Képminőség I.
Fájlformátumok
A fényképezőgép kétféle fájlformátumot, a színcsatornánként 8 bites, tömörített JPEG-et, valamint a 12 bites RAW-t (NEF) támogatja. Előbbi a gyors munkára, az azonnal papírra kerülő fotókhoz ajánlott, az utóbbi pedig azoknak, akik nem riadnak vissza némi utómunkától, ami a NEF fájlok konvertálásánál elengedhetetlen. A RAW formátum – feldolgozhatósága révén – több lehetőséget is kínál a JPEG-nél, és alkalmasint igényesebb képminőséget. A RAW konvertáláshoz a gép mellé a gyártó a Nikon Capture szoftver új verzióját mellékeli.
A JPEG fájlok háromféle tömörítéssel készülhetnek, melyek a korábbi modellnél jóval erőteljesebbek, legalábbis a nagyobb fokozatok. A Fine fokozat, enyhén tömörített 98% minőségű képeket eredményez, míg Normal tömörítésnél már 92%-os a hatásfok. A Basic beállítás már kissé túlzó 72%-os rátával dolgozik, ami meglehetősen magas, ha az átlaghoz viszonyítjuk. A képek így a 12 megapixel ellenére is elég kis tárhelyigényűvé zsugoríthatók, de minőségük is kárát láthatja a túlzott kompressziónak.
Aki mindkét fájlformátumot szeretné használni, válassza a RAW+JPEG beállításokat, melyek szintén háromféle tömörítésű JPEG-et mentenek kártyára, bármilyen pixelméretben (L, M, S).
Képzaj
A Nikon D90-nél ugyanakkora felületen nagyjából 2 millió pixellel többet találunk, ami ismét kihívás elé állította a gyártót az érzékenység terén. Az elődben megszokott CCD szenzor helyett ezúttal CMOS került a gépbe, ami korábban egyet jelentett a magas zajszinttel, mára viszont ezt a hiányosságát sikerült kiküszöbölni és a gyártók egyre szívesebben használják DSLR gépeikben. Az új CMOS pedig derekasan teljesít a zaj – akarom mondani, zajtalanság – terén.
ISO100-nál ebből még semmi sem látszik, sőt egy hangyányival nagyobb zajt mutatnak a képek, mint a konkurens 10-12 megapixeles modellek. Nemhiába, hiszen ez a beállítás, nem a szenzor alapérzékenysége, csupán egy „emulált” érték. Az új Nikon szenzor ISO200-nál indít, amely már jobb eredményt hoz, alig növekvő zajszinttel. Alacsonyabb zajt produkál a 12 megapixeles Sony A700-nál, de (természetesen) hajszállal magasabbat a Canon EOS-40D-nél. A következő lépcsőfokoknál (ISO400-800) ugyanez marad a helyzet. Valahol a Sony A700 és a Canon 40D közé tehető a zajszint. Nagyobb emelkedést csak ISO1600-nál mutat a gép. Aki tehát minél kevesebb zajt szeretne látni képein, ne merészkedjen sűrűn ISO800 fölé. Ettől függetlenül semmi baj nincs az ISO1600-on mutatott teljesítménnyel. Az itt kapott kép még tökéletesen használható nagyobb papírképekhez is, a zajszűrés nem túlságosan tolakodó, és a nyilvánvaló „szemcsézettség” mögött nagyon szép részletes marad a kép. Ugyanez jellemzi az ISO3200-on mutatott zajt is. Ismét egy jelentős lépéssel megugrik a szintje, de a kép abszolút használható kategória marad. Külön jó pont, hogy szűrés nélkül sem tolakodó a színzaj jelenléte. Az ISO6400-as beállítás ismét egy emulált érték, amelynél érezhető ugyan zajszint emelkedés, de nem olyan mértékű, mind az előző két fokozatnál. Egyedül a zöld és kék színcsatorna zaja ugrik meg határozottabban, de még így is alacsonyabb szinten marad, mint például az Olympus E-3 képein, ISO1600-as beállításban, kikapcsolt szűréssel.
Képzaj:
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
A felhasználó csak a magas érzékenységen hatásos zajszűrést szabályozhatja, 4 lépésben. A kikapcsolt állás mellett alacsony, normál és magas szűrést állíthatunk be, mely ISO1600-tól érezteti hatását. A fent taglalt ISO1600-6400-as zajszintet kikapcsolt szűréssel kaptuk. A különböző fokozatokat nagyon ötletesen lőtte be a Nikon, mindegyik lépés kb. egy teljes ISO szintet javít a képzajon. ISO3200-nál az alacsony fokozat például ISO1600-al megegyező zajt mutat, a normál beállítás az ISO800-on mérttel egyezik meg, míg magas szűrési beállításban az ISO400-as szintnek felel meg. A magasabb fokozatok persze már jelentős részletromboló hatást mutatnak, de a kép még így is használható és részletesnek mondható marad, zaj pedig szinte alig látható rajta.
Hosszú expozíció
A Nikon D90 hosszú expozíciós teljesítményét a régi módszerrel vallattuk. 10 perces expozíciót készítettünk Bulb záridővel, letakart objektívvel és betekintő nyílással. Az érzékenység ISO200 volt. A műveletet hotpixel szűréssel és anélkül is megismételtük.
A szűretlen képen kicsit erősebb mértékben jelentek meg a színes pixelek, mint a drágább 12 megapixeles modelleknél, viszont a melegedés következtében fellépő termikus zaj jelenléte nem volt zavaró. Csak úgy zavaró a pixelek megjelenése, ha a képet erősen kivilágosítjuk, például hisztogram széthúzással, valamely képszerkesztő programban.
A gép hotpixel szűrését pont a hosszabb expozícióval készült felvételekhez találták ki, melyeknél – a szenzor hosszas gerjesztése folytán – megnövekedhet a képen megjelenő hibás színű pixelek (ún. hotpixelek) száma. A szűrés a felvételi menüben kapcsolható be és csak 8 mp fölötti záridővel készült képeknél lép akcióba. A választott záridővel megegyező hosszúságban egy teljesen sötét felvételt is készít, majd az ezeken megjelenő hotpixeleket kivonja az eredeti felvételből. A D80-nak mindössze az eredeti záridő felére volt szüksége a szűréshez, de a D90-nél már sajnos a dupla időt kell kivárnunk. A végeredmény kitűnő. A képen szabad szemmel nem láttunk hotpixelt és még a szoftveresen világosított képen is alig voltak felfedezhetők a szűrés nyomai.
Hosszú expozíciós sötétzaj
Memória kapacitás
Ahogy DSLR gépekben megszokhattuk, belső memóriát nem kapott a gép és memóriakártyát sem mellékelnek hozzá. A kb. 11 MB-os fájlméretű RAW fájlokkal nem is sok hasznát vennénk egy kisebb pótkártyának. Vásárláskor tehát érdemes már úgy kalkulálnunk, hogy egy SD, vagy SDHC memóriát is beszerzünk a géphez. Aki alkalmi fotómasinának veszi és JPEG-ben használná, annak talán egy 2 GB-os memória is megteszi, de aki komolyabb fotóstúrákra, vagy nyaralásra vinné és főként RAW-ban használja, legalább 4 GB-ban gondolkodjon. Egy ilyen kapacitású kártyára kb. 260 felvétel fér. Tesztvideónk másodpercenként kb. 2,8 MB tárhelyet igényelt, de a mozgókép témájától függően, átlagban 1,5-3 MB-tal számoljunk. Így rosszabb esetben kb. 20-22 pernyi videóanyag fér egy 4 GB-os memóriakártyára. Az egyes felbontásokhoz és
tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket a következő táblázat
mutatja:
| Fájlméretek és tárolható képek száma | ||
|---|---|---|
| Felbontás, tömörítés | méret* | 4 GB-os kártyán* |
| 4288 x 2848 RAW + JPEG (Fine) | 16 900 KB | 178 |
| 4288 x 2848 RAW + JPEG (Normal) | 13 900 KB | 212 |
| 4288 x 2848 RAW + JPEG (Basic) | 12 300 KB | 232 |
| 4288 x 2848 RAW | 10 800 KB | 266 |
| 4288 x 2848 Fine | 6000 KB | 542 |
| 4288 x 2848 Normal | 3000 KB | 1078 |
| 4288 x 2848 Basic | 1500 KB | 2000 |
| 3216 x 2136 Fine | 3400 KB | 960 |
| 3216 x 2136 Normal | 1700 KB | 1862 |
| 3216 x 2136 Basic | 900 KB | 3600 |
| 2144 x 1424 Fine | 1600 KB | 2000 |
| 2144 x 1424 Normal | 800 KB | 4000 |
| 2144 x 1424 Basic | 400 KB | 7600 |
