Kipróbáltuk: Sony Alpha DSLR-A850 teszt

0

Felépítés II.

Ergonómia

Az időjárásálló kivitelű Sony Alpha DSLR-A850 igencsak kézhezálló masina. Még méretes objektívvel is kényelmesen kézben tartható, köszönhetően a markolat professzionális szintű kialakításának. Ez kellően vastag, külső pereme enyhén visszahajlik, amely még nagyobb stabilitást és biztonságot kölcsönöz, ezen felül középső ujjunknak egy bemélyedést is kialakítottak rajta, valamint az exponáló gomb körül is létrehoztak egy kisebb mélyedést. Hüvelykujjunk megtámasztásáról pedig a hátlapon lévő vezérlőtárcsa alatt kiképzett kiemelkedés gondoskodik. A fényképezőgéphez VG-C90AM jelű opcionális portrémarkolat is vásárolható.

Szintén a kényelemhez tartozik a gombok ésszerű elhelyezése, de ebből a szempontból az A900/A850 tervezőit nem dicsérhetjük meg a korábbihoz hasonlóan.
A hátlap gombjai még jó helyre kerültek, kezelésük könnyű és az LCD-től jobbra eső kezelőszervek jobb kezünkkel is elérhetők. A felső részen azonban kissé átgondolatlan megoldást alkalmazott a Sony, hiszen az exponáló gombhoz közel csak az elülső vezérlőtárcsát, az expozíció-kompenzációt és a meghajtási módot (sorozat és önkioldó) kiválasztó nyomógombot helyezték el.
A fehéregyensúly és érzékenység kiválasztására szolgáló gomb túlzottan hátra került, így ezt csak akkor érjük el, ha a gépet bal kezünkbe fogjuk, s jobb kezünkkel a markolatot elengedjük (esetleg jobb kézben tartva bal kézzel átnyúlunk). Szerencsére a hátlapon találunk egy szabadon programozható gombot, amely a sűrűbben módosított paraméterek beállításához gyors elérést biztosít, így valamely paramétert ehhez hozzárendelhetjük.

Szintén furcsa egy felső kategóriás fényképezőgépnél az a státusz LCD kialakítás, amit a Sony az A900/A850-en alkalmaz. E téren még mindig a Nikon tekinthető példaképnek, ahol nemcsak néhány adat látható a kijelzőn, hanem szinte minden beállítás.
A Sony kis méretű státusz LCD-jére csak a rekeszérték, a zársebesség, a hátralévő képek száma és az akkuállapot került. Kicsit olyan érzésem van ezzel kapcsolatban, mintha csak azért került volna állapotkijelző a gépre, hogy “ne érhesse szó a ház elejét” ennek hiánya miatt. Persze ez korántsem jelenti azt, hogy használhatatlan lenne ez a megoldás, hiszen az érzékenység beállításánál számszerűen leolvashatjuk a kiválasztott értéket, bár a fehéregyensúly módosításnál a szöveges rövidített forma (day, shad., clud, tun9, flor, flsh) finoman fogalmazva bután néz ki. Hogy mégis mi ezeknek a tervezési problémáknak az oka? Erra könnyen rájöhetünk, ha megnézzük az A700-as modellt, hiszen egyértelmű a hasonlóság az ISO és WB gombok helyzetét tekintve. Persze az is nyilvánvaló, hogy a fényképezőgépen igen sok helyet foglal el a kereső ill. az ebben lévő pentaprizma, ennek következménye az, hogy a maradék hely nem túl tágas. Viszont ha a Sony megelégedett volna kisebb méretű gombocskákkal is, akkor a felszabaduló helyen nagyobb LCD is elfért volna, amely körül még mindig elhelyezhetők a fent említett gombok.

LCD és kereső

A Sony Alpha DSLR-A850 ugyanazt a jól bevált megjelenítőt kapta, mint az A900. A 3″-os képátlójú, 920 ezer szubpixeles, vagyis VGA felbontású LCD panel nemcsak kristálytiszta képével, de nagy betekintési szögével is elkényezteti a fotóst. A képernyő karcolódása ellen sajnos most nem kapunk a gyári dobozban levehető műanyag előlapot, ami az A900-hoz a gyári dobozban is jár. A kiegészítő természetesen szerepel az opcionálisan beszerezhető termékek listáján.
Élőkép funkcióval az A900/A850 páros egyik tagja sem rendelkezik.

A kijelző háttérvilágítása ±5 lépésben szabályozható.
A kész képekbe maximum 19×-es mértékig nagyíthatunk bele, amely a képélesség ellenőrzéséhez már sok is. Az első gombnyomásra 9,4×-es nagyítást kapunk, amely a nagy felbontású kijelzővel párosítva az élesség tökéletes ellenőrzését teszi lehetővé. Nem csoda ez, hiszen ekkor 1:1 megjelenítést látunk, vagyis 640 pixel széles részlet jelenik meg a VGA kijelzőn, ezáltal a kép 1 pixele a kijelzőn is 1 pixel lesz. Ennél nagyobb nagyítás is használható, azonban ezekben az esetekben már nem lesz tökéletes az illesztés, így a kép lágyult részletekkel jelenik meg, mivel nem lesz tökéletes raszterillesztés.
Nagyított nézet módban is van lehetőség a képek közötti váltásra az elülső vezérlőtárcsa segítségével, így azonos témáról készült képek közül könnyen kiszűrhetjük a hibás fókuszúakat.

hisztogram

A visszajátszott fotók elforgathatók a képernyőn, valamint hisztogramjuk is megtekinthető. Hisztogram nézetben mind a világosságbeli, mind a színcsatornánkénti eloszlásgörbe látható, valamint a könnyebb ellenőrizhetőség érdekében a kiégett és bebukott részeket villogtatja is a fényképezőgép.

Az LCD monitort a menü és az elkészített fotók megjelenítésén kívül státuszkijelzőként is használhatjuk, ekkor a felvételi információkat olvashatjuk le róla. Ez a szolgáltatás alapból aktív és a DISP gombbal válthatunk kétféle részletességű nézete között, valamint ez a gomb szolgál a kikapcsolására is. A státusz információk egy szellősebb összefoglaló és egy részletező nézetben jeleníthetők meg a képernyőn. Az expozíciós értékek változtatása folyamatosan nyomon követhető rajtuk. Ebben az esetben narancs színben látjuk a módosított értéket.

Részletes nézetben a státuszkijelzőről a következő információk olvashatók le: felvételi üzemmód, záridő, rekeszérték, expozíció kompenzáció, vaku üzemmód, expozíció kompenzáció és fénymérési skála, AE-rögzítés, érzékenység (ISO), képtovábbítási (Drive) mód, fókusz mód, AF mező, fénymérési mód, dinamika-tartomány optimalizáló (DRO), színüzemmód, fehéregyensúly, akku kapacitása százalékos pontossággal, képtömörítés és felbontás, aktív kártyafoglalat (CF vagy MS), hátralevő képek száma.
Ha a fényképezőgépet portré állásba forgatjuk, a státusz kijelző is vele együtt fordul.
Lassan minden gyártó rájön, hogy a státusz képernyőn történő paraméter beállítás igenis kényelmes és hasznos funkciója lehet egy fényképezőgépnek. Nem kivétel ez alól a Sony sem, aki már az A700-nál alkalmazta ezt a lehetőséget.
A keresőbe pillantva – vagyis a betekintő nyílás alatti szemérzékelőt arcunkkal eltakarva – automatikusan kikapcsol a státuszkijelző képernyő.

A felső státusz LCD-ről már az ergonómia bekezdésünkben beszámoltunk. A kis méretű kijelzőn sajnos csak néhány paraméter ellenőrizhető. Ha szükséges, háttérvilágítást is bekapcsolhatunk.

státusz LCD

háttérvilágítással

A fotók komponálásánál 98%-os lefedettségű pentaprizmás keresőt használhatunk, amelynek nagyítása 0,74×-es (összehasonlításképp ez nagyjából egy 17″-os LCD 69 cm-ről, illetve egy 19″-os LCD 77 cm-ről nézett képernyőjének felel meg, valamint ha egy képzeletbeli 100%-os lefedettségű és 1x nagyítású kisfilmes gép keresőjéhez mérnénk, akkor annak 72,5%-át látnánk). Ez kategóriájában jónak számít, hiszen többnyire 100% alatti lefedettségű, ill. 0,72×-es nagyítású keresőkkel találkozhatunk.

A gyárilag mellékelt G-típusú mattüvegen a fókuszpontok, a 16:9 oldalarány képhatárai, az APS-C képformátum sarkai és a szpot fénymérés területe látható. Ezen kívül opcionális vásárolhatunk M-típusú vagy L-típusú mattüveget is. Az alsó státusz sorban a következő információk olvashatók le: MF mód, fókusz visszajelzés, zársebesség, rekeszérték, expozíciós skála, fénymérés rögzítése, pufferkapacitás, berázásjelző. Az érzékenységet csak akkor olvashatjuk le, ha előzőleg az ISO gombot megnyomtuk.

A betekintőnyílás jobb oldalán található kis kerékkel dioptria korrekciót valósíthatunk meg, a bal oldalán lévő kar pedig hosszú expozíciós idejű felvételekhez zárja le a keresőt.

Élességállítás

A Sony Alpha DSLR-A850 9-mezős, fázisérzékelésen alapuló autofókusszal rendelkezik. Talán ez az a pont, ahol a konkurens gyártók megszorongathatják a Sony fényképezőgépét, hiszen a Nikon az azonos kategóriájú gépében 51 fókuszpontot kínál, jóllehet a Canon nemrég frissített EOS-5D Mark II gépe szintén 9 fókuszponttal rendelkezik. A mindössze 9 fókuszpont már csak azért is meglepő, mivel az Alpha DSLR-A700-ban is 11 mezős AF rendszer található. Persze az természetes, hogy az A900-hoz képest nem lehet jobb az A850 fókuszrendszere. Az okokat tehát az A900 fejlesztésében kellene keresni.
A 9 fókuszpontból csak a középső keresztszenzoros, amely f/2,8 vagy jobb fényerejű objektívek csatlakoztatása esetén nagyobb precizitású. Ez sem tartozik éppen a kiemelkedő paraméterek közé, nem ritka az olyan tükörreflexes, amelynek minden fókuszpontja keresztszenzoros (pl. a Canon EOS-50D, illetve Olympus E-3 és E-30 modelljei is ilyenek).
Automatikus élességállításnál háromféle AF-mód áll rendelkezésünkre:

  • AF-S: egyszeri élességállítás, amely az exponáló gomb félig lenyomására indul és a fókuszt megtalálva rögzül.
  • AF-A: automatikus AF üzemmód. Ez a beállítás mozdulatlan téma esetén AF-S, mozgó tárgynál viszont AF-C üzemmódot használ, vagyis automatikusan kiválasztja a megfelelő lehetőséget.
  • AF-C: folyamatos autofókusz, amely szintén az exponáló gomb lenyomására indul, s folyamatosan állítja az élességet: mozgó téma, vagy elmozdított képkivágás esetén az AF mező alatti tárgy helyzetének megfelelően újra állítja az élességállítás távolságát.

Az aktuálisan használt AF-mező az exponáló gomb félig lenyomásakor felvillan, a kereső státuszsorában pedig fókusz visszajelzést is kapunk, ha az élességállítás sikeres volt. A 9 AF-mező kiválasztásához szintén három üzemmód közül választhatunk:

  • Széles: a gép automatikusan választ egy mezőt a teljes fókuszterületen belül. Ha megnyomjuk a nyolcirányú vezérlő közepét, a középső mező kerül kiválasztásra.
  • Középpontos: itt eleve csak a középső pontot használja a gép, és mindig az alatta lévő témára élesít.
  • Helyi: a fotós választhatja ki a számára legmegfelelőbb AF-mezőt. Ehhez a nyolcirányú vezérlőgomb használható.

AF segédfény mintázata

Sötétebb fényviszonyok között AF segédfény könnyíti meg az autofókusz munkáját. Példás megoldást láthatunk erre a Sonytól, ugyanis hasonló módszert alkalmaz, mint amit a rendszervakuknál már megszokhattunk, vagyis a középső fókuszponthoz vörös fénnyel mintát rajzol a témára.

Természetesen kézi élességállítás is használható, ehhez a gép bal odalán lévő fókuszmód kapcsolót kell MF állásba kapcsolnunk, vagy a hátlapon található AF/MF gombot kell nyomva tartanunk. A kapcsoló kialakítása kissé bután sikerült, szerintem túl kicsi. Egy ekkora gépnél egy újjal vezérelhető tolókapcsolót tudnék elképzelni, de ez a miniatűr forgatható bigyó valahogy kiesik a képből. Használni sem túl kényelmes.

Az autofókuszhoz finomhangolás lehetősége is jár, amelynél ±20 értékkel térhetünk el az alapbeállítástól. A menüben külön nem jelzi a fényképezőgép, hogy a beállítás milyen objektívhez tartozik, ennek ellenére 30 db objektív adatát képes külön kezelni.

Vaku

Kategóriájában nem meglepő módon a vázra nem került beépített vaku, mobil fényforrásként csak a vakupapucsba illeszthető rendszervaku használható. A Minolta által rendszeresített csatlakozó nem teszi lehetővé középpontos érintkezőjű vakuk közvetlen alkalmazását.

Külső rendszervakun kívül természetesen stúdióvakuk is használhatók, ehhez a gépváz elején egy vakuszinkron kimenet található.
A vaku maximális szinkronideje 1/250 mp, Super Steady Shot képstabilizációt alkalmazva ez az érték 1/200 mp-re csökken.
A gép támogatja a tárgytávolság adatokat is figyelembe vevő ADI, valamint a hagyományos TTL vakuvezérlést is. A vakumódot a menüben vagy a státusz képernyőn választhatjuk ki, ahol automata, derítő, hátsó szinkron és vezeték nélküli lehetőségeket találunk.

Csatlakozók, akku, memóriakártya

A fényképezőgép csatlakozóit a váz bal oldalán találjuk, mindegyiket egy-egy gumiajtó mögött, ezzel is biztosítva az időjárásállóságot. A korábban említett vakuszinkron kimeneten kívül vezetékes távvezérlő, DC bemenet, HDMI és PAL/NTSC videókimenet, valamint nagy sebességű USB csatlakozó került a gépre.

Az állványmenetet természetesen pontosan az optikai tengely vetülete alá helyezték, anyaga: fém. Ha az A850-at állványra helyezzük, az akku fedlap jó pozíciójának köszönhetően cserélhető marad az akkumulátor. A memóriakártyát is kivehetjük állványon lévő gépből, hiszen ezek foglalata oldalt található. A kártyafoglalat ajtaját fémmel erősítették meg, ennek ellenére érdemes vigyázni az ajtóra, mert nyitott ajtóval a gép nem használható.

Memóriakártyák közül a Sony Alpha DSLR-A850 nem túl válogatós, hiszen a dupla kártyafoglalatával a CompactFlash Type I és Type II memóriakártyákon kívül a MemoryStick Pro Duo és Pro HG Duo változatát is kezeli. A CF kártyáknál az UltraDMA nagy sebességű mód sem okoz gondot az A850-nak.
A kétféle kártya között a menüben válthatunk.

Az akku a markolatban lévő foglalatba helyezhető és véletlen kicsúszását egy rugós műanyagretesz is akadályozza. Az A850-hoz NP-FM500H jelű, 7,2V-os, 1650 mAh kapacitású (11,8 Wh energiatároló képességű) InfoLithium akkumulátorát mellékeli a Sony. Az akkumulátor töltöttségét százalékos pontossággal ellenőrizhetjük a hátsó LCD státuszkijelzése során.
Az akkumulátorba külső töltővel pumpálhatunk energiát, amely a teljesen lemerült akkumulátort 2-3 óra alatt tölti fel teljesen.