Kipróbáltuk: Panasonic GX9 – teszt

Felépítés

Ergonómia, kezelés

Külső tekintetében úgy érezni, hogy a gyártó inkább visszalépett a GX7-hez, legalábbis méretei alapján. A markolat a GX9-nél inkább a GX7-éhez hasonlít jobban. Míg a GX8 egész méretes markolatot kapott, a GX9-nél visszatértek a rövid markolathoz, hogy a gép még kisebb lehessen (vélhetően ez jobban mutat számszerű adatként a specifikációban).

Kis objektívnél a gép fogásával nem is lesz baj, bár ultrakompaktosan lapos a fogás rajta. Nehezebb, nagyobb objektívnél viszont már nem lesz kényelmes a gép fogása. Ezt külön megvásárolható (DMW-HGR2 jelű) kiegészítő markolattal hidalhatjuk át. Ez utóbbi megoldás hátránya, hogy ezt felcsavarva sem az akkumulátor, sem a memóriakártya nem lesz cserélhető.

A használhatóság tekintetében azonban a GX8 előnyei megmaradtak, így továbbra is van expozíciós tárcsánk, amelyen közvetlenül állítható be az expozíció kompenzáció. Persze mennyivel jobb a Fujifilm megoldása, ahol van expozíciós tárcsa, ami a záridőt jelenti, itt A állásban automata mód is elérhető). A Panasonic GX9-nél az automatikus, fél-automatikus és manuális módok az üzemmód tárcsán állíthatók. Mivel a tárcsa kicsi és elég keményen jár, így nem jelent komoly hátrányt, hogy nincs rajta rögzítő gomb.

A főbb paraméterek gyors beállításában a hátul található négyirányú navigáló gombok segítenek, amelyek előre programozott funkciókat kínálnak, mint érzékenység, fehér-egyensúly, sorozat, illetve fókusz mező mód. Ezekre más funkció nem állítható be. Programozható gombból hármat kínál a gép, illetve a Panasonic gépeknél megszokott módon a kijelzőn további virtuális gombok érhetők el, itt öt használható.

A programozható funkció gombokra a következő feladatok választhatók:

• 4K Photo mód
• utólagos fókusz (4k Photo mód)
• Wi-Fi
• Q.Menu
• videofelvétel indítás
• LCD/EVF váltás
• kijelző stílus
• AE/AE rögzítés
• AF indítás (AF-On)
• mélységélesség előnézet
• egygombos fénymérés rögzítés
• fénymérés érintésre
• elektronikus horizont
• fókuszterület beállítás
• zoom vezérlés
• navigáló gombok lezárása
• tárcsafunkció váltása
• fotóstílus
• szűrőhatás
• képarány
• felbontás
• tömörítés/formátum
• egyszeri/folyamatos AF
• fénymérés
• sorozat beállítás
• árnyék kiemelés (gradációs görbe módosítás)
• intelligens kontraszt
• intelligens felbontás (élesítés)
• minimum zársebesség
• HDR mód
• zártípus
• vaku mód
• vaku teljesítmény korrekció
• vezeték nélküli vakuvezérlés
• kiterjesztett telekonverter
• digitális zoom
• stabilizátor mód
• I.S. végtelenített (videó)
• 4K élő vágás
• rövidfilm
• mozgókép beállítás
• fotó vagy video prioritás
• mikrofon szint beállítás
• csendes mód
• élkiemelés
• hisztogram
• kompozíciós segédrács
• zebraminta
• monokróm élőnézet
• állandó valós élőnézet
• élőkép képfrissítés gyorsítása
• felvételi terület kijelzése
• zoomléptetés (PZ objektívnél szokásos gyutávok könnyű kiválasztása)
• zoom sebesség
• érzékenység
• fehéregyensúly
• AF-mód/MF
• sorozat/önkioldó
• visszajátszás

A hátsó kijelzőn gyorsmenü is megjeleníthető a Q.Menu gomb megnyomásával, ahol összesen maximum 15 paraméter közül választhatunk. A megjelenítendő paraméterek testreszabhatók és az alábbiak közül választhatunk:

• képstílus
• szűrő hatás
• felbontás/oldalarány
• tömörítés/fájltípus
• egyszeri/folyamatos fókusz
• fénymérés
• automatikus sorozat
• intelligens kontraszt
• intelligens felbontás
• min. zársebesség
• HDR mód
• zártípus
• vaku mód
• vaku teljesítmény korrekció
• kiterjesztett telekonverter
• digitális zoom
• stabilizátor mód
• 4K élő vágás
• rövidfilm
• mozgókép beállítás
• fotó vagy videó prioritás
• csendes mód
• élkiemelés
• hisztogram
• kompozíciós segédrács
• zebraminta
• monokróm élőnézet
• állandó valós élőnézet
• élőképes megjelenítés képfrissítésének gyorsítása
• felvételi terület kijelzése
• zoomléptetés (PZ objektívnél szokásos gyutávok könnyű kiválasztása)
• zoom sebesség
• érzékenség
• fehéregyensúly
• AF mód
• Sorozat/önkioldó

Nyilván sokat segítenek a testre szabható gombok, de emellett az is fontos, hogy jól átlátható, egyszerűen használható menürendszert kapjunk, hiszen nem mindent állíthatunk közvetlenül gombokkal. A Panasonic gépekben általában 5-6 főmenü áll rendelkezésünkre, itt most a felvétel, videó, egyedi beállítások, beállítás, saját és lejátszás menük használhatók. Az egyes főmenükön belül a különböző menüpontok több lapon helyezkednek el, amelyeket lefelé lapozással, vagy a kijelző oldalán lévő csúszka érintésével és mozgatásával érhetünk el.

A teljes menürendszer itt tekinthető meg (ha túl gyors lenne, a fogaskerék ikonra kattintva a lejátszási sebesség módosítható):

Jó pont, hogy saját, egyéni menüt is készíthetünk, amelybe 3 lapnyi (mintegy 23 elemből álló) menüpontot vehetünk fel a gép összes létező menüpontja közül, ezeket pedig igény esetén sorba is rendezhetjük.

A gép rendelkezik Bluetooth LE és Wi-Fi vezérlővel is, előbbivel akár alvó üzemmódból is felébreszthetjük a gépet, amelyet követően Wi-Fi-n kapcsolódhatunk hozzá. A Bluetooth egyébként távoli kioldásra is alkalmas, akár B-módban is (rögzíthető az expozíció az alkalmazásban), az alacsony energiaigényének köszönhetően pedig így több órás expozíciók sem jelenthetnek gondot.

Wi-Fi-n kapcsolódva a Panasonic Image App segítségével rengeteg beállítás elvégezhető, felsorolni sem egyszerű:

• ISO
• Fehér-egyensúly (finomhangolás nem)
• üzemmódtól függően rekesz és/vagy zársebesség
• fókusz terület
• MF állásban kézi fókusz (nagyított képterülettel)
• expozíció kompenzáció
• kép felbontás
• kép oldalarány
• tömörítés/formátum (RAW)
• videó formátum/minőség
• fotóstílus
• digitális effekt szűrő
• fénymérés
• 4K mód
• automatikus sorozat (expozíció, rekesz, fókusz)

A vázra fém állványmenet került, ami pontosan az optikai tengely alá, de a szenzor elé került.
Az akkumulátort és a memóriakártyákat állványra helyezett fényképezőgépből is kivehetjük és cserélhetjük.

Képérzékelő

A Panasonic GX9-be ugyanaz az újonnan fejlesztett 20 Mpixeles szenzor került, mint a G9-be, amely elé nem került aluláteresztő szűrő, így az nem rontja a képélességet (cserébe persze nagyobb az esély a moiré megjelenésére). Nem változott természetesen a formátum, így továbbra is 4:3 oldalarányú, 17,3×13 mm-es képérzékelőről beszélhetünk.

A legnagyobb felbontás 20 Mpixeles képeket ad, amellett választhatunk 10 vagy 5 Mpixeles felbontású JPEG képeket is. A JPEG tömörítés kétféle erősségű lehet. A veszteséges JPEG mellett RAW formátum is választható, illetve ezek kombinációja is, a JPEG bármilyen tömörítési fokával.

Az érzékenység alapértéke ISO200, ezt harmad fényértékenként emelhetjük egészen ISO25600-ig. Lefelé az érzékenység kiterjesztésével ISO100-ig juthatunk, szintén 1/3 blendénként.

Használhatunk automatikus érzékenységet is, ahol nem csak a maximum értéket adhatjuk meg, de a minimális zársebességet is kiválaszthatjuk. Sajnos a reciprok szabályhoz képest való pozitív, vagy negatív eltérést már nem állíthatjuk be, pedig ez többet érne, mint a zársebesség minimumának közvetlen megadása.
A szenzor elé, attól viszonylag távolra egy szűrőt építettek, amelyet a szennyeződések lerakódása ellen a gép képes nagy frekvencián megrezegtetni. A szenzortisztítás minden kikapcsoláskor automatikusan elindul, de kézzel is beindíthatjuk a menüből. Szoftveres portérkép készítésére és utólagos korrekcióra a gép viszont nem kínál lehetőséget.
A szenzort stabilizált mechanikára építették, a szenzorstabilizáció és az optikai stabilizáció együtt is használható, a Dual I.S. így akár 4 Fé-nyi előnyt adhat a reciprok szabályhoz képest.

LCD és kereső

A GX9 hátuljára az elődjével megegyező méret, 3″ képátlójú 3:2 oldalarányú, de nagyobb felbontású, 1,24 millió képpontos (~780×520 pixel), kapacitív multitouch LCD került, R,G,B képpont elrendezéssel. A szinte pontosan egy oszlopban, egymás alatt helyet foglaló vörös, zöld és kék képpontok miatt a kijelzett kép kiváló részletességű, recézettség nélküli.

A teljes kihajthatóság és elfordíthatóság helyett itt meg kell elégedjünk a lefelé 50 fokban, felfelé 80 fokban dönthetőséggel, amely azonban elegendő lesz. Ez csak akkor fog korlátozni, ha esetleg a géppel szemből kellene beállítanunk a kompozíciót (pl. szoba sarkából fotózni szűk helyen, kioldóval), bár ez áthidalható a Wi-Fi-s élőkép móddal.

Az LCD-nél a háttérvilágítás fényerejét ±5 lépésben állíthatjuk, emellett a kontrasztot, a színtelítettséget, illetve a színezetet is módosíthatjuk.

Az érintésérzékeny felületének köszönhetően az LCD-nek a gép kezelésében is komoly szerepe van, főképp a fókuszterület választásnál, de egyébként az egyes menüpontok vagy funkciók kiválasztására is használható, így felvétel módban az aktív státuszkijelzés is segít:

A fókuszterület választás ráadásul az elektronikus kereső használatakor is közvetlenül rendelkezésünkre áll, amely komoly segítség lehet a gyors fókuszpont váltáshoz, hiszen nem kell leemelnünk a gépet a szemünk elől, a hátsó LCD-segítségével ujjunkkal pillanatok alatt átmozgathatjuk a fókuszmezőt a kívánt helyre (ez sokkal gyorsabb megoldás, mint a joystick-es módszer).

Ezen kívül az LCD jobb oldalán a fotóstílusnak, az érintésre kioldásnak (vagy csak fókuszkeret mozgatásnak), az élkiemelésnek, illetve 5 virtuális Fn gombnak alakítottak ki fület. Utóbbiak tartalma szintén saját magunk által kiválasztható a fent már közzétett listából.

Az LCD-n látható élőkép nem minden esetben jelent expozíció szimulációt, csak akkor, ha az Egyedi beállítások menüben engedélyezzük. Expozíció szimuláció esetén a kijelzőkön a beállított rekesz és zársebesség párosnak megfelelő élőkép látható, kikapcsolt exp. szimulációnál pedig mindig normál expozíciónak megfelelő élőkép.

Az LCD-n felvételkor megjeleníthető segédrács, élő hisztogram, zebra minta a túlexpós részek jelzéséhez, élkiemelés a fókusz helyesség látványosabbá tételéhez, elektronikus horizont (elfordulás és döntés is), valamint láthatók a különböző paraméterek. Lejátszáskor részletes adatok, illetve a túlexponált részek villogtatása is megjeleníthető.

A képekbe kb. 16×-es mértékig nagyíthatunk bele, a vezérlőtárcsával 2×, 4×, 8× köztes értékekkel, de az LCD-n az okostelefonoknál megszokott két ujjas módszerrel tizedes lépésenként is. Az érintésérzékeny felületen a görgetés is működik.

A fókusz ellenőrzéshez segítség, hogy nagyított nézetben is válthatunk a képek között az elülső tárcsa segítségével, ráadásul ez esetben is a részletgazdag nagyított képrészlet jelenik meg elsőre is, nem az EXIF-be mentett kis felbontású kép nagyított változata.

A 90 fokkal is felhajtható elektronikus kereső 2,76 millió képpontból épül fel, remek részletgazdagságú képet adva. A kereső kijelzőjének oldalaránya 16:9, amely videofelvételkor jön jól. Pixeleket nem igazán láthatunk rajta, még a számok megjelenítésénél sem, ahol a ferde élek egyébként kisebb felbontás esetében meglehetősen lépcsősek lennének. A problémát itt inkább az okozza, hogy a képszéleken már szétcsúszik kissé a kép, nem teljes éles. Emellett a váltott képes megjelenítés miatt (gyors egymásutánban jelenik meg a vörös, zöld és kék összetevő képe) gyors szemmozgás esetén szintén szétesik a kép színeire, ami elsőre furcsa lehet.

A kereső nagyítása 0,7×-es, amely adat a 16:9 oldalarány miatt kicsit csalóka, csak a 0,7×-es nagyításból ugyanis arra gondolnánk, hogy akkora keresőképet ad, mint egy full-frame szenzoros profi váz. Ez azonban 16:9 oldalarányra vonatkozik, 3:2-nél, illetve 4:3-nál természetesen kisebb keresőképünk lesz (kb. 0,6×-esnek megfelelő). Azaz egy profi DSLR váz keresőképéhez képest egy kicsit kisebb keresőképet látunk.

Az elektronikus keresőt dioptria korrekcióval is ellátták, ennek tárcsája a keresőtől jobbra található. Az EVF rendelkezik betekintés érzékelővel is, így amikor belenézünk, az LCD-ről automatikusan átkapcsolhat a gép az EVF-re. Ez azonban felülbírálható, választhatunk csak LCD-s és csak EVF-es élőképet az LVF gomb megnyomásával.

Az EVF-en ugyanazok az adatok jeleníthetők meg, mint a hátsó kijelzőn, a kijelző stílus azonban eltérő lehet a két eszközön.

Vaku

Ismét egy pont, ahol visszatért a Panasonic a GX7-hez, hiszen a GX8-ra már nem építettek beépített vakut, de a GX9-re ismét bekerült az integrált, felpattintható villanó.

Ezt minden esetben a fotósnak kell felpattintania a hátlapon lévő vakunyitó gombbal, még teljes automatikus módban is. A vaku kialakítása egyébként lehetővé teszi, hogy indirekt, felfelé is villanthassunk, ehhez ujjunkkal kell hátra húznunk a villanót. Persze ez nem tekinthető a gép tipikus használatának, vélhetően a gyártó nem is azért hagyta így a vaku kialakítását, hogy kicsit hack-eljünk, de ha már így adódott, használhatjuk ebben a módban is. Igaz, teljesítménye elég visszafogott (ISO100-on méterben 4,2-es a kulcsszáma, ISO200-on értelemszerűen 6-os), így csak magasabb érzékenységnél érdemes indirekt vakuval próbálkozni (de ISO800-tól már jól használható).

A beépített vakun kívül vakupapucs is megtalálható a vázon, ahová rendszervakuk, illetve akár középpontos érintkezőjű egyszerű rádiós kioldók is helyezhetők.
A szinkronidő gyári specifikációk szerint 1/200 mp, de nekünk 1/250 mp zársebesség mellett is sikerült kivillantani a teljes képmezőt.

Csatlakozók, memóriakártya, akku

A csatlakozókat a gép jobb oldalán találjuk, egy kis méretű, betolható ajtó mögött. Ide helyezték a micro HDMI és a micro USB 2.0 kimeneteket. Más csatlakozó a gépen nem található.

Memóriakártyából SD és SDHC mellett SDXC-t is kezel a fényképezőgép, de csak UHS-I-ig, az UHS-II-t már nem támogatja, annak előnyeit nem használja ki. Időjárásállóságot adó szigetelés erre a gépre nem került.

A fényképezőgéphez egy viszonylag kis méretű, DMW-BLG10E típusú lítium-ion akkumulátort mellékelnek, amely 7,2V feszültségű, 1025 mAh kapacitású, azaz 7,4 Wh energiát képes tárolni.

Az akkumulátort a gépen belül tölthetjük, ha micro USB kábellel csatlakoztatjuk akár a mellékelt adapterhez, akár más, töltést adó USB porthoz, pl. egy Power Bankhoz, amivel biztosan több napot is kihúzhatunk. Külső töltőt opcionálisan kínál a gyártó.

Az akku töltöttsége négy szegmenses ikonon ellenőrizhető. Sajnos százalék pontosságú visszajelzést sem a kijelzőkön, sem a menüben nem érhetünk el.