Felépítés
Ergonómia
Semmi különös, kirívó extremitás, de kimondottan tetszetős lett a Nikon 1 S1. Egy picit kerekebb a gyártó többi modelljénél, de jobbára ugyanazokat a külső jegyeket vonultatja fel, mint a többiek. Színválaszték terén jobbára a tinilányoknak akartak kedvezni, legalábbis a piros, rózsaszín és fehér változat, ezekkel a formákkal és a műanyagos, finom kialakítással kissé „csajos” gép benyomását kelti. Erre még rádob egy lapáttal a váz színéhez passzoló kit objektív, és kész is fényképezőgép, mellyel összeöltözhetünk. Színes változatoknál kimondottan jól mutat az egyöntetűen fekete hátsó rész.
A Nikon igyekezett minél kevesebb kezelőszervvel elvonni a használó figyelmét, így valóban csak a minimálisan szükséges gombot és tárcsát találjuk a gépen, vagy talán még annál is kevesebbet. Ami van azzal viszont nincs különösebb probléma. Itt is a szolidság, a minimalizmus volt a fő szempont. Ahol lehet a gombokat minél inkább a vázba süllyesztették, és a csatlakozók fedelei, vagy a vaku is híven követi a gép minden egyes hajlatát.
Kényelemről viszont nem nagyon beszélhetünk, ahogy egy hasonló kialakítású kompaktnál sem. Markolatot nem kapunk, így a fogásnál kicsit a komfort ellenében dolgozik a szép, fényes műanyag borítás. Csak a hüvelykujj kap hátul egy pici kapaszkodót, egy pár négyzet centiméteres gumiborítású ujjtámasz jóvoltából.
A gombok kicsik de még kezelhetők, a fő szerephez jutó navigációs gomb és tárcsa viszont kimondottan apróra sikerült. Nem minden nyomással találni el a kívánt irányt. A gép egy külön be- és kikapcsoló gombot is kapott, de a sorozat más típusaihoz hasonlóan a kitobjektív elfordításával is aktiválhatjuk a készüléket.
A műanyag borítású váz aljára egy fém állványmenet került, pontosan az optikai középtengellyel párhuzamosan. Állványról panorámázva ez nem hátrány, ha viszont hirtelen kártyát, vagy akkumulátort kéne cserélnünk az állványon lévő gépen, akkor már igen, ugyanis a mellette lévő akkufedél nem nyitható, csak a gépet az állványtalpról lecsavarva.
Optika
A bő másfél éve létező Nikon 1 rendszer életkora lévén sem rendelkezik még túl sok kiegészítővel, de objektívek terén már nyolc típusból válogathatunk. Tesztalanyunkhoz az új széria olcsóbb kitobjektívjének számító 1 Nikkor 11-27,5mm F3,5-5,6-ot kaptuk, de a valamivel drágább, és stabilizátort is adó 1 Nikkor VR 10-30mm F3,5-5,6-tal is megvásárolható kitben. A fényképezőgépben nincs optikai stabilizátor, ezt minden esetben a VR jelölésű objektívekkel adja a gyártó.
A 2,7x-es képkivágás szorzó miatt minden gyújtótávolságot érdemes lesz felszoroznunk ennyivel, ha a kisfilmnek megfelelő látószöggel is számolni akarunk. Ez a 11-27,5mm-es objektív esetén ~30-75mm, a 10-30mm-es optikánál pedig ~27-81mm-nek megfelelő kisfilmes látószöget jelent. A jelenleg 8 darabos objektív kínálat legnagyobb látószöge ugyanígy átszámítva 18mm-nek megfelelő (6,7mm fizikai), a legjobb nagyítást pedig a 30-110mm-es zoom adja majd kb. 300mm-es tele látószöggel. A kínálat érdekes részét képezi a 10-100mm-es (kisfilmes értéken 27-270mm-es) telezoom duó, melyek 10x-es zoomátfogást nyújtanak PD-Zoom jelölésű tagjuk pedig finoman, gombbal léptethető zoomot kínál, melynek videózás közben vehetjük hasznát.
A jóval kisebb bajonett és a szenzor távolsága miatt hagyományos F-csatlakozású Nikkor objektívek nem csatlakoztathatók közvetlenül a gépre. Ehhez be kell szereznünk az FT-1 típusjelű adaptert, mellyel az összes F bajonettes objektív felerősíthető a kis vázra. Ha automata élességállítást is szeretnénk ezekkel, akkor viszont csak az AF-S jelűek közül válogassunk.
A Nikon 1 S1-hez való 1 Nikkor objektívek ugyanúgy csatlakoztathatók, mint nagyobb, F bajonettes társaik. Az optikától jobbra lévő gombot nyomva tartva oldható le az objektív, felhelyezve pedig az órajárás szerint kissé elfordítva kattinthatjuk rá a vázra.
Ahogy korábban említettem, az objektívgyűrűn lévő rögzítőgombot kioldva, majd a gyűrűt elforgatva a gép is bekapcsol, és ugyanígy ki is kapcsolható.
Képérzékelő
A fényképezőgép egy 13,2×8,8 mm-es CMOS érzékelőt kapott. A CX formátum néven emlegetett szenzor felülete csaknem negyede a Nikon DSLR-ekben használt DX (APS-C) formátumnak, és fele a MILC gépekben is elterjedt Mikro4/3-nak, ugyanakkor 4x akkora, mint a manapság általánosan használt 1/2,3″-os méret. Durva közelítéssel tehát valahol félúton jár az átlagkompaktok és a tükörreflexes gépek átlaga között.
Valódi felbontása 10,1 megapixel, mely 3872 x 2592 pixeles maximális képméretet jelent. Emellett közepes (2896 x 1944) és kis méret (1936 x 1296) választható. A képek oldalarányát nem választhatjuk meg, alapból 3:2, de Full HD mozgókép beállítás során elkattintva az exponáló gombot 16:9-es méretet kapunk 3840 x 2140 pixellel, sima HD videó módban pedig 1280 x 720 képpontos állóképek készíthetők.
Formátumokból kétféle áll rendelkezésre, a klasszikus JPEG, finom (1:4), normál (1:8) és alap (1:16) tömörítéssel, valamint 12-bites, tömörített RAW (.NEF). A kombinált formátumot (RAW+JPEG) kihagyták a választható lehetőségek közül.
A Nikon 1 S1 – korábbi társaihoz hasonlóan – nem rendelkezik mechanikus redőnyzárral, így nem csak tükörcsapódás de zavaró zárhang sincs, bár szükség esetén a menüben aktiválhatunk hang imitációt. Az alkalmazott elektronikus zárnak köszönhetően egészen rövid záridő is elérhető, mely esetünkben 1/16 000 mp.
Képfeldolgozó rendszere a Nikon legújabb büszkesége, a kettős EXPEED 3A rendszer, mely a gyártó ígérete szerint kategóriájában a legrövidebb zárkésleltetési és leggyorsabb sorozat időket biztosítja. Az érzékenységet ISO100 és 6400 között állíthatjuk 1 fényértékenként, illetve 3-féle automata ISO tartomány közül is választhatunk.
A szenzor közvetlen porosodásával most sem kell számolnunk, mert jóval előtte helyezték el az ezt gátló szűrőüveget. A rajta megtapadt porszemek és egyéb szennyeződések, nem befolyásolják olyan közvetlen módon a képet, mint a DSLR-ek esetén, de néha ezt sem árt takarítani. Tisztítása automata rendszer híján kézzel végezhető.
Kijelző és kereső
A készüléken egy 3″-os (7,5 cm) TFT LCD került. Felbontása 460 ezer képpont, ami kellően kontrasztos, színhelyes és jó felbontású képet ad, de azért azt is jelzi, hogy valamin spórolnia kellett a gyártónak, hiszen manapság már inkább a millió képponthoz közeli kijelző felbontások dívnak ebben a kategóriában. Ennek ellenére semmilyen működésbeli hátrányát nem tapasztaltam, sőt szinte teljesen sötét körülmények között is szaggatásmentes, szép folyamatos képfrissítést adott, és betekintési szöge is jó.
A képek oldalarányához hasonlóan 3:2-os LCD világosságát +/-3 fokozatban állíthatjuk, a Beállítás menüben. Ugyanitt találjuk a vele kapcsolatos további beállításokat is, így például bekapcsolhatunk az élőképen egyféle kompozíciós segédrácsot. Érdekes módon ez nem harmadoló, hanem 4×4-es rács, így leginkább a vízszint beállításnál vesszük majd hasznát.
A képernyőn megjeleníthető adatok és egyéb segédkijelzések száma elég korlátozott. Fényképezésnél mindössze Egyszerű, vagy Részletes adatkijelzést választhatunk, a kategóriában már szinte általános élő hisztogram, vagy vízszintjelzőnek se híre se hamva. Ugyanígy a visszajátszás információi is elég puritánra sikeredtek. Az alap felvételi adatok mellett itt is bekapcsolhatók a részletes információk, melyek egyetlen extrája egy világossági hisztogram. Még a kiégett területeket sem jeleníti meg a gép. További hátrány, hogy ezek a kijelzési információk nem válthatók gomb segítségével. Minden esetben a menübe kell zarándokolnunk ha más infót akarunk megjeleníteni.
Az LCD-n ennek ellenére felvételi és lejátszás módban is leolvashatók a lényegesebb adatok, mint a rekeszérték, záridő, érzékenység, gyújtótávolság, expo kompenzáció, vaku korrekció, fehéregyensúly, színmód, kreatív mód, képminőség és méret, vagy a hátralévő fotók száma/videó idő.
Mivel a gépen nincs más kereső és külsőt sem használhatunk hozzá, a fotók komponálása minden esetben az LCD-n történik. Kikapcsolni nem tudjuk de 1, 5 vagy 10 perces inaktivitás után önműködően elsötétül. Ismét aktiválni az expo gombbal tudjuk, mely a lejátszás és felvétel mód közötti visszaváltásra is használható, akár csak egyéb gépek esetén.
Lejátszáskor a körbeforgatható tárcsával, vagy a jobb-bal iránnyal lapozhatunk a tárolt fotók és videók között. Az OK gomb megnyomása után a tárcsával a részletnagyítás aktiválható. Hat lépésben nagyíthatunk a kiválasztott kép részleteibe, melyek az iránygombokkal görgethetők. A tárcsát másik irányba forgatva 4, 9 és 72 nézőképes, illetve naptár alapú megjelenítés érhető el.
Vaku
A Nikon 1 rendszer többi modelljéhez hasonló beépített, felnyíló kisvaku került az S1-re, melyet a gép bal oldalába „rejtett” aprócska gombbal elektronikusan nyithatunk. Lezárnunk természetesen ezúttal is kézzel kell. Nyitott állapotban kb. 5 cm-re magasodik az optikai középtengely fölé, ami némileg hatásos, de nem abszolút módszer lehet a vörös szemek kiszűrésére. Ehhez külön elővillantási is aktiválhatunk, mely mellett derítő, hátsó szinkron és letiltott vakumód választható. A vakumódok beállítása egyike azon kevés opciónak, mely külső gombról közvetlenül elérhető.
A vaku mindössze 5-ös kulcsszámú, így fényereje korlátozott, és a legrövidebb záridőt is 1/60 mp-ben korlátozza a gép. A villanási teljesítmény, vagy ahogy a menüben szerepel „Vakukompenzáció”, -3,0 és +1,0 fényérték között, 1/3 lépésközökkel szabályozható.
A gép tetején nincs külső vaku csatlakozás, és szinkronaljzat sem került az S1-re. A dupla zsanéros nyitószerkezet miatt ujjunkkal könnyedén hátrahajthatjuk a beépített villanót, és akár indirekt a plafonra is villanthatunk.
Memóriakártya, akku, csatlakozók
A készülék bal oldalán lévő észrevétlenül a vázba simuló, kihajtható műanyagajtók mögött találhatók a csatlakozóhelyek. Fent egy mini HDMI, alatta egy USB 2.0 (Hi-speed) aljzat került kialakításra. Ezen felül az akkufoglalat ajtaja mellett találunk egy kihajtható résfedelet a külön megvásárolható hálózati táp kábele számára.
Az akkumulátor ajtaja fémzsanéros, de a vázhoz hasonlóan műanyagból készült. Egy kis rugós retesszel nyitható, ahogy egy külön rugós nyelv védi a kis lítium-ion akkumulátort is a véletlen kicsúszástól. Ezt elhúzva szabadon hozzáférhetünk az EN-EL20 jelű, 1020mAh-es akkumulátorhoz.
Az akku kapacitása elég korlátozott. Egy feltöltéssel kb. 220 fotó, vagy 50 percnyi Full HD videó készülhet. Feltöltése nagyjából 2 órát vesz igénybe a mellékelt, közvetlenül a konnektorba dugható hálózati töltővel. Az akku töltöttsége egy 4 fokozatú ikonon (3 + merült állapot) kísérhető figyelemmel az élőképes kijelzés bal alsó sarkában.
A memóriakártya foglalata az akkumulátor mellett kapott helyet. Bármely SD kártyatípust, így sima SD-t, SDHC-t és SDXC-t is használhatunk a géppel, de beépített memóriát nem kapunk. Ha kinyitjuk a foglalat ajtaját, a gép működőképes marad. Egy 8 GB-os memóriakártyára kb. 600 RAW, 1100 finom tömörítésű, 10 megapixeles JPEG, illetve 45 perc Full HD videó fér.
