Képminőség
Képzaj
Mivel a gép szenzora és képfeldolgozó rendszere minden valószínűség szerint megegyezik az E-30-ban használttal, az ott tapasztaltakhoz képest nagy meglepetésre nem számítottunk, s ez így is lett.
A fényképezőgép érzékenységét ISO 100 és ISO 3200 közé állíthatjuk. A gép alapbeállításban zajszűrést is használ, melyet szükség esetén letilthatunk. A tesztünk természetesen a szokásos módon kikapcsolt zajszűrés mellett készült, de a zajszűrés hatékonyságát is megvizsgáltuk (lásd később).
A nagyobb felbontás azonos érzékelőméret mellett általában kisebb dinamikaátfogást és jelentősebb zajosodást okoz. Itt 20%-kal nagyobb felbontást kapunk, mint az E-520-nál, a képzaj szemre alig-alig magasabb. Valójában azt mondhatjuk, hogy azt hozza az E-620, mint az E-30 is.
Lehetne persze különféle ügyes programokkal elemezni a zajmintát, szép grafikonokat rajzolni, amiből kiderülhetne, hogy na persze, hogy az E-620 zajosabb, de miért tennénk ilyet, hiszen mi fotózni fogunk az E-620-szal, s a képeket papírra és kiállításra visszük, nem pedig zajmérő szoftvernek készítjük. Én tehát azt mondom: ami szemre jó, az jó, ami szemre zavaró, az nemjó. Ezek alapján elmondható, hogy a felbontás növelés nem ártott jelentős mértékben a képzajnak, legalábbis az E-520 képeihez viszonyítva.
Az ISO100-zal készült képek remek minőséget képviselnek, színzaj igazából nem fedezhető fel, nagyon minimális luminancia zajjal találkozhatunk csak.
ISO200-nál szintén nincs érezhető színzaj, a világosságbeli zajosodás jobban észrevehető, de még elviselhető méértékű.
ISO400-nál a szemfülesek már észrevehetik a kék csatorna erősebb zajosodását, amely a végső kép sötétebb tónusú részein kék színű kisebb foltokat eredményez. A világosságbeli zaj itt már jól látható, de ne felejtsük: 12 Mpixeles képet nézünk 1:1 pixelméreteben monitoron (a monitor pixelméretétől függően kb. azt láthatjuk a képernyőn, mintha egy cirka 100 centiméter széles nyomatot vizsgálgatnánk). Vagyis: ez még mindig remek.
ISO800 természetes módon magasabb zajt produkál, nagy méretű nyomatoknál valahol itt lehet a határ az észrevehető zajosodás szempontjából.
ISO1600 JPEG képeknél, zajszűrés nélkül egyértelműen bántóan zajos. Más RAW konverterben, pl. Lightroomban konvertálva azonban nagy valószínűség szerint az enyhe színzajszűrés és a finomabb élesítés miatt még jól használható képeket kapunk, legalábbis kis nyomatméret esetén (max. 13×18 cm). Nagyobb nyomatoknál a zaj már jól látható lehet.
Az ISO3200 alkalmazása már komolyan meggondolandó, de ahol szükség van ilyen magas érzékenységre, ott jó szolgálatot tehet ez a plusz. Tegyük hozzá, hogy mindez zajszűrés nélkül, a gép viszonylag erős élesítése mellett történik.
Összességében elmondhatjuk, hogy a mai tükörreflexes, illetve cserélhető objektíves gépek között az E-620 megállja a helyét, a konkurens termékekhez képest. A DX, illetve APS-C formátumú szenzorral szerelt modellekhez képest kötelítőleg 2/3 Fé-nyi hátránya van zaj szempontjából a négyharmad rendszernek.
A lenti tesztfotók készítése során a gép kikapcsolt zajszűréssel dolgozott, az élesítés 0 (alap)értékű volt. A RAW képekből a gyári Olympus Master 2.11-es változatával készültek JPEG változatok, nulla zajszűrési paraméter mellett (RAW szócskával jelölve).
Ezen kívül az Adobe DNG Converter v5.4 RC és Lightroom 2.3-ban is elkészültek a RAW fájlok JPEG konverziói, melynek során alapértelmezett értékeket használtunk (25-ös színzajszűrés, 0 luminancia zajszűrés, élesítés szintén alapértékeken).
Érzékenység – képzaj
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200RAW-LR
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200RAW-LR
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200RAW-LR
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200RAW-LR
Dinamika átfogás anomália
A szűk dinamika átfogás a digitális gépek egyik jellegzetes problémája. Általában minél nagyobb az érzékenység, annál kisebb dinamika átfogással dolgozhatunk, igaz, e csökkenés mértéke viszonylag kicsi.
Az Olympus E-620-nál azonban egy érdekes jelenség áll elő: ISO100 érzékenységnél hamarabb kiégnek a csúcsfények, mint ISO200-nál (és felette).
Erre a furcsaságra a templomban készült érzékenység sorozat nézegetése közben lettem figyelmes. Az ISO100 érzékenységgel készült fotó egy-egy része kiégettnek mutatkozott, míg az ISO200 és felette lévők nem. Első körben azt gondoltam, hogy a külső fényviszonyok változtak (az ablak elől elfújt egy faágat a szél ami megnövelte a templomba jutó fény mennyiségét). Ez az elmélet azonban azonnal megdőlt, amint kipróbáltam szobai megvilágításnál ezt a hatást. Valóban, ISO200-nál több részlet marad a csúcsfényekben, mint ISO100-nál.
Az érdekes jelenséget szokásos dinamika tesztkompozíciónkkal is megörökítettük, ahol a kiégéseken túl a színi túlvezérlődések is megfigyelhető.
A tapasztalat itt is azonos: ISO100-nál hamarabb kiégnek és hamarabb torzulnak a csúcsfények, mint ISO200-nál (ISO200 és ISO400 között nincs szemmel látható különbség e téren). Mindez JPEG és RAW formátumnál egyaránt jelentkezik.
Választhatunk tehát: alacsonyabb képzaj, de hamarabb kiégő részletek, vagy jobb dinamika leképezés, de hajszálnyit zajosabb felvételek.
Dinamika különbség ISO100 és ISO200 között
Zajszűrés
Az Olympus E-620-ban is lehetőség van zajcsökkentés használatára, de csak JPEG képeknél (mi ne keverjük össze a képzajszűrést a hotpixelek kivonását célzó módszerrel, ha már a gyártó két nagyon hasonló elnevezést használ erre). A zajcsökkentés mértéke 3 lépcsőben állítható: alacsony, normál és magas, de akár ki is kapcsolhatjuk. Vegyük figyelmebe, hogy az Olympus E-620-nál az „off” valóban a zajszűrés kikapcsolását jelenti, nem úgy, mint némely más gyártónál, ahol csak a szűrés minimálisra csökkentését. Emiatt aztán az Olympus nem is jár jól, ha más gépek JPEG képeivel vetjük össze. (Ideális az lenne, ha mindig gyártófüggetlen RAW konverterrel készített képeket hasonlítanánk össze, ez azonban az új gépeknél nem lehetséges, hiszen a cikk megjelenésekor még nem létezik Adobe által készített RAW feldolgozó az E-620-hoz.)
A zajcsökkentés alacsony állásában még a részletek túlnyomó többsége megmarad, csak a durva képzaj lesz eltüntetve. Figyeljük meg ennek hatását ISO1600 és ISO3200-nál. Ha valaki JPEG-ben fotózik, javaslom ennek a zajszűrésnek a használatát.
Standard értékre állítva a zajszűrést természetesen kevesebb zajunk marad, de már a részletek is jobban fogyatkoznak. Ez inkább annak való, aki nagyon utálja a képzajt.
Az erős mértékű zajszűrés viszont számomra már túl sok részletet von el a képből, már-már lágy (vagy pongyolán fogalmazva életlen) hatást eredményezve, kissé kompaktos hatást keltve. Csak legvégső esetben tudom elképzelni ennek alkalmazását, még ISO3200-nál is inkább a standard szűrés a maximum, amit elviselhetőnek tartok.
Mindezek természetesen a nagyobb érzékenységű képekre vonatkoznak, hiszen kis érzékenységnél a zaj és vele együtt a zajszűrés kellemetlen hatása sem vészes, sőt, hatása is alig látható. A zajszűrés – bár ISO100-nál is működik – leginkább ISO400-tól kezd látványos lenni.
Zajszűrés
- ISO100 off
- ISO100 low
- ISO100 std
- ISO100 high
- ISO200 off
- ISO200 low
- ISO200 std
- ISO200 high
- ISO400 off
- ISO400 low
- ISO400 std
- ISO400 high
- ISO800 off
- ISO800 low
- ISO800 std
- ISO800 high
- ISO1600 off
- ISO1600 low
- ISO1600 std
- ISO1600 high
- ISO3200 off
- ISO3200 low
- ISO3200 std
- ISO3200 high
- ISO100 off
- ISO100 low
- ISO100 std
- ISO100 high
- ISO200 off
- ISO200 low
- ISO200 std
- ISO200 high
- ISO400 off
- ISO400 low
- ISO400 std
- ISO400 high
- ISO800 off
- ISO800 low
- ISO800 std
- ISO800 high
- ISO1600 off
- ISO1600 low
- ISO1600 std
- ISO1600 high
- ISO3200 off
- ISO3200 low
- ISO3200 std
- ISO3200 high
- ISO100 off
- ISO100 low
- ISO100 std
- ISO100 high
- ISO200 off
- ISO200 low
- ISO200 std
- ISO200 high
- ISO400 off
- ISO400 low
- ISO400 std
- ISO400 high
- ISO800 off
- ISO800 low
- ISO800 std
- ISO800 high
- ISO1600 off
- ISO1600 low
- ISO1600 std
- ISO1600 high
- ISO3200 off
- ISO3200 low
- ISO3200 std
- ISO3200 high
- ISO100 off
- ISO100 low
- ISO100 std
- ISO100 high
- ISO200 off
- ISO200 low
- ISO200 std
- ISO200 high
- ISO400 off
- ISO400 low
- ISO400 std
- ISO400 high
- ISO800 off
- ISO800 low
- ISO800 std
- ISO800 high
- ISO1600 off
- ISO1600 low
- ISO1600 std
- ISO1600 high
- ISO3200 off
- ISO3200 low
- ISO3200 std
- ISO3200 high
Hosszú expozíció
A fényképezőgépen beállítható leghosszabb expozíciós idő 60 mp, de a B idő kiválasztásával akár fél órás expozíciókat is készíthetünk. Ehhez persze a menüben alapértelmezett módon 8 percben maximalizált B záridő módosítása szükséges.
ISO200 érzékenység mellett letakart objektívsapkával (és géppel) készült az a két darab 10 perces expozíciós idejű felvétel, amelyek lent láthatók. Az egyik kikapcsolt, másik bekapcsolt hosszúzáridős hotpixel kivonás mellett. Hotpixel kivonás nélkül meglehetősen sok hotpixelek látható a képen. Szerencsére ezt sötétzaj nem rontja tovább. A hotpixel kivonással járó zajszűrés megteszi a hatását: a hotpixelek javarésze eltűnik, igaz, az utólagos világosítás (szintállítás) során így is jópár képpont világosabb, mint a környezőek.
Hosszú expozíció
Fontos tudni, hogy a hotpixel kivonás során a gép a RAW képekből is kiszűri a hotpixeleket, így a feldolgozatlan képek használata során sem kell ezzel bíbelődnünk, ha a hosszú záridős hotpixel kivonást bekapcsoltuk. Ezen felül azt is meg kell említeni, hogy a hotpixel kivonás nem favágó módszerű, vagyis a javított képpontok nem feketék lesznek, hanem színük és világosságuk a szomszédos képpontokból kerülnek interpolálásra.
