Optika II.
Mint ahogy már többször említettük, az objektív legnagyobb előnye, hogy optikailag stabilizált. Többször előfordulhat, hogy a fények nem elegendőek ahhoz, hogy akár nagy érzékenységnél is sikeresen lehessen alkalmazni a reciprok-szabályt, ami a bemozdulás mentes képek készítésének gyakorlati tapasztalatokon nyugvó „törvénye”.
Ilyen esetekben jön jól egy stabilizált optika, no persze csak akkor, ha a téma is mozdulatlan. A 432 mm-nek megfelelő fókusztávolságú tele állásban ugyanis kb. 1/500 mp-es zársebesség lenne szükséges ahhoz, hogy biztosan ne mozduljon be a felvétel (persze ez csak szélcsendes időre, normál, nyugodt emberre vonatkozik, aki ideges, vagy fáradt, számára még ennél is nagyobb zársebesség kell). Próbáink során kiderült, hogy ezzel a stabilizátorral nagyjából 1-1 1/3 Fé-kkel többet tudunk kézben megfogni (más stabilizált gépeknél ez az érték inkább 2 Fé szokott lenni, itt feltételezhetően az igen kicsi tömeg okozza a könnyebb berázást még stabilizátorral is).
Stabilizátor hatása |
---|
F4,5; 1/200 mp; 432 mm ekv. (bal: stabilizátor nélkül, jobb: stabilizátorral( |
Stabilizátor hatékonysága | |
---|---|
bemozdult fotók aránya különböző zársebességeknél |
A fenti két kép 1/200 mp-es záridővel készült 432 mm-es ekvivalens gyújtótávolság mellett, a bal oldali stabilizátor nélkül, a jobb oldali stabilizátorral. A reciprok szabály szerint biztosan bemozdulásmentes képhez körülbelül 1/500 mp-es zársebességet kellett volna alkalmazni. Stabilizátor nélkül több bemozdult képet kaptunk, míg stabilizátorral (ezen a fókusztávolságon, ilyen zársebesség mellett) mindegyik bemozdulástól mentes volt.
A jobb oldali képen több képből álló statisztika grafikonja látható. Zársebességenként 10-10 képet készítettünk stabilizátor használatával illetve anélkül, majd azt ábrázoltuk, hogy hány kép lett bemozdulás mentes, valamint hány kép mozdult be. Az arányokon jól látható, hogy stabilizátor nélkül már 1/400 mp-nél is egy kép bemozdult a tízből, míg stabilizátorral 1/200 mp-nél sem mozdult be egy sem.
Az optika torzítása nagylátószögnél átlagos, 0,9%-os hordótorzítás jellegű. Tele állásban alig érezhető torzítás, szinte csak „vonalzóval” lehet kimutatni, ekkor közelítőleg 0,1%-os párnatorzítás mérhető. Torzítás tehát elsősorban csak nagylátószögnél jelentkezik, nagyobb gyújtótávolságoknál nem okoz gondot.
Torzítások a fókusztávolság függvényében | |
---|---|
nagylátószög esetén (f=36 mm ekv.) hordótorzítás ~0,9% | tele állásban (f=432 mm ekv.) párnatorzítás ~0,1% |
Az optika közelpontja nagylátószögnél normál esetben 30 cm, makró módban 5 cm, tele állásban normál állásnál 2 méter, makró módban 90 cm.
A legnagyobb nagyítást itt is nagylátószögnél érhetjük el, ilyenkor 42 mm széles téma kitölti a teljes képmezőt, ez jobb, mint az átlagos. Igaz, ehhez nagyon közel kell menni a témához, s a torzítás is elég magas: 2,3%-os hordótorzítást tapasztalhatunk ekkor.
Tele állásban kisebb nagyítást használhatunk, a lefedett legkisebb terület szélessége 90 mm, amely már kicsit elmarad az átlagtól de ilyenkor a torzítás teljesen megszűnik, ráadásul közel 1 méter távolságból fotózhatunk, így tisztes távolságból lefotózhatunk egy-egy szép pillangót.
Összefoglalva tehát: az FZ5 makróképességei jók, ha kell, makrózhatunk távolabbról is, kis torzítással, de ha a téma engedi, közelebb is mehetünk és nagyobb nagyítást is elérhetünk. Egyetlen kellemetlen pontja van a dolognak: sajnos a makró mód az üzemmód-tárcsa egy külön állására került, így rekesz-előválasztással nem tudjuk együtt használni, vagyis az aktuális fényviszonyoktól és az automatikától függ majd a mélységélesség.
Makró képességek | |
---|---|
nagylátószög esetén (f=36 mm ekv.) legkisebb szélesség: 42 mm hordótorzítás ~2,3% | tele állásban (f=432 mm ekv.) legkisebb szélesség: 90 mm nincs torzítás – |
Az optika peremsötétedése alig érzékelhető. Nagylátószögnél mindössze 8%, de tele állásban se sokkal rosszabb a helyzet, ekkor 12%-kal sötétebb a kép sarka, mint a középső része. Ez normál esetben nem is észrevehető, így azt kell mondjuk, vignettálásból eredő problémával az FZ5-nél nem kell foglalkozunk.
Vignettálás | |
---|---|
nagylátószög esetén (f=36 mm ekv.) sarkok fényerőcsökkenése: ~8% | tele állásban (f=432 mm ekv.) sarkok fényerőcsökkenése: ~12% |