Aki már pár évtizeddel ezelőtt is digitális kütyüfüggő volt, mint én, bizonyára jól emlékszik a megapixel háború kifejezésre, amelyet az akkori digitális fényképezőgépek fő fejlődési útvonalával kapcsolatban vett fel a szaksajtó. Ezekben az időkben (2001-2002 környékén) ugyanis 2-3 Mpixelről néhány éven belül jutottunk el a 8-10 Mpixeles felbontásra, majd 2007-ben már 12 Mpixelnél tartottak a gyártók, mindig egymásra licitálva. Akkoriban egyértelmű előny volt a nagyobb felbontás, amely még a képzaj megjelenését is finomabbá tette (nyilván nem mindegy, hogy egy 1024×768 pixeles akkori monitoron 2 Mpixeles képet néztünk lekicsinyítve, vagy 5-10 Mpixelesről méretezett le a szoftver, de ugyanígy előny volt, ha papírkép készült a fotóból).
Manapság azonban nincs már ekkora verseny. Egy ideig a Nikon tolta nagyon a tükörreflexeseinek a felbontását, miközben a Canon sokkal visszafogottabban lépkedett felfelé. Emlékezzünk csak a 2012-ben megjelent Nikon D3200-ra, amely a gyártó első 24 Mpixeles APS-C szenzors DSLR-e volt, ezt pedig sorban követték a magasabb kategóriás modellek – ugyanezzel a felbontással. A Canon ekkoriban 18 Mpixelen járt a belépő- és alsó-középkategóriánál és 20 Mpixelnél a közép-, felsőközép-kategóriánál (pl. EOS 70D). Nyilván számszerűen nagy eltérés látszik egy 24 Mpixeles és egy 20 Mpixeles felbontás között, gyakorlatban viszont itt alig van jelentős különbség (20%-nyi felbontás előnye van a 24 Mpixelnek a 20 Mpixellel szemben, de már a 20 Mpixel is elegendő felbontás 300 dpi – vagy inkább ppi – nyomatnál 45 cm szélességhez, a 24 Mpixel pedig 50 cm-eshez).
Végül aztán 2019-ben az APS-C szegmensben a Canon visszavette a vezető pozíciót az EOS 90D-vel, amely mintegy 32 Mpixel felbontású.
A mikro NégyHarmados gépek között – amely nagyjából a Panasonic és az Olympus játéktere – sokáig a 16 Mpixel volt a csúcsfelbontás, ahol évikig megrekedt a két gyártó. Sőt, a Panasonic egyik vezető beosztású embere egy interjúban még azt is elmondta nekünk, hogy nem is nagyon kell fentebb lépni, mert ez az a felbontás, ami a legjobb arany középút a részletgazdagság, a képminőség és a dinamikaátfogás között. Aztán hogy, hogy nem, végül mégis a Panasonic volt, aki elsőként 20 Mpixelre lépett 2015-ben a Lumix GX8-cal (milyen érdekes, akkor úgy tippeltük, hogy a 24 Mpixeles FourThirds szenzort talán 2018-ban várhatjuk…). Az Olympus egy évvel később, 2016-ban a PEN-F-nél dobta be a 20 Mpixeles felbontást.
Ez a 20 Mpixel aztán tartotta magát hosszú hosszú éveken keresztül, nem akart jönni az a bizonyos nagyobb felbontású szenzor, elmúlt 2018, elmúlt 2019, de csak nem jött. 2020-tól aztán nyakunkon volt a Covid-19, természetes, hogy húzódtak a termékbejelentések, mígnem idén a Panasonic végre kihozta a 25 Mpixeles GH6-ot. A felbontásváltás között nem kevesebb, mint öt év telt el!!
Ezt megapixel háborúnak nevezni nyilván nem lehet, sőt, épp ellenkezőleg: valahol a STOP Felbontásnövelés! szlogennek felelne ez meg.
A full-frame szenzorok és a full-frame szenzort használó fényképezőgépek között a csúcsot évekig a Canon tartotta az EOS 5DS és EOS 5DSR tükörreflexes modelljeivel, amelyek 50 Mpixeles felbontást kínáltak 2015-től.
Ezt a felbontást a Nikon 2018-ban érte be a 45,7 Mpixeles Nikon Z 7, a Panasonic pedig 2019-ben a 47,3 Mpixeles S1R tükör nélküli full-frame szenzoros gépekkel.
Milyen érdekes, a Canon megint nem akar sereghajtó lenni, a legnagyobb felbontású full-frame MILC-e a 2020-ban debütált EOS R5 a maga 47 Mpixeles felbontásával (vagyis inkább csak felzárkózott a Nikon Z 7-hez).
Egy évvel korábban, 2019-ben viszont a Sony dobbantott egy nagyot és kihozta az Alpha 7R IV modelljét, amely mintegy 61 Mpixel felbontású. Jelenleg ez tekinthető a legnagyobb felbontású full-frame MILC-nek.
Pletykák már szólnak arról, hogy jön a Sony a 100 Mpixel körüli full-frame gépével, de ugyanúgy terjednek a szóbeszédek arról, hogy a Canon is készül egy válaszcsapással és ők is jönnek egy nagy felbontású modellel, amelyről azt rebesgetik, hogy 75 Mpixeles lesz (ő volna az EOS R1?).
Egyelőre tehát úgy néz ki, hogy a megapixel háború jelentősen alábbhagyott és ha technológiailag már képesek is volnának a gyártók ilyen termékkel megjelenni, a piac még nem készült fel erre.
Egyébként is, fel lehet tenni a nagy kérdést: mikor, milyen körülmények között van szükség ~50 Mpixelnél nagyobb felbontásra?
Hiszen 47 Mpixel elegendő 300 dpi felbontásban 70×47 cm-es nyomathoz, amely még kiállításokra is sok – pedig ott aztán szokták közelről nézni a fotókat. De ez a méret azért már nem jellemző.
Szintén nem jellemző, hogy 30 cm-nél nagyobb fotókönyvet készítsen valaki, de ha mégis, még így is bőven meglesz a 300 dpi felbontásunk egy laborált 35 cm-es fotókönyv dupla oldalas képe esetén is.
Ha pedig egy lakásba szánnánk falra valami szép fotót, amit ugye 1 méternél közelebbről ritkán nézünk, akkor elég a 150 ppi is, ez esetben pedig közel 1,5 méter széles nyomatot készíthetünk.
Hát kell ennél nagyobb kép?
Ha pedig a digitális felhasználást vesszük alapul, mondjuk valamilyen sajtóügynökségnek, vagy stock felhasználásra, akkor sem kell már ekkora felbontás, ha 20-30%-nyi kivágással/ráhagyással szeretünk dolgozni.
Hol van tehát a határ a valódi előny és a technológiai erőfitogtatás között? Mi az a felbontás, ahol még van előnye egy full-frame szenzornak nagyobb felbontásnál és honnan mondhatjuk azt, hogy ez már felesleges?
Nyilvánvaló, hogy ez felhasználásfüggő, de az általános esetekben a 45-50 Mpixeles felbontás bőségesen elég, ennél nagyobb felbontásra ritkán lesz szükség. Ha igen, akkor pedig esélyes, hogy néhány ilyen munka miatt nem fogunk sem 75 Mpixeles, sem 100 Mpixeles gépet vásárolni, csak akkor, ha javarészt óriási felbontással kell dolgoznunk mozgó témákkal. Mert tegyük hozzá, hogy ha digitális reprózás, vagy tárgyfotó, esetleg tájkép készítés a cél, akkor a mai gépek is alkalmasak lehetnek szenzormozgatásos multi-shot móddal 100 Mpixelnél nagyobb felbontású kép létrehozására is. Akkor pedig hol lesz az igazi előnye egy 75 vagy 100 Mpixeles váznak?
Ezután pedig hagy vessem be a csattanót: a Samsung már tavaly előkészítette a mobiltelefonokba szánt 200 Mpixeles szenzorának bevezetését, 2025-re pedig megcélozta az 576 Mpixelt!
