Kipróbáltuk: Nikon D7200 teszt

3
42 762

Felépítés I.

Ergonómia, kezelés

Akár egymás mellé is pakolhatjuk a D7200-at és elődjét. Semmi különbség nincs a két gép között. Olyannyira, hogy tizedmilliméterre és grammra azonosak. Egy árva kapcsolót vagy gombot nem tett arrébb a gyártó, bár ez nem is feltétlenül elvárás egy új géppel szemben. Ami bevált, azon minek változtatni? És többnyire minden jól bejáratott ezen a modellen, bár azért akad néhány zavaró momentum. Személy szerint még mindig nem barátkoztam meg a módválasztó alatti sorozatmód tárcsával. Alapvetően ügyes elgondolás a helytakarékosság jegyében és évek alatt egész szépen finomodott a kialakítása, de a kicsi, szűk helyre bezsúfolt kioldógomb nekem még mindig kényelmetlen. Biztonsági gombbal látták el a módválasztó tárcsát is, ami viszont határozottan pozitív szolgáltatás, igaz ez már az elődben is elérhető volt. Fejlesztésre szorulna a navigációs iránygomb is, mely szintén kicsi, lötyögős és magasan kiemelkedik a vázból, így könnyű nem kívánt irányt nyomni rajta.

Mindezeket leszámítva kényelmes és jól átgondolt kezelésű gép lett a Nikon D7200. Ez már a profi modelleket idéző kezelőszervekkel ellátott modell. A váz kellően nagy, borítása jobbára fémből készült, illesztéseit pedig időjárásálló szigeteléssel látták el. Hasonlóan strapabíró a zárszerkezet is, melyet 150 ezer expozícióval teszteltek.

A markolat szinte teljes egészében csúszásmentes gumiborítással ellátott, kivéve az oldalsó memóriakártya foglalat ajtaját. Még hátra, a hüvelykujj alá is jutott egy nagyobb gumiberakás, de a gép elejének bal oldalán is találunk ilyet. A markolat kellően vastag egy férfikéznek is. Ezúttal elmarad a kisebb gépeknél érezhető bizonytalanabb fogás. Az ujjaknak is jut elég hely, akár nagyobb objektív mellett is.

A Nikon az alsóbb 3000 és 5000-es szériánál még nem használ kéttárcsás kezelést, pedig sokat hozzáad a komforthoz. A középkategóriás 7000-es szériánál jelenik meg először ez a funkció, így persze a 7200-ban is megtaláljuk.

A készüléken több programozható gomb is helyet kapott, melyek szintén javíthatnak a használhatóságon és személyre szabhatóságon. A már ismert Pv és Fn gomb mellett ebben a modellben a videó gomb is több funkcióval rendelkezhet.

A D7100-hoz bevezetett MB-D15 típusú portrémarkolat ezzel a modellel is kompatibilis. A markolat segítségével a lítium-ion akkumulátor helyett AA méretű (ceruza)elemekkel vagy akkumulátorokkal is működtethetjük a gépet.

A készülék alján fém állványmenet kapott helyet, pontosan az optika középvonalában, ahogy ezt már a DSLR-ektől megszokhattuk. A menetre erősített állványtalp nem zavarja az alul lévő akkuajtó nyitását.

Optika

Az objektív kompatibilitás terén (szerencsére) nincs változás. Bármely F-bajonettes, Nikkor, vagy külső gyártó által készített objektív használható. Mivel ebben a modellben már megtalálható a vázba épített fókuszmeghajtás, ezért nem szükséges mindenképpen AF-S objektívet vásárolnunk az AF meglétéhez. A régebbi, fókuszmotor nélküli AF objektívekkel is elboldogul.

Használhatunk manuális optikákat is, melyeknél a korrekt fénymérést a gép bajonettje körüli, mechanikus AI gyűrű segíti. Ennek révén a készülék információt kap az optikai pillanatnyi rekeszállásáról.

A fényképezőgép a következő saját gyártmányú (Nikkor) optikákkal használható, az alábbi megkötésekkel:

  • DX AF (AF-S) Nikkor: teljes kompatibilitás
  • G vagy D jelzésű AF Nikkor: teljes kompatibilitás (IX-Nikkor nem támogatott)
  • Egyéb AF Nikkor: minden funkció támogatott, kivéve a 3D színes mátrix II fénymérést, F3AF-hez készült objektívek nem támogatottak
  • AI-P Nikkor és nem CPU-s objektívek: A és M módban használhatók, színes 3D mátrix II fénymérés és blende kijelzés nem támogatott

A Nikon D7200 mellé nem az olcsóbb gépekhez kínált 18-55mm-es optikát, hanem a nagyobb zoomot adó, de hasonló fényerejű Nikkor DX AF-S 18-140mm F3,5-5,6G ED VR-t kínálják kitobjektívként. Természetesen csak vázként is megvásárolható, ha már rendelkezünk hozzá objektívekkel. Mivel a hagyományos kisfilmes méretnél 1,5x kisebb szenzorral rendelkezik (DX formátum), minden csatlakoztatott optika gyújtótávolságát ennyivel kell megszoroznunk, ha számolni akarunk az ekvivalens gyújtótávolsággal, és képkivágással. A 18-140mm-es kitobjektív esetében ez 27-210mm-nek megfelelő képkivágást jelent.

Képérzékelő

A DX formátumú, 24 megapixeles szenzor ismét öröklődött a D7000-es sorozatban, de csak főbb adataiban. Ez nem pont ugyanaz az érzékelő mint az elődé, inkább egy továbbfejlesztett változat. Ezúttal 24,72 megapixelt kapunk, melyből a valódi képalkotáskor 24,2 hasznosul. Ettől függetlenül ez előtt sincs aluláteresztő szűrő, ami már a korábbi modellbe sem volt beépítve.

A legnagyobb képméret 6000 x 4000 pixel, akár RAW, akár JPEG formátumban. Utóbbi esetén háromféle tömörítés áll rendelkezésünkre (1:4 Finom, 1:8 Normál, 1:16 Alap), de azt is beállíthatjuk, hogy a tömörítésnél a fájlméret vagy inkább a minőség legyen elsődleges.

A képek mérete 24 megapixel mellett 13,5 és 6 megapixel is lehet. A komolyabb, fullframe szenzoros Nikon gépekben kisebb képkivágás is választható, a szenzor kisebb területét kiolvasva. Itt – mint említettük – eleve kisebb (1,5x), de ez nem akadályozta meg a gyártót, hogy egy plusz 1,3x-os kivágási módot is betegyen. Ez a funkció egyébként már a korábbi modellben is benne volt, és összességében közel 2x-es képkivágást ad, ~18 x 12mm-es szenzorterülettel. Ezt kiválasztva a legnagyobb felbontás 15,4 megapixelre (4800 x 3200 pixel) módosul, és nem csak JPEG-ben de akár RAW-ban is használhatjuk a készüléket.

RAW-ra állítva a formátumot is több beállítási lehetőségünk lesz. Először is megadható a tömörítés típusa, mely vesztességgel, vagy veszteségmentesen tömörített lehet. Ezen felül választhatunk 12 és 14-bites nyers képet is. A második jobb minőségű, de több tárhelyet igényel és a sorozat sebesség is csökken miatta.

Komolyabb újdonság a felfrissített feldolgozórendszer, mely az előd EXPEED 3-as rendszere helyett már a negyedik generációt képviseli, és persze nagyobb sebességgel kecsegtet.

Az érzékenység tartományában is akadnak különbségek. Az előző típusnál ISO100 és 6400 között állíthattuk akár egész, de akár 1/2 vagy 1/3 Fé lépésekben is. Kaptunk több kiterjesztett értéket is, melyekkel ISO25600-ig merészkedhettünk. Ezúttal ISO25600 az alapból elérhető maximum a fenti lépésközökkel, de kapunk Hi1 és Hi2 kiterjesztett értékeket is, melyek ISO61200-nak, vagy ISO102400-nak felelnek meg. Némi kompromisszumot azonban kötnünk kell az ultranagy érzékenység oltárán: a kiterjesztett értékekben csak fekete-fehér kép lőhető. A fotók felbontását nem csökkenti a gép, színeink azonban nem lesznek.

Kényelmes újdonság az egyszerű ISO vezérlés bevezetése. Ezt választva nem kell feltétlenül használunk az ISO gombot és valamelyik vezérlőtárcsát, rekesz- vagy záridő-előválasztás módban elég lesz a tárcsa elforgatása is.

A kézi érzékenység állítás helyett az automatikára is rábízható a feladat. Annyi beleszólásunk lesz, hogy megadhatjuk a maximum értéket (200-25600), illetve a leghosszabb záridőt (30-1/4000 mp). A záridő maximum beállításánál automatikus szabályozás is választható, ezen belül pedig megadható, hogy hosszabb vagy rövidebb expozíciós időre törekedjen a gép.

Szenzor tisztítás

Nincs változás az érzékelő tisztításában sem. A poreltávolítás most is többlépcsős és jobbára automatikus, de szükség esetén kézi beavatkozásra vagy szoftveres eltávolításra is lehetőség van. Első körben a tükör és a zár körüli terület portaszító bevonata, valamint a gyártó saját fejlesztésű levegőáramlásos rendszere tartja távol a szennyeződéseket. Amennyiben ez nem segítene az érzékelő előtti szűrőréteg ultrahangos vibrációja löki le magáról a porszemcséket, a készülék be- vagy kikapcsolásakor. Ezt az automatikus tisztítást tetszőleges időpontban is elindíthatjuk.

Makacsabb szennyeződéseknél felcsapható a tükör és kézi eszközeinkkel állhatunk neki a tisztításnak, vagy egy referenciafotóval (ún. portérképpel) mérhetjük fel a porszemek elhelyezkedését a képen. Ezeket a Nikon Capture NX szoftvere a képfeldolgozás során automatikusan eltünteti a fotóról.