Képminőség
Szoftver
A géphez kapott CD-n a használati utasítás, PDF olvasó és videó lejátszó mellett két érdekesebb szoftver kapott helyett a fotók és videók rendszerezéséhez, megosztásához, javításához és konvertálásához.
A Samsung Master v1.1 egy első ránézésre egyszerű képnézegető, katalogizáló szoftver, melynek segítségével slideshow, vagy webes képgaléria készíthető. A szoftver azonban elég szép mennyiségű szerkesztő eszközt kínál. Na, nem kell mindjárt a Photoshopra gondolnunk, de a fotók gyors javítására mindenképpen alkalmas a szoftver. Méretezhetjük, vághatjuk elforgathatjuk a vele a képeket, de kapunk, élesítő, lágyító, szín-világosság-kontraszt beállító eszközöket is. Javítható a vörösszem és a túlzott zaj, sőt még klónozó ecset is van a nem kívánt képhibák eltüntetéséhez. Számos művészi szűrő, képtorzító, perspektíva korrekciós filter is rendelkezésre áll, és választhatunk több keret, vagy textúra közül. A Samsung Master a mozgóképek szerkesztésére is kínál néhány eszközt. Nem csak vághatjuk a kész klipeket, de össze is állíthatjuk őket egy nagyobb filmmé, hangalámondást, zenét keverhetünk alá, a képen pedig feliratok helyezhetők el, és néhány effektus, áttűnés is kiválasztható.
A RAW (.SRW) képek konvertálásához a Samsung RAW Converter v3.1.0.8 verzióját kapjuk. Szintén egy elég sokat tudó szoftverről van szó. Beállítható a képvilágossága, a dinamika tartomány, a fehéregyensúly, a kontraszt, gamma, vagy a színek. Utólag is használhatunk egy rakás színeffektust, szűrhetjük a zajt és beállíthatjuk a képélességet. A képek elforgathatók, perspektíva korrigálhatók, és olyan optikai hibák kijavítására is módunk nyílik, mint a képsarki sötétedés, a színhiba, vagy a geometriai torzítás. A szoftver a RAW képek csoportos konvertálására is megoldást jelenthet.
Általános képminőség
A Samsung NX10 képességei DSLR gépekkel vetekedő képminőséget ígérnek, hiszen a Samsung tükörreflexeseiben is használt szenzorral rokon CMOS került a készülékbe. A látott képek valóban hasonlóak a tükörreflexesek nyújtotta minőséghez. Zajszintben simán lekörözik a kompaktokat és a dinamikaátfogás is igen jó. Adott ezen kívül a nagyobb érzékelő és nagyobb gyújtótávolság nyújtotta szűk mélységélességi tartomány is, melynek segítségével szépen kiemelhetjük a főtémát a mosott háttérből. Ezúttal a színeket is sikerült jól belőnie a gyártónak. Nincs zavaró színelhajlás, alap beállításon (Standard képstílus), szép, természetes, egy kicsit erős telítettségű színeket kapunk, jó kontraszttal. A szürkeárnyalatok a helyükön vannak, a világos és sötét bőrszínek egy kicsit melegebbek a kelleténél, de nem zavaróan. Ez a melegség egyébként jellemző a teljes színskálára. A kék, hideg sárga, és zöld színek is nagyon picit ebbe az irányba mozdulnak, de jobbára pontosak. Nagyobb az eltérés a lila, vörös és narancs árnyalatoknál, melyek szintén ebbe az irányba tendálnak.
A képek részletessége jó – főleg az általunk próbált 30mm-es objektívvel – de a Samsung gépeire egyébként jellemző, erősebb zajszűrés itt is jelen van, igaz nem olyan mértékben, mint némely kompaktjánál. A fotók teljes méretben nézve egy nagyon picit festményszerűek, a finom részletek egy kissé „megfolynak”. Nem lesz túl feltűnő a hatás, legalábbis egy kompakt után semmiképpen.
JPEG-ben az alap élesítési beállítás jó részletességet ad, enyhe túlélesítéssel, a szabályos, sűrű mintázatoknál enyhe moiré jelenség is megfigyelhető. Egészségesebb végeredményt kapunk, ha az élességet egy fokozattal visszavesszük.
RAW-ban egyelőre csak a gyárilag mellékelt konverterrel tudtuk kipróbálni a gépet. Ez a gyári beállításokban a JPEGnél jóval lágyabb végeredményt ad. Az élesítési beállításokat 50-100-100 értékre csúsztatva közel ugyanazt kapjuk, mint az alap beállítású JPEG-nél. Remélem hamarosan a nagyobb szoftverfejlesztők is előállnak az NX10-re optimalizált RAW konverterekkel és a gép megmutathatja mire képes.
Az objektívek egyébként saját frissíthető szoftvert kaptak, így nem csoda, hogy az optikai hibákat is megpróbálja javítani a gép. A 18-55mm-es alapobjektív sarkokban tapasztalható színhibája például teljesen eltűnik a JPEG képekről, és csak a RAW fotókon venni észre. A JPEG képfeldolgozás során ezen kívül a képsarki sötétedés és a geometriai torzítás csökkentésére is sor kerül. RAW képeknél a gyári konverterben van lehetőségünk ezek korrigálására. A kitobjektívvel ezt leszámítva is meg voltunk elégedve. Jobban sikerült, mint a Samsung DSLR-ekhez adott nagytestvér.
Képzaj
Az NX10 APS-C méretű képérzékelőt használ, így jogos az elvárás, hogy zajszintben az ilyen szenzorral szerelt DSLR-ek szintjét hozza, például a Samsung GX-ekét. Az érzékenységet ISO100 és 3200 között állíthatjuk egész értékenként.
ISO100-ban egész szépen kezd a gép, simán elérve az említett márkatárs szintjét, sőt, egy kicsit meg is előzve azt, főleg a színzaj tekintetében. RAW képeknél a gyári konvertert használtuk alap beállításokkal és egy tyúklépéssel jobb eredményt kaptunk. Itt is a színzajé a pálma, de valamelyest a világossági zaj is alacsonyabb.
ISO200-nál már egyértelmű az NX10 előnye a GX20-szal szemben. A zajszint jóformán egyáltalán nem emelkedik. RAW-ban viszont egy hajszállal nagyobb a növekedés, így pont ennyivel több is a zaj. A DSLR modellhez képest viszont még mindig jobban áll az NX10.
Az ISO400-as fokozat JPEG képeknél ugyanazt a növekedést hozza, mint az előző, lényegében semmit. Gyanúsan alacsony a zajszint, majdhogynem az ISO100-as szinten maradva. A RAW képekkel összehasonlítva nyilvánvaló, hogy a jóval erősebb szűrés következtében. RAW-ban ugyanis kb. 45%-kal több világossági zajt és kb. 15-20%-kal több színzajt kapunk.
A vízválasztó ISO800-nál következik be, ami hirtelen kb 90%-os emelkedést hoz az addig elhanyagolható és nem emelkedő JPEG zajszintben. Ha ismét a GX modellhez hasonlítom, akkor viszont örömmel állapíthatom meg, hogy még mindig alatta vagyunk az ottani mértéknek.
Az ISO1600-as fokozat ismét egy 40-45%-os emelkedést hoz, RAW-ban pedig ennél is többet. A színzaj itt már nehezen kontrollálható, hiába az erős elmosás. A képek főleg a kék csatorna színzajában mutatnak drámai romlást.
Az utolsó érzékenységi szintet az ISO3200-as érték jelenti, az előbbihez mérten közel duplájára nőtt zajszinttel. Legalábbis RAW-ban ez a helyzet. Extra szoftveres utószűrés nélkül nem is ajánljuk ezt a fokozatot. JPEG-ben önállóan is elég erősen próbálja eltüntetni a szemcséket a gép, mégpedig elég nagy sikerrel, hiszen 2,5x kevesebb zaj található a képeken. Mindennek persze a részletek isszák meg a levét.
A Samsung NX10 tehát valóban felér a DSLR-ek mezőnyébe zajtalanság terén, sőt ISO100 és 400 között szinte egyáltalán nem mutat emelkedést. Ennek ára viszont az alacsony fokozaton is elég erős szűrés, mely sajnos nem kikapcsolható. ISO800-tól hirtelen megugrik a zaj mértéke, de JPEG képek esetén – hála az említett szűrésnek – végig a korábbi Samsung modell szintje alatt marad.
Érzékenység – képzaj
Zajszűrés
A Samsung NX10 némi beleszólást enged a zajszűrésbe, de csak a magasabb érzékenységen készült képeknél és mindössze az extra szűrés be- és kikapcsolására van lehetőségünk, erősségét nem szabhatjuk meg. Nem véletlenül írtam „extra szűrést”, ugyanis ezt az opciót kikapcsolva is dolgozik a zajeltüntető rendszer, minden egyes érzékenységi fokozatban. A fentiekből az is kiderülhet, hogy nem is túl szégyenlősen.
A plusz fokozat viszont annál szégyenlősebb, hiszen csak ISO3200-nál mutatja meg magát. Addig lényegében semmi hatása nincs a képekre. ISO3200-nál nagyjából 30%-kal alacsonyabb zajszintet várhatunk, ha bekapcsoljunk. Csak remélni tudjuk, hogy valamelyik következő modellben ennél egy kicsit több beleszólást hagynak a szűrés beállításába, mert ez így egyelőre csak „mutiból készült”.
Zajszűrés
Hosszú expozíció
Az NX10 egy CMOS szenzort kapott, melyek hagyományosan igen jól kezelik a hasonló szituációkat, vagyis az extrém hosszú záridőket. Normál esetben ezt 10 perces expozícióval teszteljük, de tesztalanyunk maximálisan 8 perces záridőre képes. Ezalatt elég jól vizsgázott az NX10. Az ISO200 érzékenységen elkészült fotón átlagos mennyiségű hotpixellel találkoztunk, valamint a fekete területeken alig látható zajosodással, szinte észrevétlen hotpixel erdővel. Ezek jelenléte csak a fotó nagymértékű kivilágosításával válik láthatóvá, és a bal szélen némi termikus zaj okozta „beszűrődés” is jelen van, viszont ez csak egy extrém tesztkörülmény, hogy jobban láthatóvá tegyük az esetleg rejtett problémákat.
Természetesen a hotpixelek szűrése is megoldható, ha engedélyezzük az erre szolgáló menüpontot (Long Term NR). Így aztán még jobb eredmény várható. A normál esetben látható hotpixelek a szűrés hatására teljesen eltűnnek képről. Kivilágosítva, még a bal oldali zajosodás is múlté. A szűrőnek viszont ára van, hiszen, a problémás képpontok feltérképezéséhez az eredetivel megegyező idejű második expozícióra is szüksége van a gépnek. A várakozási idő így újabb 8 percet vesz igénybe, de mint látható megéri.