Felépítés
Az egyre népszerűbb tükör nélküli fényképezőgépekhez a Sigma is készít objektíveket, a DN sorozatában ezeket találjuk. Ilyet már próbáltunk jó párat, most a remek fényerejű 30mm-esen a sor, amelyet egyelőre mikro NégyHarmados gépekhez, illetve Sony E bajonettes fényképezőgépekhez lehet megvásárolni.
Az objektívet APS-C szenzorhoz tervezték, de mi a rendelkezésünkre álló Olympus OM-D E-M5 Mark II-vel próbáltuk ki.
Fontos tudnunk, hogy a mikro NégyHarmad rendszer APS-C-nél kisebb szenzora miatt az alábbiakat kell figyelembe vennünk:
- APS-C szenzorhoz képest kisebb lesz a vignettálás
- APS-C szenzorhoz képest enyhébb lehet a torzítás is
- APS-C szenzorhoz képest kevésbé lesz jelentős a képsarki kóma
- APS-C szenzorhoz képest kisebb területtel lefedhető a teljes képmező (közelfotó)
- a sűrűbb pixelek miatt az objektív rajzolata felé olyan igény van, mint egy 30 Mpixeles APS-C szenzornál
Ezek miatt tehát aki APS-C szenzoros MILC-cel dolgozik, vegye figyelembe, hogy a sarkok az itt látottaknál egy hajszállal gyengébbek lehetnek, ugyanakkor 24 Mpixeles szenzornál kevésbé lesz lágy hatású a nyitott blendés kép (ha egyáltalán itt lágy lesz).
A 30 mm-es fix egy APS-C szenzoros gépen közel akkora látószöget ad, mint egy 45 mm-es standard objektív kisfilmen, vagyis perspektívája hasonló lesz, mint az emberi szemé. A mikro NégyHarmad kisebb, 2×-es képkivágás faktorú szenzora miatt ott a látószög egy 60 mm-es kisfilmes objektívét adja.
A mélységélesség tekintetében APS-C-nél f/2,1-nek, mFT-nél f/2,8-nak feleltethető meg a fizikai 1:1,4-es fényerő.
A csupán 9 lencsetagból felépített objektív különleges lencsetagból csak két aszférikust tartalmaz, más extra, mint alacsony szórású, vagy nagy törési mutatójú nincs az objektívben.
Az élességállítást léptetőmotor végzi, amely a lehető legjobb választás a MILC-eknél sűrűn alkalmazott kontraszt alapú élességállításhoz.
Mivel az objektív belső élességállítású, így a frontlencse nem fordul el, illetve előre-hátra sem mozog az élességállítás során.
Az objektívhez cső (enyhén kúpos) formájú napellenzőt, valamint első és hátsó objektívsapkát kapunk. Az első kupak a belső füleknek köszönhetően akkor is kényelmesen a helyére pattintható, ha a napellenző az objektíven van. Puha tok ezen objektív mellé nem jár.
A nagy fényerejű objektív frontlencséje 31 mm átmérőjű, elé 52 mm-es szűrőt tekerhetünk fel.
A specifikáció a Sigma 30mm f/1.4 DC DN C adatlapján tekinthető meg.
Használati tapasztalatok
A Sigma 30mm f/1,4 DC DN C méretét tekintve a középmezőnybe tartozik, se nem túl nagy, se nem túl kicsi, tömege is kellemes, nem húzza nagyon a fotóstáskánkat.
A fém bajonettre épülő tubust részben hőstabil műanyag, részben fém gyűrű alkotja, amely kellő stabilitást, ugyanakkor kisebb tömeget eredményez. Contemporary modellről lévén szó, azon nem kell meglepődni, hogy nem teljes egészében fém a tubus. Érdekes azonban, hogy míg a 17mm f/1,4 DC DN C nagytesó rendelkezik időjárásálló szigeteléssel, illetve az objektív bajonett csatlakozója körül körbe futó gumicsíkkal, a 30 mm f/1,4 DC DN C nem kapott ilyet. Ennek oka, hogy a 30 mm-es modell még 2016-ból való, ekkor még a Sigma csak az Art szériánál használt időjárásálló szigeteléseket.
A fókuszgyűrű itt is igen széles, a 3 cm szélességű gumi fókuszgyűrűt sűrűn bordázták. A focus-by-wire megoldás miatt az élességállítás során nem közvetlenül a lencsetagokra hatunk, csak a fókuszmotor vezérlésére. A kézi élességállítás során nagyon finoman és precízen dolgozhatunk, lassan forgatva a gyűrűt több, mint 360 fokos elfordítás kell a két végpont közötti rész bejárásához, így az Olympus Micro FourThirds gépek 14×-es képnagyításával együtt valóban tökéletes élességállítást valósíthatunk meg.
Kapcsoló, távolságskála illetve egyéb említésre méltó további részlet nincs az objektíven.
Mivel portrézáshoz is jól használható gyújtótávolságú az objektív, talán nem csak a videózásnál, de portrézásnál is lehet érdekes kérdés, hogy mennyire változik meg a látószög a végtelen álláséhoz képest, ha közelre fókuszálunk. Nos, elég jelentősen, de szerencsére itt most pont segíti a portrézást, hiszen közeli fókuszoknál a látószögünk kisebb lesz, mint ha távolabb volna a témánk.
