Különlegességek
Gépen belüli RAW konverzió
A fényképezőgép képes saját RAW fájljainak JPEG-gé alakítására utólag, amelynek során lehetőségünk van a fehéregyensúly beállítására (finomhangolására is), az expozíció, illetve további képi paraméterek módosítására (peremsötétedés kompenzáció, D-Lighting, képstílus – ezen belül ugye a kontraszt, élesítés, stb. –, zajcsökkentés, színtér).
A RAW fájlok feldolgozására nem csak egyenként, de kötegelve, több képet kijelölve is van lehetőség.
Time-lapse készítés
A felvétel menüben található Időzített felvételkészítés menüpontnál programozott sorozat készítésére nyílik lehetőségünk, ahol megadhatjuk a sorozat kezdetének időpontját, a készítendő képek számát, valamint a képek közötti időt. Az így készült fotókból utólag time-lapse videót készíthetünk számítógépünkön.
Gyárthatunk azonban közvetlenül time-lapse videót a D7500-zal is, ezt a videofelvétel menüben elérhető Időzített videó menüpontban tehetjük meg, ahol másodperces pontossággal adhatjuk meg a készítendő képsorozat képei közötti időt, valamint beállíthatjuk a sorozatkészítés hosszát. A készített képekből a gép time-lapse videót rak össze, akár UltraHD felbontásban is. A beállított paraméterekből a gép kiszámolja a szükséges tárhelyet és ha olyan adatokat adtunk meg, amelyből a készítendő videó nem férne el a kártya szabad helyén, nem engedi elindítani a sorozatkészítést.
Érdekes, és egy kicsit bosszantó, hogy e time-lapse készítő funkció akkor is fel-le csapkodja a tükröt, ha azt LiveView üzemmódból indítjuk el, elektronikus első zárat használva, azaz nem tudjuk elkerülni, hogy a mechanika minden egyes képkockánál ha kicsit is, de kopjon. Ennek egyébként van előnye is, hiszen így nem videóképkockákból áll majd a time-lapse videónk, azaz kiküszöbölhető a videónál általában jelentkező jello effektus (ami egyébként a redőnyzárnál is jelen van, csak nagyságrenddel kisebb mértékben, így gyakorlatilag észrevehetetlen).
Mivel a gépben azonos a szenzor és a módszer is, mint a D500-nál, így most új Time-lapse-et nem készítettünk, itt is releváns a D500-zal készített time-lapse próbánk:
Time és B mód
A Nikon D3400 nem csak a szokásos B módot kínálja, azaz addig exponál, amíg nyomjuk az exponáló gombot (vagy amíg a távkioldót), hanem Time módot is. Utóbbi esetben az exponáló gomb első megnyomására elindul az expozíció, a leállítása pedig ismételt lenyomással történik.
Nem keverendő össze ez utóbbi üzemmód a Timed móddal, amelynél megadható lenne az expozíciós idő, akár több perces, vagy órás tartományra is.
HDR képkészítés
Nem csak az önkioldóval kombinálható, akár 9 képes expozíció sorozat nyújt lehetőséget nagy dinamika átfogású HDR kép készítésére, de a gép saját maga is képes ilyen létrehozására. Ezt a menüben a HDR menüpont alatt találjuk, ahol beállítható, hogy csak egy HDR kép készüljön, majd álljon vissza a gép normál képkészítésre, vagy folyamatosan HDR módban maradjon-e, illetve megadható a HDR erőssége is gyenge, normál, erős vagy extra erősre. A képek közötti fényérték különbséget mi nem adhatjuk meg, azt a gép kalkulálja ki az erősség beállítás alapján.
HDR módok
Villódzás-mentesített felvételkészítés
Bár a menüben kicsit félreérthető módon vibráció csökkentésként szerepel, ez valójában nem más, mint a villódzó fényekben történő fotózást könnyítő opció. A fénymérő rendszer lehetővé teszi, hogy a gép érzékelje a villódzó megvilágítást, s alkalmazkodjon hozzá. Ez nem csak egy-egy kép készítésénél, de sorozatfelvételeknél is igen hasznos tud lenni, hiszen villódzó megvilágításnál előfordulhat, hogy egy-egy képkockát adott esetben teljesen tönkretesz az éppen minimális megvilágítást adó fényforrás, amely jelentős alulexponálást eredményezhet. A villódzás-mentesített felvételkészítés során a gép igyekszik olyan időpillanatokban exponálni, amikor a lehető legjobb képet kapjuk.
Tesztünket egy kb. 100 Hz-en villódzó LED-es fényforráson teszteltük, amelynél villódzás-mentesítés nélkül kézzel elég nehéz elkapni azt a pillanatot, amikor a legvilágosabb a megvilágítás és jó kép születhet, s ebben a 8 kép/mp-es sorozat is csak részleges segítséget ad.
Ezen segít a villódzás-mentesített felvételkészítés funkció, amelynek során szinte az összes kép teljesen jól használható lett, azonos megvilágítással, így egy villódzó megvilágítású teremben a sportfotózás során sem kapunk eltérő expozíciókat akkor sem, ha manuális módban fotózunk. Márpedig sportfotózásnál egy sorozatból csak egy kép a legjobb, s ha ott éppen rossz a fény, az nagyon bosszantó tud lenni.
A villódzás-mentesítés során a gyors sorozatok sebessége kissé lelassulhat, ez az ára helyesen exponált képeknek. Az alábbi képek közül az első sorozat a normál fotózási módban, villódzás-mentesítés nélkül, a második sorozat aktív villódzás-mentesítő funkcióval, szintén gyors sorozatban készültek. Ezeket összefűztük, hogy látványosabb képet kaphassunk a villódzás-mentesítés hatékonyságáról.
Villódzás mentesítés nélkül:
Villódzás mentesítéssel:
Automatikus AF kalibrálás
Ahogy a D5 és D500 modellek, úgy a D7500 is kínál már automatikus AF kalibrálást LiveView módban.
Ehhez LiveView módba kell lépnünk, majd a kontraszt alapú élességállítás segítségével beállítani a helyes fókuszt, ezt követően az AF módválasztó gomb és a videofelvételt indító gombot kell két másodpercig nyomva tartanunk, míg egy üzenet meg nem jelenik a kijelzőn. Az AF kalibrálás elfogadását követően a gép megvizsgálja, hogy milyen eltolást kérne a fázis-különbség AF és azt az aktuális ofszettel eltolja. Ezt az értéket az AF finomhangolás értékébe állítja be.
Sajnos – mint írtuk –, az egyes objektíveknél csak egy-egy eltolási érték adható meg, így ez a funkció inkább csak fix gyújtótávolságú objektíveknél lesz jól használható, ugyanis a zoom objektíveknél előfordul, hogy a a tele végben jó a fókusz, csak a kezdő nagylátó állásnál van pl. frontfókusz. Ilyen esetben marad a szervizes beállítás, ami egyébként pontosabb is, mint a vázon történő próbálkozás.
Automatikus AF kalibrálás
Optikai hibák korrekciója
Egyre népszerűbb a DSLR-ek körében is az objektívek optikai hibáinak korrekciója. A Nikon a D7500-ban a geometriai hibát, valamint a peremsötétedést képes korrigálni.
Előbbit igen hatékonyan, profil alapján, utóbbit a tapasztalatok alapján inkább csak „hasra ütve” korrigálja.
A geometriai hibák korrekciója során természetesen kissé csökken a látószög, valamint a képélesség is enyhén kárát szenvedi a javításnak (lásd nagy felbontású képeken a kapun lévő tábla feliratai).
Csendes mód
A kioldási módok között találjuk a Q, azaz csendes módot, amelynél az exponálás egy kicsit halkabb, vagy inkább elnyújtottabb lesz, hiszen a felcsapott tükör csak akkor tér vissza eredeti helyzetébe, ha az exponáló gombot felengedjük. Ez pl. színházban való fotózásnál csökkenti a gyors egymásutánban következő zajt és kicsit enyhíti a „hangstresszt”.
