Az ND szűrők fő felhasználási területei között találjuk a tájképeket. A hosszú expozíciós idejű felvételek különleges képi hatást eredményeznek, főként vízparton, ahol a hullámzás a hosszú megvilágítási idő miatt összemosódó világos fátyolként jelentkezik a képen. Szintén hasznos a szürke szűrő pl. nyílt terepen lévő vízesések fotózásánál, amikor is a túl sok fény miatt sok esetben csak alig 1/4 mp-es záridőig tudunk lemenni a legszűkebb rekeszt használva is. Ez pedig nem elegendő a szépen elmosott vízfátyol képi megjelenítéséhez.
Ezeken kívül azonban van még egy alkalmazási terület, ahol jó hasznát vehetjük az ND szűrőknek, ez pedig a külső terepen (értsd: nem stúdióban) történő portrézás, kis mélységélességgel. Ez esetben az okozhat problémát, ha a fényképezőgépünk nem képes kellően leszabályozni a fényérzékenységét, pl. túl magas kezdő érzékenység (lásd Olympus PEN és OM-D modellek min. ISO200 érzékenysége), vagy nem elég nagy zársebessége (pl. belépőszintű DSLR-ek max. 1/4000 mp-e). De gondban lehetünk akkor is, ha csak szimplán egy egyszerű és olcsó rádiós vakukioldó segítségével szeretnénk derítő vakuzást alkalmazni, mert ilyenkor a nagy sebességű vakuszinkron (HSS – High Speed Sync) nem használható, márpedig ebben az esetben a vázunk maximális szinkronidejével dolgozhatunk csak, amely igen ritkán emelkedik 1/250 mp fölé. Kis mélységélességű fotózásnál pedig az F4-5,6 már a maximum használhatónak számít.
Emellett még DSLR videózásnál is jól jöhet a bejutó fény csökkentéséhez.
Látható hát, hogy az ND szűrőre akkor van szükség, amikor túl sok a fény. Mondhatnánk, hogy de hiszen ezért van rekesz a fényképezőgépben. S az állítás igaz is. De amikor nem tudunk, vagy egyszerűen csak nem akarunk lejjebb rekeszelni, akkor az ND-k csodákra képesek.
A Polaroid márkanév jópár évvel ezelőtt komoly sikereket tudott felmutatni, főleg az instant fényképezőgépek kapcsán. Nem mellékesen a Polaroid polarizációs napszemüvegek is szép karriert futottak be. Bár a ma kapható Polaroid fényképezőgépeknek már nem sok közük van az eredeti gyártóhoz, a szemüvegekben is használt szűrőkről ez nem mondható el.
A doboz hátulján ugyanis büszkén hirdeti magáról a termék, hogy ő bizony a Polaroid U.S.A által ellenőrzött minőséget nyújtja.
Az igényes dobozban érkezett szűrő egyébként a szokásos felépítésű: két polarizációs szűrőt tudunk elforgatni egymáson, s ennek köszönhetően módosíthatjuk az áteresztő képességet. A polarizáció miatt sajnos a teljes lesötétítés esetén gyenge „betekintési” szöget kapunk, ami a sarkok inhomogenitását okozza. Ennek mértéke szűrőnként változó, a Green L szűrőnél drasztikusan, a Phottix szűrőnél kevésbé erősen jelentkezett mindez.
A homogenitáson kívül van még egy fontos tulajdonság, amelynek hiánya szintén ronthatja a végső képünket, ez pedig a tükröződésmentesség. A Phottix szűrőnél tapasztaltuk, hogy erősen hajlamos tükröződni, nem csoda, hogy azt a szériát azóta ki is vonták a forgalomból, s helyére egy többrétegű bevonatot kapott változat került.
De mi a helyzet a Polaroid vND szűrőjével? Két tesztet is végeztünk, egyet kültéren, 28 mm-es gyújtótávolságon (×1,6), míg egyet a szokásos 50 mm-es objektívvel, a homogenitást tesztelve (szintén cropos vázon).
Nem állítom, hogy az eredménnyel maradéktalanul elégedett vagyok, hiszen ezt csak akkor állíthatnám, ha tökéletes homogenitással találkozhatnánk szembe, de így is igazán impozáns a végeredmény, hiszen tükröződésnek nyoma sincs a normál felvételeken, s a homogenitás is egész elfogadható még erős szűrésnél is. Persze nem a maximumnál.
A szűrő nélkül készült kép 1/400 mp-ével szemben maximális szűrésnél 20 mp expozíciós időt kaptunk, amely 13 Fé-et jelent, vagy más szóval közelítőleg ND8000-et. Ez igazán jól hangzik, de ilyen erős szűrésnél már messze nem természetes szürke szűrő hatását láthatjuk, ugyanis a kép igen erősen kék színezetet kap, méghozzá olyannyira, hogy még RAW-ból sem hozható színhelyesség a kép. Elfogadható homogenitással és jó színekkel nagyjából 8 Fé szűrés valósítható meg, ami ND256-nak feleltethető meg (mindez persze 28×1,6, azaz 45 mm ekv. fókusztávolságon). Gyári adatok szerint egyébként ND400 a maximálisan használható szűrési erősség, kis kompromisszummal persze ez is használható.
ND szűrő különböző erősségű állásokban
ND szűrő homogenitása különböző erősségű állásokban
A szűrő egyébként 8mm vastagságú, ami önmagában nem jelenti azt, hogy nagylátószögű objektívvel ne lehetne vignettálás nélkül használni, ez nyilván az objektíven is múlik. Egyelőre a 10 mm-es nagylátószögű objektívvel nem tudtunk próbát tenni, 77 mm-es átmérőjű változat ugyanis egyelőre nincs raktáron, de tervezzük, hogy ha kapunk belőle, akkor készül egy kiegészítés a cikkhez.
A Polaroid természetesen nem csak polarizációs, illetve vario ND szűrőket készít, tőlük a legegyszerűbb UV szűrőket is megvásárolhatjuk, amelyek a dobozka hátulján feltüntetettel szemben nem igazán javítják az élességet, s a kontraszt sem nő meg a hatására, csupán igen nagy magasságokban csökkentheti az UV fény fotóra káros hatásait, jóllehet, jelenlegi ismereteink szerint a mai modern objektívek már rendelkeznek lencsetagjaikon UV elnyelő bevonattal. Az UV szűrőket így rendszerint inkább frontlencse védőként alkalmazhatjuk.
A Polaroid szűrőket a Pálvölgyi Digital webáruházból kaptuk kölcsön a kipróbálás idejére.
A Polaroid varioND szűrőket 52 mm és 77 mm szűrőmenettel (átmérővel) vásárolhatjuk meg, áruk 8.990 Ft és 13.490 Ft közötti.
Ha a bemutatóink segítettek a termék kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a Pixinfo.com működését. Köszönjük!
