérzékeny LCD-re kirakható egy státuszkijelzés, amely részben aktív módú, azaz a megjelenített paraméterek egy részét közvetlenül módosíthatjuk. Ezek az érzékenység, a rekesz, a záridő, valamint az alsó, ún. „i” menü tartalma, amely 12 programozható elemből áll (lásd menürendszer videó, egyéni beállítások, f „vezérlők” lap, i menü beállítása, ahol a lehetséges opciók is megtekinthetők).

Üzemmódtárcsán a főbb működési módok érhetők el (pont úgy, mint a Z 6 és Z 7 modelleknél), automata, program automatika, rekesz- és zársebesség előválasztás, teljes manuális, valamint három egyéni beállítás, ahová a kedvenc beállításainkat menthetjük. Külön videófelvétel mód nincs, azt a hátsó funkcióváltó karral állíthatjuk be (fotó mód vagy videó mód).

Képérzékelő

Ha csak annyit mondunk, hogy a Nikon Z 5 váz 24 Mpixeles full-frame CMOS szenzort használ, akár azt is gondolhatjuk, hogy ugyanazzal a szenzorral dolgozik, mint a Nikon Z 6.

De a részletekben bújik meg az ördög így érdemes kicsit tovább nyomozni.
A szenzor teljes pixelszámára 24,93 Mpixelt adott meg a gyártó, amely nem egyezik a Z 6-éval, sőt, csak egyetlen másik full-frame szenzoros Nikon gépre igaz még: ez pedig a Nikon D750. S valóban, a teljes pixelszám mellett az effektív felbontás is egyezik: 24,3 Mpixel. Elképzelhető tehát, hogy a Z 5-be a Nikon D750 DSLR szenzora került, vagy legalábbis az alapját az képezhette.

EVF – elektronikus kereső

Ahogy már jeleztük, az elektronikus kereső a Z 5-ben ugyanaz, mint amit a Z 6-ban és Z 7-ben már megismerhettünk. A 3,69 millió képpontos OLED panel az előtte található optikai rendszerrel 0,8×-es nagyítású keresőképet ad.

A keresőkép torzításmentes a képsarkokban is, nincs zavaró hordótorzítás, vagy éppen a sarkok leképezését rontó kóma, remek részletgazdagság látható a teljes képfelületen.
A szemüvegesek számára jó hír, hogy a keresőkép mérete kisebbre is vehető, így ők is láthatják a teljes élőképet (de használható a dioptria korrekció is, ha valaki szemüveg nélkül kívánja használni a gépet).

Az EVF természetesen rendelkezik automatikus kijelző váltást lehetővé tevő betekintés érzékeléssel is.

A keresőkép fényereje és színezete is módosítható a menüben.

Hátsó LCD

A gép hátsó LCD-je ugyanakkora méretű, mint a már sokat emlegetett másik két full-frame szenzoros Nikon MILC-é, azonban a felbontás itt csak 1,04 millió képpont, szemben a fejlettebb modellek 2,1 millió képpontos kijelzőjével.
Azonban a Z 5 esetében sem mondhatjuk, hogy észrevehetően kis felbontású volna az LCD, 3″-on ez a felbontás már jó részletgazdagságot kínál, a menüben sem érezhető recézettség a betűk széleinél.

A kijelző lefelé és felfelé dönthető, így fej fölüli, vagy talajközeli felvételkészítésre is gyorsan beállítható.
Összességében tehát a Z 5 LCD-jével is elégedettek lehetünk, talán a makrófotósok és szelfi videósok érezhetik úgy, hogy a kihajtható és elforgatható kijelzőnek jobban örültek volna – ez a hiányosság azonban részben áthidalható úgy, ha okostelefonnal csatlakozunk a géphez és annak élőképét a telefonunkon nézzük.

Memóriakártya

A Nikon Z 5 az első full-frame szenzoros Nikon tükör nélküli fényképezőgép, amely dupla kártyafoglalatot kínál, ráadásul a drága (de gyors) XQD illetve CFexpress kártyák helyett a 24 Mpixeles felbontás és a gép sorozatsebességének kiszolgálásához teljesen elegendő SD kártyákat használhatunk, ezek közül pedig a gyorsabb UHS-II típusok sebességét is képes kihasználni.

Mondhatnánk úgy is, hogy ezzel kellett volna kezdeni. Egy 45 Mpixeles, 9 kép/mp-re képes Z 7 esetében adhat előnyt a 300-400 MB/s-os XQD kártyák vagy a még gyorsabb CFexpress kártyák támogatása (firmware frissítéssel), de a 24 Mpixeles Z 6 esetében ez már nem ennyire sarkallatos pont, még akkor sem, ha az a gép 12 kép/mp-et tud.
Az 1; 2; 3; 4 és 4,5 kép/mp-es sorozatokat támogató Z 5-nél pedig egyenesen felesleges drágító tényező lett volna az XQD vagy CFexpress támogatás, így logikus lépés volt a Nikon részéről a dupla SD foglalat alkalmazása.

Akkumulátor

A Nikon Z 5-tel az új, korábbinál nagyobb kapacitású EN-EL15C lítium-ion akkumulátort kapjuk, amely16 Wh energiatároló képességű, szemben az EN-EL15b 13,3 Wh-jával.
Természetesen az új akkumulátor használható a korábbi EN-EL15 kompatibilis MILC és DSLR gépekkel is, illetve a Z 5 is kezeli az eddigi EN-EL15, EN-EL15B akkumulátorokat is.

A CIPA ajánlású gyári mérések szerint egy akkumulátor töltéssel 470 fotó készíthető.

Ha ennél többre vágyunk, akkor vásárolható a géphez kiegészítő portré markolat, amelybe két akkumulátor is helyezhető, illetve a gép USB Type-C csatlakozóján keresztül működés közben is tölthetjük az akkumulátort pl. PowerBankról (USB Power Delivery).

Videózás

Ma már nem jelenhet meg úgy fényképezőgép, hogy ne támogatná az Ultra HD videófelvételt.
A Nikon Z 5 sem kivétel ez alól, igaz, elég komoly megkötéssel kell együtt élnünk, ugyanis a 4k videó igen jelentős képkivágással készül. A cikkünk elején jeleztük, hogy a szenzor alapját valószínűleg a Nikon D750 DSLR-jének szenzora adhatta, amely gép viszont nem kínál 4k videót. Talán azért, mert ott is csak erős képkivágással lehetett volna megoldani, mert a szenzor nem támogatja a pixel összevonást, vagy a sor kihagyásos szenzorkiolvasást, amely az egyszerű 4k videó készítéshez lenne használható.

A videók itt Ultra HD (4k) és Full HD felbontásban készíthetők, előbbi esetben 24, 25, 30 kép/mp, utóbbinál 24, 25, 30, 50 és 60 kép/mp érhető el.
UltraHD (4k) videónál tehát nem tudjuk kihasználni a szenzor teljes szélességét, a gyártó kb. 1,7×-es képkivágásról tett említést. Mi megnéztük, a valódi képkivágás mértéke kikapcsolt szoftveres torzítás korrekcióval 1,6×-es, ami (ha feltételezzük, hogy kicsit több aktív pixel van a szenzoron, mint amit a fotóhoz felhasznál a Z 5, akkor ) 1:1 pixelkiolvasást jelent.
A videó sávszélessége kb. 150 Mbit/s.

Full HD felbontásnál azonban elérhető a teljes szenzorszélesség, ebben a felbontásban 23-24 Mbits/ sávszélességgel dolgozik a Nikon Z 5.

Videófelvételt fotó módban nem kezdeményezhetünk, csak akkor, ha a hátsó üzemmód váltó kart videó állásba helyezzük (pedig adná magát, hogy a videófelvétel indítása gombra a felvétel elindulhasson).

N-Log mentést a Nikon Z 5 kategóriájának megfelelően nem támogat, de mikrofon bemenet és fejhallgató kimenet erre a gépre is került.

Slow-motion videó nem készíthető, time-lapse viszont igen, szintén a fenti képfrissítésekkel (time-lapse videófelvételnél nincs 1,7×-es képkivágás Ultra HD videónál sem, hiszen fotó képkockákat használ a gép, amelyeket elektronikus zárral hoz létre).

Fókuszrendszer

Az automatikus élességállítás módjai tekintetében ugyanazokat a lehetőségeket kapjuk, mint a Z 6 és Z 7 esetében, azaz pontszerű, egy pontos, dinamikus (követő fókusznál), közepesen széles mezős, nagyon széles mezős és teljes képmezős.

A fókuszpontok száma szerint egy pontos AF-nél 21×13 fókuszpont áll rendelkezésünkre, tűfok fókusznál jelentősen több.

A fókuszálás specifikáció szerint hibrid elven történik, a próbáink során azonban egyetlen egyszer sem tapasztaltuk azt, hogy a gép tudta volna, hogy helyes fókuszban van éppen, vagy hogy ha nincs is helyes fókuszban, merre kellene induljon (fázis-különbség érzékelés). Minden esetben kontraszt alapú, nem túl fürge élességállítást tapasztaltunk a kitben mellékelt Nikkor Z 24-50mm f/4-6,3 objektívvel.

Különlegességek

Ahogy jönnek ki az újabb és újabb MILC gépek, egyre kevésbé lesznek különlegesek azok a szolgáltatások, amelyek a DSLR-eknél még ritkaságnak számítottak.
Ilyen a redőnyzárt részben, vagy teljesen kiváltó elektronikus zár is, amely a Z 5-be is bekerült.
Választhatunk csak az első redőnyt kiváltó elektronikus zárat, illetve a felvétel menü Csendes módját aktiválva teljes elektronikus zár is elérhető.
Teljes elektronikus zárnál is használható a redőnyzárral is rendelkezésre álló 30-1/8000 mp zársebesség tartomány, az érzékenység maximuma azonban ISO51200 (ISO102.400-nak megfelelő ISO H nem elérhető, de ISO 50-re lefelé kiterjesztés igen).

A különlegességek közé sorolható további funkciók:

  • fókusz sorozat készítés lehetősége (de a gép nem fűzi össze egy nagy mélységélességű képpé a sorozat egyes képkockáit, ha ilyenre volna szükségünk, akkor azt nekünk utólag kell számítógépes szoftverrel elvégezni)
  • programozott sorozatkészítés (time-lapse videóhoz))
  • közvetlen time-lapse videófelvételt max. Ultra HD felbontásban
  • gépen belüli RAW feldolgozás
  • optikai hibák szoftveres korrekciója (torzítás, peremsötétedés, diffrakció)
  • perspektíva korrekció
  • kis szögekkel egyenesbe forgatás gépen belül
  • HDR mód
  • villódzás mentesített expozíció időzítés
  • többszörös expozíció

A gép teljes funkcióit és kezelését a menürendszert bemutató videónkból lehet megismerni:

A fényképezőgépet az új Nikkor 24-50mm f/4-6,3 objektívvel együtt vásárolhatjuk meg, amely összecsukható kivitelű és nagyon könnyű. Használat előtt az objektívet ki kell nyitnunk, amely pár cm-es méretnövekedést okoz (persze úgy is elrakhatjuk a táskába, hogy nem toljuk össze, de mint a képeken látszik, elég jelentős az eltérés).

A műanyag bajonett csatlakozós objektívnek minimális fókuszlégzése van, így videózásra is alkalmas, fókuszmotorja is csendes.
Kikapcsolt torzítás korrekció esetén nagylátószögnél közepes mértékű hordótorzítást tapasztaltunk, 50 mm-en pedig jelentéktelen párnatorzítás figyelhető meg.

Összegzés

A Nikon Z 5 meglepően jóra sikerült, szerintem velem együtt sokan féltek attól, hogy a Z 6-nál alacsonyabb szintre pozicionálás magával hozza azt is, hogy sok ponton lesz gyengébb, mint az előző modellek.
Szenzor felbontásban nincs szégyenkezni valója, a szenzor stabilizálás is elérhető, így kézből is kitartható akár 1 mp-es expozíció is.
A videózás terén a 4k felvétel erős képkivágása jelentősen korlátozza a lehetőségeinket (egy szülinapi zsúrt beltérben pl. elég nehéz lesz úgy felvenni, hogy ne vágjuk le az asztal szélén ülő nagymamát a felvételről, erre a Full HD felbontás kiválasztása adhat gyógyírt).

Ami pedig a fókuszrendszert illeti: kicsit meglepő volt látni a minden alkalommal jelentkező „huntingelést”, azaz a kontraszt alapú előre-hátra keresést, illetve a tárgyaló ajtajának reluxájára egyszerűen képtelen volt fókuszálni. Bízzunk benne, hogy ezt a béta állapotú (bár 1.0-nak jelölt) firmware okozta. A részletes tesztünk során erre is komolyabb hangsúlyt helyezünk majd.

Végül pedig az ár: bár azzal kezdtük a cikkünket, hogy a gyártó új belépőként jelölte meg a Z 5-öt, amiből arra is következtethetünk, hogy ez a váz olcsóbb lesz a Z 6-nál, ezt nagyon megerősíteni nem tudjuk.
Egyrészt a Z 6 külön vázként és 24-70mm f/4 objektívvel együtt is kapható, míg a Z 5 hazai ára egyelőre csak 24-50mm f/4-6,3 objektívet is tartalmazó kitben ismert. Ezek miatt kicsit nehéz összehasonlítani a két gép árát. Az mindenesetre sokatmondó, hogy a Z 6 vázat ma már 565 ezer Ft-ért (vagy akcióban 530 ezer Ft-ért) megvásárolhatjuk, míg a Z 5 és a kitben 150 eurót kóstáló kitobjektív együtt várhatóan 750 ezer Ft-ért kerül a boltok polcaira (így várhatóan a váz kb. 680-700 ezer Ft közötti lehet).

Nem kérdéses, hogy ez az ár idővel csökkenni fog, de jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy a Z 6 jobban megéri, még akkor is, ha azzal csak a drágább CFexpress, vagy XQD kártyák használhatók (egy átlagos 64 GB-os XQD kártya 60-65 ezer Ft, szemben az UHS-II-es SD-k 20-40e Ft-os árával).
Pláne érdekes lehet az, ha a Z 5 valóban nem lesz elérhető csak vázként, így akik a komolyabb 24-70mm-es Nikkor Z-re vágynak, számolhatnak azzal, hogy a kitobjektívet valahogy és valakinek el kell majd adják.

Azonban ha a kit ára lecsúszik 500 ezer Ft alá, akkor egy igen kellemes, könnyű, de sokrétűen alkalmazható fényképezőgépet kínál majd a Nikon a full-frame MILC szegmensében.