Különlegességek
Szenzorstabilizálás
Bár napjainkban már nem számít és nem is számíthat nagyon komoly különlegességnek, ha egy gép szenzora stabilizált, a Canonnak ez az első cserélhető objektíves fényképezőgépe, amely szenzorstabilizálással is rendelkezik.
A hatékonyságra a gyártó 8 Fé-et adott meg, ez azonban akkor érhető el, ha az objektív is rendelkezik optikai stabilizátorral és azt kell csak kiegészítse a szenzorstabilizálás.
A nálunk teszten járt Canon RD 28-70mm f/2 USM objektívben nincs optikai stabilizátor, de így is sikerült 1 mp körüli záridőt kézből kitartani mind 28 mm-es, mind 70 mm-es állásban.
HEIF támogatás
2020-ra végre elértük, hogy lassan kezd véget érni a JPEG egyeduralma. Bár a legtöbb esetben a 8 bites színmélységű, veszteségesen tömörített JPEG-ek is elegendők, ha nagyobb tónusterjedelem igényünk van, akkor jobbára csak a RAW áll rendelkezésre, ami – valljuk be – elég macerásan kezelhető és szerkeszthető.
A Canon az EOS-1D X Mark III-nál vezette be a HEIF fájlformátum támogatását, amely nem csak, hogy sokkal hatékonyabban tömörít, mint a JPEG, de nagyobb színmélységet is támogat, így nem kell megelégedjünk a 8 bittel.
A HEIF formátum a HDR PQ bekapcsolása után érhető el, vagy a gépen belüli RAW konvertálás során is létrehozhatunk ilyen típusú fájlt.
RAW konvertálás gépen belül
Lehetőség van a fényképezőgéppel készült RAW fájlok utólagos, de a gépen belüli konvertálására, amelynél ráadásul egyszerre több kép is kiválasztható. A konvertálás előtt módosítható a fényerő, a fehéregyensúly, a képstílus és annak részletei, a megvilágítás optimalizálás, a zajszűrés, a felbontás és tömörítés, a színtér és az objektív korrekciók.
Viszont érdekes, hogy a fehéregyensúly megadásánál csak a programozott, vagy manuális értékeket választhatjuk ki, ezek finomhangolására itt nincs lehetőség.
Time-lapse
Ahogy már a videofelvételt ismertető résznél írtuk, az EOS R6 segítségével time-lapse videókat is készíthetünk. Ezt a gépen belül összefűzve közvetlenül a kártyára mentett videóként érhetjük el. A time-lapse videó akár Ultra HD felbontású is lehet, a felvételkészítés során pedig a beállított zárat (redőnyzár vagy elektronikus zár) használja a gép.
Van lehetőség programozott automatikus sorozatot is készíteni, ilyenkor RAW fájlokat is elérhetünk, amelyből utómunkázott profi time-lapse is készíthető.
Időzített B mód (Timed mód)
A B módnál nem csak az exponáló gomb nyomva tartása idejére lehet expozíciónk, arra is van lehetőség, hogy előre megadjuk a hosszú expozíciós időt, mintegy „timed” módot elérve. Ennek során készíthetünk akár 99 óra 59 perces expozíciós idejű felvételt is, bármilyen külső eszköz, pl. távkioldó igénybe vétele nélkül. A B mód expozíciós ideje másodperc pontossággal adható meg 1 mp és közel 100 óra között. A B mód használható önkioldóval párosítva is.
Optikai hibák szoftveres korrekciója
Már a DSLR-ekben korábban is elérhető volt az egyes optikai hibák javítása, és ez a tükör nélküli EOS R6-ba is bekerült.
Noha a MILC gépek által használt elektronikus élőkép miatt volna lehetőség olyan objektívek tervezésére is, ahol a geometriai torzítás csökkentésére nem helyeznek komoly hangsúlyt, így könnyebb és olcsóbb objektívek készülhetnének, amelyek képét a gép valós időben korrigálná, a Canon egyelőre nem élt ezzel a lehetőséggel sem az RF 24-105mm f/4L IS USM, sem az RF 28-70mm f/2 USM objektívnél.
Képmentés során viszont ennek ellenére van torzítás, vignettálás, szín, valamint diffrakció korrekció.
A gépben eleve megtalálható jó pár Canon objektív adata, ha mégis olyan objektívvel dolgoznánk, amelynek korrekciójához nincs adat a gépben, a mellékelt szoftverrel letölthetjük azokat (persze csak Canon objektívekét). A funkció csak JPEG képekre vonatkozhat, így inkább azoknak lesz hasznos, akik a RAW feldolgozásban még nem járatosak, vagy nem akarnak azzal időt húzni. A RAW fájlok feldolgozásához a gyártó a Digital Photo Professionalt ajánlja.
A Canon EOS 6D Mark II mintaképei:
Diffrakció kompenzáció
Canon 100mm f/2,8 USM Macro
Csúcsfény árnyalat elsőbbség
Ez a funkció a csúcsfényekre igyekszik vigyázni úgy, hogy a kép dinamikája, vagyis a többi árnyalat módosítatlan maradjon. Alapesetben kikapcsolt állapotú, de ha JPEG-ben fotózunk, érdemes használni. Bekapcsolása után némileg csökken ugyan az érzékenység tartomány, hiszen nem állíthatunk ISO100-at, csak ISO200-tól választhatunk értéket, de cserébe JPEG képeknél valóban sokkal jobban jelennek meg a csúcsfények, s részletekből is több marad. Aki persze RAW formátumban dolgozik, neki ez nem okoz plusz előnyt, a RAW konvertálás során mindenképpen van lehetőségünk a csúcsfények megóvására, adott esetben az itt láthatóaknál erősebb mértékben is.
A Canon EOS 6D Mark II mintaképei:
Villódzás mentesített felvételkészítés (Anti-flicker shooting)
A fő képalkotó szenzorral való fénymérés is lehetővé teszi, hogy a gép érzékelje a villódzó megvilágítást, s alkalmazkodjon hozzá. Ez nem csak egy-egy kép készítésénél, de sorozatfelvételeknél is igen hasznos tud lenni, hiszen villódzó megvilágításnál előfordulhat, hogy egy-egy képkockát adott esetben teljesen tönkretesz az éppen minimális megvilágítást adó fényforrás, amely jelentős alulexponálást eredményezhet. A villódzás mentesített felvételkészítés során a gép igyekszik olyan időpillanatokban exponálni, amikor a lehető legjobb képet kapjuk.
A villódzás mentesítés során a gyors sorozatok sebessége kissé lelassul, ez az ára helyesen exponált képeknek.
Új tesztképeket most nem készítettünk, ez a funkció eddig minden arra alkalmas Canon gépben (az EOS 6D Mark II-ben is) remekül működött, így nem láttuk szükségét ezt újra megvizsgálni. Az alább látható bemutató animáció még az EOS R-rel készült, az első sorozat a normál fotózási módban, villódzás mentesítés nélkül, gyors sorozatként, a második sorozat aktív villódzás mentesítő funkcióval, szintén gyors sorozatban készült.
Villódzás mentesítés nélkül:
Villódzás mentesítéssel:
Többképes zajszűrés
Nem vadonatúj szolgáltatás, hiszen már a 2014-es 7D Mark II-ben is benne volt, de azért itt is megemlítjük. A funkciót a magas érzékenységű zajszűrés fokozatai között találjuk, de csak JPEG képeknél engedélyezhető (RAW+JPEG-nél sem). Aktiválva négy felvételt készít gyors sorozatban a gép, majd ezek képtartalmát egyesítve egy zajtalanabb, de a részleteket is meghagyó képet ment kártyára. Mivel ugyanarról a témáról sorozat készül, ezért mozdulatlan képtartalom (pl. makró, tárgy, táj vagy épületfotó) esetén ajánlott a használata. A mintaképek a képminőség oldal zajszűrés bekezdésénél találhatók.
HDR
Amatőr fotósoknak jöhet jól a gép beépített HDR funkciója, amely több kép összeillesztéséből igyekszik a szenzorénál nagyobb dinamika átfogást elérni, így a nagy fényerő különbségű témák jobban megörökíthetők. Mindez csak JPEG formátumnál érhető el, de ott többféle expozíció eltolás (±1, ±2 és ±3 Fé) és többféle effekt közül is választhatunk. Az így készült képek kicsit kisebb látószöget mutatnak, mint a normál fotók.
HDR fotózás során lehetőség van a forrásképek, RAW formátumban való mentésére is, így ha mégsem lennénk elégedettek az eredménnyel, akkor a RAW-ból még dolgozhatunk.
A tapasztaltabb és igényesebb amatőrök egyébként is inkább a külső HDR szoftvereket használják, mint pl. a Lightroom, ami persze nem kifejezetten HDR szoftver, de arra is remekül használható. Erre is mutatunk példát a lenti dobozban (a Lightroomban nem használtunk ecsetet, csak az alap csúszkákat, mint expozíció, csúcsfény és árnyék).
HDR mód
HDR videó
Egyre több gép kínál videofelvétel során is valamiféle dinamika tartományt kiterjesztő megoldást, amit sok esetben HDR videónak hívnak. A Canon EOS R6-ban is van ilyen üzemmód.
Az EOS R6 HDR videója valójában egy mozgóképekre kiterjesztett csúcsfény árnyalat elsőbbség (D+ erősséggel), azaz ilyenkor a minimum érzékenység ISO200, viszont a csúcsfényekből valóban több marad a felvételeken, még ha ez nem is jelent minden esetben látványos változást.
A mintavideókat az AF/sorozat/videó oldalon közöltük.