Optika II.
Geometriai torzítás
A 14-42 mm-es kitobjektív nagylátószögnél kissé átlag feletti torzítású, ez esetben a hordótorzítás 0,9%-os. Tele állásban viszont már nincs torzítás.
Közelfényképezés, makró
Az optika közelpontja 25 cm. A témát ilyen távolságra helyezve, s a maximális, vagyis 42 mm-es gyújtótávolságot használva érhetjük el a legnagyobb nagyítást. Ez esetben 7 cm széles területtel kitölthetjük a teljes képet, anélkül hogy jelentős torzítással kellene számolnunk. A 10 Mpixeles felbontással ez mm-enként körülbelül 52 pixelt jelent. No persze sajnos az élesség nem tökéletes, a kép sarkai a belágyulnak, még szűk blendénél is, de ez a kit objektívek között megszokott dolog.
Peremsötétedés
Az optikára főként nagylátószögnél jellemző a sarkok sötétedése, az is természetes módon nyitott blendénél. Teljes nagylátószögnél fényerőn fotózva eléggé jól látható a peremsötétedés, mértéke mintegy 20%-os. F8-ra szűkítve a blendét azonban a szokásos felezést érhetjük el, sőt itt egy kicsit még jobb is a helyzet. Ez esetben 8%-kal sötétebb csak a sarok, mint a képközép.
A tele állás már nyitott blendénél sem okoz jelentős inhomogenitást. A 6% szemmel alig érzékelhető. F8-on használva pedig 5% alatti a peremsötétedés, ami egyáltalán nem vehető észre.
Peremsötétedés
Becsillanás, kontrasztvesztés
A 14-42mm ED-re elsősorban a beszóródás, illetve kontraszt csökkenés jellemző közvetlen napfényben, a becsillanás kevésbé jelentős. Nagyjából a kép feléig ér el a beszűrődés, legalábbis legrosszabb esetben, amikor a nap a kép sarkából süt be az optikába közvetlenül. Ennél már csak jobb lehet. Szerencsére kapunk napellenzőt, így jó esetben ez megóvja a az objektívet a közvetlen napsütéstől.
Fontos! A lenti képeken a legrosszabb eseteket láthatjuk, ezek tehát akkor következnek be, ha a nap pont a kép sarkában található.