Optika II.
Geometriai torzítás
Egy teleobjektívnek nem szabad erősen torzítani és ehhez tartja magát 50-200mm-esünk is. A zoomtartomány elején 0,4%-os hordótorzítást produkál. A zoomállás növelésével a torzítás rövidesen megszűnik, majd párnatorzítássá fordul át, amely a 200mm-es végállásban 1% körüli.
Torzítások a gyujtótávolság függvényében
Makró, közelfényképezés
A Schneider-Kreuznach 50-200mm F4-5,6 ED nem az a kimondott makróoptika. Közelpontja 110 cm, nagyítása pedig 0,24x. Ennek ellenére megmértük a közelfényképezési teljesítményét. A frontlencsétől számított 95 cm-re (érzékelőtől kb. 110 cm) talált először élességet és egy 97 x 73 mm-es területet fogott be. Ez természetesen 200mm-es állásban érhető el.
Vignettálás
A képsarkok sötétedése a zoom kezdeti és végállásában is nyitott rekesznél jelentősebb. 50mm-nél, F4-es blendével átlagosan 28,7%-os fényességcsökkenést mértünk a képközéphez viszonyítva. Ez fényértékben közel 1 Fé veszteség, a képszéleken pedig átlagosan 0,5 Fé. Szűkebb rekesszel (F11) ez már csak 6,4%, ami 0,2 Fé veszteséget jelent.
A zoom végállásában nyitva közel hasonló a helyzet. A fényveszteség 26%-os, azaz majdnem 0,9 Fé. A rekeszt F11 értékre szűkítve már csak minimális (0,15 Fé) veszteséget mértünk, ami 5,3%.
Peremsötétedés
peremsötétedés: 28,7%
peremsötétedés: 6,4%
peremsötétedés: 26%
peremsötétedés: 5,3%
Becsillanás
Teleobjektív lévén a becsillanás veszélye nagyobb látószögnél – estünkben 50mm-nél – jelent némi veszélyt. 200mm-es állásban a szűkebb látószög miatt nehezebb előidézni a becsillanást.
Mindkét lenti képünknél 50mm-es gyújtótávolságot és nyitott rekeszt használtunk. A bal oldalin jól látható a kontrasztvesztést és a bal alsó sarokban erős kékes elszíneződést okozó becsillanás. A jobb oldali képnél felhelyeztük az objektívhez mellékelt napellenzőt, ami teljes mértékben kiküszöbölte a hibát.
