Optika I.
Kromatikus aberráció
Ha Panasonic akkor Venus képfeldolgozó rendszer, ha Venus-rendszer, akkor pedig minimális kromatikus aberráció. A gyártó régebbi típusainál megszokhattuk, hogy a feldolgozó egység és szoftver mindent megtesz a zavaró színhiba eltávolításáért. Ez most is így van, bár a 25mm-es nagylátószög már tartogat némi meglepetést a fényképezőgépnek. Az ilyen téren igen csak „izzasztó” alufóliás tesztünkben elég jól látható cián-lila elszíneződést produkált a gép a képek sarkaiban. Más kérdés, hogy mindennapi helyzetekben – már amikor nem éppen alufóliát fényképezünk – nem ilyen zavaró a helyzet. A kromatikus aberráció jelenlétét szinte alig vesszük majd észre. A probléma mindössze annyi lehet, hogy a gép automatikája általában rövidebb záridőre törekszik, így tágabb rekeszt állít. Tág rekesznél sokkal inkább előjön a hibajelenség, és mivel a TZ7-en nincs lehetőségünk a rekesz manuális beállítására, amely egyébként csökkenthetné, a kromatikus aberrációt nem befolyásolhatjuk.
A tele állásban készült képeknél szintén megfigyelhető bizonyos mértékű kék-sárga elszíneződés. Ilyen kiélezett helyzetben, nagy kontrasztkülönbségnél fokozottabban jelentkezik a hiba, de átlagos fotószituációban elenyészőbb mértékű, bár észrevehető. Semmivel sem rosszabb azonban az elődnél tapasztaltaktól.
Stabilizátor
A Lumix DMC-TZ7 eddigiekhez hasonló optikai stabilizátora (MEGA O.I.S) egy új, automatikus üzemmódot kapott. A korábbi Panasonic gépekben mindig két lehetőségünk volt a kikapcsolt állás mellett. A Mode1 beállítás folyamatos stabilizációt ad. Az exponáló gombot félig lenyomva aktiválhatjuk, és a keresőben láthatjuk az eredményét, hiszen sokkal nyugodtabbá, remegésmentesebbé teszi már az élőképet is. Teleállásban kimondottan előnyt jelent ez az üzemmód. A Mode2 állás ezzel szemben, csak az expozíció pillanatában aktiválódik. Hatása nem látható az élőképen, csupán az elkészült fotón. Előnye, hogy fényszegény környezetben ez a beállítás nyújthat jobb teljesítményt. Az új üzemmód az automatikus választás, melynél a fényképezőgép maga dönti el, hogy a helyzetnek megfelelően melyik módot állítja be.
Tesztünk során az elvileg hatásosabb Mode2 beállítást használtuk, de nagyon hasonló értékeket kaptunk, mint korábbi tesztalanyunkkal a TZ5-el. Így utolsó fejezetként álljanak itt az akkor írtak, hisz a két gép stabilizátora megegyezik.
A 300 mm ekvivalens tele álláshoz a reciprokához legközelebbi záridő 1/320 mp lenne ideális, ha kézből akarunk fotózni. Méréseink szerint a képek döntő többsége, mintegy 90%-a sikerült ennél a záridőnél, ha stabilizátor nélkül használtuk a gépet. Stabilizátorral ugyanezt az eredményt 1/160 mp-nél mértük, ami 1 fényérték előnyt jelent. A gép kis mérete és átnézeti kereső nélküli kialakítása nem kedvez a bemozdítás nélküli képek készítésének. Éppen ezért némileg gyengébb hatásfokot mutatott a stabilizátor a nagyobb Panasonic gépekhez képest. Míg például az FZ18-nál 2-2 és 1/3 fényérték volt az általános, itt többnyire 1-1 és 2/3 Fé előnyt tapasztaltunk.
Az alábbi két kép ekvivalens 300 mm-es tele állásban, 1/60 mp-es záridő mellett készült. Ennél a záridőnél, stabilizátor nélkül az összes kép bemozdult, míg bekapcsolva a képek 50%-a maradt éles.
