Kipróbáltuk: Sony Alpha DSLR-A700 teszt

0

Képminőség II.

Általános képminőség

A bemutató utáni első tesztfotók szinte egységes álláspontra késztették az érdeklődőket. Mindenki a JPEG képek erős mosottságát emelte ki. Az általunk, egy korai példánnyal készített fotók szintén igazolták a kritikákat. A képek kevésbé kontrasztos területein a képfeldolgozó rendszer túl sok részletet eltüntetett. Íme két fotó a korai sorozatból, a gép bejelentésének idejéből:

A kivágott részleteken jól látható a fák lombozatának mosottsága.

A Sony, engedve a kritikáknak, nemrégiben új firmware-el állt elő, mely főként erre a problémára koncentrált. A gyengébb kontrasztú képterületeken emelték az élességet és rátettek egy lapáttal a magasabb érzékenységű képek zajszűrésére is. Az alábbi képen jól kivehető, hogy a kevésbé kontrasztos területeken is viszonylag jó részletességet és élességet kapunk. Ilyen például a tetőcserepek nem túl kontrasztos, de részletes megjelenítése, vagy az árnyékban lévő ornamentikák finomsága.

Ugyanakkor a JPEG képek még így is kissé elnagyoltnak tűnnek. Ugyanez a helyzet, ha a géphez mellékelt Sony Image Data Convertert használva RAW-ból készítünk JPEG képet. Sőt, még lágyabb – de nem részlettelenebb – hatású a kép, pedig 35%-os élesítést és -100-as küszöbszintet állítottunk be. A zajszint is kissé magasabb, mint az erősen szűrt JPEG-nél. Ugyanazt a RAW képet az eredeti és a firmware frissítéssel együtt upgrade-elt gyári konverterrel is kipróbáltuk, de az eredmény mindkét esetben ugyanaz lett.

Az árnyalatok viszont sokkal gazdagabbak a RAW-ból konvertált fotón. Elég csak a szobor talapzatát megnéznünk.

JPEG

RAW

Kipróbáltuk az Adobe Lightroom RAW konvertert is, amelynek legfrissebb, 1.3-as változata már támogatja a Sony ARW formátumot. Bár a két konverter élesítési algoritmusa különbözik, az élességet itt is 35%-ra állítottuk. A végeredmény egy sokkal részletezőbb kép lett a sima JPG-nél, vagy akár a gyári konverterrel átalakított képnél.

Sony Image Data Converter v2.0.01

Adobe LightRoom v1.3

Dinamika optimalizáció (DRO)

Már a Sony Alpha 100-ban is feltűnt a rejtélyes rövidítés, DRO, amely az Alpha 700-ban új értelmet nyer. A Sony elsősorban a digitális fényképezőgépek viszonylag kis kontrasztátfogása miatt vezette be D-range Optimizer szolgáltatását. Igen, a „kiégett égbolt, bebukott épület” jelenségről van szó. Amelyre jó gyógyírt jelentett a DRO.

DRO nélkül

DRO-val

Az Alpha 700 egy kicsit tovább merészkedik a világosságot és a kontrasztot optimalizáló Standard mód mellett, a kép minden területét külön elemző Advanced módot is választhatjuk. Ennek felhasználófüggő változata az Advanced: Level beállítás, ami nevéhez hűen több fokozatot nyújt. Összesen 5 lépésben állíthatjuk a dinamika optimalizáció (DRO) erősségét. Az egyes fokozat enyhe az Lv5-ös erős korrekciót jelent. Utóbbival illik csínján bánni, két okból is. A bal oldali képen LV5 fokozatú beállítást használtam és vakuval derítettem. A háttérben lévő épületek a derítés és a korrekció hatására természetellenesen, szinte tónusok nélkül jelennek meg. A jobb oldali képen a DRO másik hátránya, a sötét területekből előhozott zaj látható. Úgyhogy, csak óvatosan!

A DRO hatás erőssége fokozható, ha az expozíció korrekciót alacsonyra állítjuk. Így a nagyon világos részletek sem égnek be, a kép nagy része viszont az optimalizálás nélkül túl sötét lenne. Magas értékre állított korrekcióval az árnyékos részek tónusait a világosabb területekhez igazítja a gép feldolgozó rendszere. Itt is tartsuk azonban szem előtt a zajszint növekedését, és az „ellaposodás” veszélyét!

A DRO szolgáltatás, nem csak JPEG-ben, de RAW-ban is használható, sőt ilyen képformátumban is készíthetünk DRO sorozatot, amely 3 képet jelent, különböző DRO szintekkel (Lv1-Lv3-Lv5). A furcsa az, hogy a RAW előnézeti képén ugyan látható az optimalizáció hatása, de sem a gyári, sem másmilyen konverterben nem. A gyári konverterben újra be kell állítanunk a korrekciót. Itt D-range Optimizer néven elég eltérő beállításokat kapunk. Az Off és az Auto opció adott, de a kézi beállításhoz két csúszkát kell használnunk Highlight és Shadow felirattal. Pont úgy, mint egy egyszerű tónuskorrekciós szűrőnél.

Bevetettük a Lightroom tudását is, hiszen kíváncsiak voltunk milyen mértékben utánozható a DRO hatása. A bal oldali képen a Sony Alpha 700-ból „kiesett” JPEG látható, Advanced: LV5 fokozatú DRO beállítás után, jobbra a RAW változat, melyet Lightroomban konvertáltunk és alakítottunk, megközelítőleg a bal oldalon látható tónusátfogásúra.

DRO
(Advanced: Lv5, JPEG)

DRO nélkül
(LightRoom tónuskorrekció, RAW)

A DRO hatása, megfelelő tónuskorrekcióval jól utánozható. A probléma csak az, hogy mindez képenként súlyos perceket vesz el az életünkből, míg a DRO szolgáltatás „azonnal” és többnyire profi módon végez a képpel.

Stabilizátor

Ahogy az előd (ha az Alpha 100-at annak vehetjük), úgy a Sony Alpha 700 is megkapta a gyártó Super SteadyShot stabilizátorát. A szolgáltatás a gép hátulján lévő csúszkával kapcsolható be és ki. Az érzékelő elmozdításán alapuló képstabilizátor különbsége a kisebb modellhez képest a hatásfokában mutatkozik. A gyártó szerint kb. 0,5 fényértékkel biztosabb az új „remegésgátló” a korábbinál. Ez kb. 2,5-4 Fé előnyt jelenthet. Persze hozzá kell tennünk, hogy hatásfoka függ a használt objektívtől és a fényképezési viszonyoktól.

Super SteadyShot nélkül
105mm, 1/30 mp

Super SteadyShottal nélkül
105mm, 1/30 mp

Nagyszerű ötlet a bemozdításjelző skála alkalmazása, amely már az A100-ban, sőt a Konica-Minolta Dynax 7D-ben is működött. A kereső státuszsorának jobb oldalán feltűnő vonalkák, csak bekapcsolt stabilizátornál láthatók. Minél kevesebb a felvillanó vonal, annál nyugodtabban tartjuk a gépet. Ez is sokat segíthet a bemozdításmentes fotók elkészítésében.

Méréseink szerint a stabilizátor nagyon jó hatásfokú, bár a 4 Fé előnyt nem értük el. A Sony DT 16-105mm F3,5-5,6 objektívét használtuk 105 mm-es állásban, azaz kb. ekvivalens 157 mm-en. Ehhez ideális esetben is 1/160 mp a javasolt záridő. Kézből fotózva már ezen a záridőn is bemozdult a képek 10%-a, míg bekapcsolt stabilizátorral csak 1/25 mp-től kezdtek sorakozni az életlen képek. Ez kb. 2,5 fényértéknyi előnyt jelent. A stabilizátor ezután is megtartja jó hatásfokát, bár a hosszabb záridőknél már szépen szaporodik a bemozdult fotók száma. A kikapcsolt állapothoz képest végig kb. 2,5-3 Fé különbséget tapasztaltunk.

bemozdult fotók aránya különböző zársebességeknél