Optika II.
A stabilizátoros gépeknél mindig leírjuk, hogy a stabilizátor milyen jó is. De ez nem is csoda, hiszen ki ne került volna már olyan helyzetbe, hogy az adott fényviszonyok nem tették lehetővé, hogy állvány nélkül berázás nélküli fotókat tudjon készíteni. Lehet ez akár egy távolban lévő madár, vagy szürkület környékén egy kivilágított vár, amikor is a gyakorlati tapasztalatokon nyugvó reciprokszabály már figyelmeztet minket, hogy az alkalmazott zársebesség miatt a felvétel várhatóan elmosódott lesz a berázás miatt. Persze a digitális gépekkel azért könnyebb a helyzet, mint a filmes társaikkal, hiszen itt képkockánként választhatunk érzékenységet, s ha még a nagyobb zajt el is kell viselnünk, a berázást elkerülhetjük.
No de a képzaj sem feltétlenül szükséges, ha van két giroszkópunk, egy elfordítható lencsénk és egy okos kis számítógépünk a vázon belül. Az optikai stabilizátoros gépek ezáltal akkor is képesek berázás nélküli képeket készíteni, amikor az stabilizálás nélkül már gyakorlatilag nem volna kivitelezhető állvány nélkül. A stabilizátor hatékonyságát több tényező befolyásolja: a gép bemozdulását érzékelő giroszkópok mintavételezésének sebessége, a stabilizáló lencsetag tömege, az őt mozgató motor nyomatéka, stb. Általánosságban azért elmondható, hogy egy-egy stabilizátor 1-3 Fé közötti „rásegítést” képes elvégezni.
| Stabilizátor hatása |
|---|
  1/100 mp; 420 mm ekv. (bal: stabilizátor nélkül, jobb: stabilizátorral) |
| Stabilizátor hatékonysága | |
|---|---|
berázott fotók aránya különböző zársebességeknél | |
Próbáink során az egyes zársebesség értékeknél 10-10 felvételt készítettünk stabilizátorral, illetve anélkül, majd ezeket a képeket megvizsgálva töltöttük fel a táblázatunkat adatokkal, melyből a jobb oldali grafikon készült. Az ábrából jól látható, hogy esetünkben az optikai stabilizátorral közelítőleg 12/3 – 2 Fé-kkel hosszabb záridőt tudunk kézben megtartani berázás nélkül.
A fenti két kép 1/100 mp-es záridővel készült 420 mm-es ekvivalens gyújtótávolság mellett, a bal oldali stabilizátor nélkül, a jobb oldali stabilizátorral. A reciprok szabály szerint biztosan bemozdulásmentes képhez körülbelül 1/400-1/500 mp-es zársebességet kellett volna alkalmazni. Stabilizátor nélkül több a képek 90%-a csúnyán bemozdult, míg stabilizátorral a 10 felvételből 9 kiváló maradt (1/125 mp-nél stabilizátorral minden kép tökéletesen sikerült, míg stabilizátor nélkül 80%-uk berázódott).
Az optika torzítása egyáltalán nem jelentős. Nagylátószögnél átlag alatti hordótorzítást láthatunk, melynek mértéke 0,6%. Tele állásban viszont egyáltalán nincs torzítás.
| Torzítások a fókusztávolság függvényében | |
|---|---|
 nagylátószög esetén (f=35 mm ekv.) hordótorzítás ~0,6% |  tele állásban (f=420 mm ekv.) – – |
Az optika közelpontja nagylátószögnél normál esetben 30 cm, tele állásban 2 méter. A makró módot bekapcsolva nagylátószögnél 2,5 cm-es közelponttal dolgozhatunk. Tele állásban viszont makró üzemmódban is marad a 2 méter, nem úgy, mint a DMC-FZ5 modellnél.
Emiatt sajnos az FZ30 makróképességei önmagukban nem túl jók, kellően nagy nagyítást csak nagyltószögnél érhetünk el, kis tárgytávolságnál, ilyenkor viszont a háttér nem mosódik el kellően.
Nagylátószögnél 2,5 cm-es tárgytávolságnál kapjuk a legnagyobb nagyítást, ekkor 56 mm széles területtel tudjuk kitölteni a képmezőt. Ez (csak a nagyítást figyelembe véve) átlagos érték. A torzítás jelentős: 1,8%-os.
Nagyobb gyújtótávolságokat használva egyre távolabb kell mennünk a témától (teljes tele állásban 2 méteres minimális tárgytávolságunk van), s így a leképezési arány is romlik. 107 mm-nek megfelelő gyújtótávolságnál pl. 21 cm-es közelpontunk van, de a képet már csak 95 mm minimális szélességű területtel tudjuk kitölteni. A torzítás persze már nem olyan nagy, itt mindössze 0,6%-os.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az FZ30-nak nem erőssége a makrózás. Aki e téren szeretne komolyabb fotókat készíteni, annak vagy egy makróelőtét lencse, vagy más gép a jó választás.
| Makró képességek | |
|---|---|
 nagylátószög esetén (f=35 mm ekv.) legkisebb szélesség: 56 mm hordótorzítás ~1,8% |  köztes állásban (f=107 mm ekv.) legkisebb szélesség: 95 mm hordótorzítás ~0,6% |
Az optika peremsötétedése csak nagylátószögnél érezhető, ott sem jelentős, kb. 8%-os és csak a kép legsarkában jelenik meg. Tele állásban viszont kisebb mint 5%-nyi a sötétedés, amely a képeken már nem is látható.
| Vignettálás | |
|---|---|
 nagylátószög esetén (f=35 mm ekv.) sarkok fényerőcsökkenése: ~8% |  tele állásban (f=420 mm ekv.) sarkok fényerőcsökkenése: <5% |
