Mért értékek
A gép bekapcsolása és az élőkép megjelenése között 3 mp telik el, amely az ultrazoom gépek között átlagos időnek számít.
Ha lejátszás módban kapcsoljuk be a gépet, 1,5 mp múlva jelenik meg az első kép. Az átlagos értékekhez képest ez jelentősen jobb.
Az optika nagylátószögétől a tele állásig 2,4 mp alatt érünk át, talán jobb lett volna két sebességes zoomot használni. Noha találkoztunk már ennél lassabb zoommal is, az ultrazoom fényképezőgépek között is van ennél gyorsabb. Ez a sebesség azért még bőven a használható tartományban van.
A képek közötti lapozás 1,5 kép/mp sebességgel történik (igaz, ez memóriakártyától is függ, mi 256 MB-os Kingston SD kártyával próbáltuk). A gyorslapozáskor nagyobb sebességet érhetünk el, ilyenkor képet sem látunk a kijelzőn, de ekkor 3,3 kép/mp sebességgel lapozhatunk.
Két exponálás között 1,3 mp-nek kell eltelnie, ami átlagos értéknek számít. Ami a számadatokból nem tűnik ki: az egymás utáni gyors képkészítéshez nem elég az előző kép elkészülte után ismét lenyomni az exponáló gombot, mert ennek figyelését csak akkor kezdi meg a gép, ha a képet már elmentette. Az 1,3 mp-enként történő képkészítéshez tehát „pumpálnunk” kell az exponáló gombot. Ha előre tudjuk, hogy több képet kell lőnünk, érdemesebb a sorozat módot használni.
Amit mindenképpen meg kell dicsérnünk, az a fókusz-rendszer. Nagy sebességű módban ugyanis már-már tükörreflexes géphez hasonló sebességet tapasztalhatunk, legalábbis nagylátószögnél biztosan. Szép időben akár 0,2 mp alatt is beállhat az élesség, de tele állásban is tapasztaltunk 0,3-0,4 mp-es fókuszidőket. Sőt, szobában is csak 0,7 mp-ig tartott az élességállítás még teljes tele állásban is. Gratulálunk a Panasonicnak, ez valóban kiváló teljesítmény!
A vaku feltöltése is egész gyorsan megtörténik, a legrosszabb esetben is 2,8 mp alatt kész a következő villanásra, így ritkán fordulhat elő, hogy a vaku miatt maradunk le egy-egy jobb pillanatról. Ilyenkor is jól érezhető a Li-ion akku előnye.
