Fényképezőgépek
Kompakt fényképezőgépek:
Nagy meglepetés, hogy a Fujifilm egy újabb frissítést adott ki a fix objektíves, APS-C szenzoros kompatjához, az X100 modell 2024-ben megjelent hatodik generációs változata immár 40 Mpixel felbontású szenzorral dolgozik. Újdonságként Fujifilm X100VI egy 6 Fé előnyt nyújtó, öt tengelyes szenzorstabilizáló egységet is kapott, így a gyenge fényben történő fotózás az eddigi legproblémamentesebb lehet. Az objektív maradt 23mm f/2.
Az ultrazoom kategória évek óta nem frissült, utoljára 2020-ban láttunk itt friss modellt (az akkori Nikon P950-et). 2024-ben azonban a Panasonic gondolta úgy, hogy még (vagy újra) van potenciál ebben a szegmensben, így elkészítette a Lumix FZ82D-t, amelynek alapját a 2017-es DC-FZ82 adja, ehhez képest minimális változás történt csak a gépen, így ugyanaz a 18 Mpixeles felbontású, 1/2,3″ típusú CMOS szenzor dolgozik a képalkotáson, egy 20-1200mm ekv. gyújtótávolságú, f/2,8-5,9 fényerejű objektívvel karöltve. A hátsó LCD-t kissé nagyobb felbontásúra, az elektronikus keresőt OLED-re, az USB csatlakozót pedig Type-C típusúra cserélték
Bár vízálló kompaktokat a Ricoh nem frissített idén, két gépének is kihozta kissé módosított változatát, ezek pedig a GR III HDF és GR IIIx HDF prémium kompaktok. Az APS-C szenzoros frissített gépek a korábbi ND szűrő helyett diffúziós szűrőt tartalmaznak, amelynek köszönhetően a mozifilmekhez hasonló effektussal készíthetünk fotókat, vagy videókat. Ha nincs szükségünk erre az effektre, menübe egyszerűen kikapcsolhatjuk. Ugye mekkora fergeteges fejlesztés?
Szintén fejlesztés nélkül került piacra a Leica D-Lux 8, amely a hat évvel ezelőtt megjelent D-Lux 7 utódmodelljét, a D-Lux 8-at, amely azonban sajnos semmilyen műszaki előrelépést nem tud felmutatni: ugyanaz a szenzor (17 Mpixel effektív, 4/3+), ugyanaz az objektív. Az 1600 eurós kompakt gépben változást elsősorban a kezelőszervek körében találunk, a korábbi változatnál ugyanis letisztultabb, egyszerűbb felület vár ránk.
Cserélhető objektíves vázak
Mikro NégyHarmad (mFT):
Noha az OM System tavaly (2023-ban) nem hozott ki semmi új gépet, 2024-ben megmutatta, hogy még nem kell őket teljesen leírni, a frissített OM-1 Mark II a gyártó új csúcsgépe. Az új modell megnövelt belső memóriát, ezáltal hosszabb sorozatokat, illetve hatékonyabb stabilizációt hoz. Az új funkciók között az eddigi Live ND szűrő mellett elérhető az átmenetes szűrőt szimuláló Live GND szűrő is, az OM-1 Mark II pedig akár webkamera módban – online meetingek közvetítésére – is használható.
Idén sem maradt frissítés nélkül a Panasonic mFT szegmense, a megjelent Lumix GH7 leginkább fókuszrendszerében lép előre, hiszen végre a mikro NégyHarmados rendszerénél is szakított a konktraszt alapú, DFD (Depth from Defocus) elvű fókuszrendszerrel a Panasonic, így ebbe a gépbe már fáziskülönbség érzékelésre is képes szenzort került. A fókuszrendszer képességeit a témafelismerés bővítésével is felturbózták, a Panasonic G9-ből már ismert módon nem csak emberek és állatok, de járművek felismerése és témakövetése is lehetővé vált. Bővültek a hangfelvételi képesség, kiegészítő adapterrel négy csatornán, csatornánként 32 bites lebegő adatfolyamot is tud rögzíteni. A stabilizálás hatékonyságát 7,5 Fé-re javították.
APS-C szenzorral:
A videobloggerek gépekkel történő kiszolgálása töretlenül folytatódott 2024-ben is, ez pedig érintette az APS-C szenzorméretű gépek szegmensét is.
A Sony a tartalomgyártók igényeinek további kielégítése érdekében frissítette vlogger kameráját és kiadta az Alpha ZV-E10 II. A második generáció az elődöt 3 évre követte, újdonságai között a 10%-kal nagyobb felbontású, nagy kiolvasási sebességű szenzort említhetjük elsőként, amelynek köszönhetően 4k felbontásban is elérhető a 60 kép/mp képfrissítés, teljes szenzorszélességgel (az első generációs ZV-E10 a 4k videókat 1,23×-os képkivágással készítette, a max. képfrissítés 30 kép/mp volt). ZV-E10 II-be már nem került mechanikus zár, amelyet leginkább a vakut is használó fotósok fognak sajnálni, ennek hiányában ugyanis a vakuszinkron idő csupán 1/30 mp (!).
Szintén elhagyták a korábban alkalmazott szenzor stabilizálást, így csak az objektívbe épített, vagy a digitális stabilizáció használható. Az új akkumulátor viszont közel 50%-kal növeli meg a használati időt.
A Fujifilm két géppel is frissítette X szériáját, egyikük a belépőszintű X-M5, amely képességeiben javarészt a 2023-ban megjelent X-S20-szal összevethető, az alacsonyabb árért cserébe le kell mondani az elektronikus keresőről, a beépített vakuról, valamint a szenzorstabilizálásról. Kihajtható LCD-jével, 4k 60 fps, DCI-4k 30 fps és 6,2k 30 fps képességével ez a gép is a vloggerek igényeinek kiszolgálására készült, amelyet a mikrofon bemenet is jelez.
A másik idei új modell a Fujifilmtől a felső-középkategóriás X-T50. Az új, 40 Mpixeles felbontású APS-C szenzorral rendelkező gép már szenzorstabiliálást is kínál, a bőséges kézi beállítások mellett az X-T5 videós képességeinek megöröklése számít kiemelkedőnek, hiszen így akár 6,2k 30p maximális felbontás, is kihasználható, de elérhető a 4k 60p is. Gépen belül 10 bites HLG, valamint az F-log2 mentés is használható, HDMI kimeneten pedig ProRes RAW és Blackmagix RAW formátumban is rögzíthetünk videókat.
APS-C vonalán a Nikon is frissített, a 2024-es Nikon Z 50II modell az 5 éve megjelent első generációt követi. Az új gép gyorsabb processzort kapott, jobb fényerejű keresővel rendelkezik, támogatja a gyors UHS-II SD kártyákat, fókuszrendszere pedig képes 3D témakövetésre is. Videófelvétel terén is bővültek a gép képességei, 60 kép/mp-es frissítés is használható 4k felbontásban, elérhető a 10 bites színmélység, a HLG és az N-Log mentés is a jobb gradálásért, és természetesen mikrofon bemenet és kihajtható LCD is a lehetőségeket bővítik. Mondhatnánk, hogy ez is csak egy vlogger MILC, de az elektronikus kereső és a redőnyzár miatt fotózásra is kiválóan használható.
Full-frame és nagyobb szenzorral:
A Canon két új full-frame szenzoros vázat mutatott be, mindkettő a felső kategóriába sorolható.
A vérprofi alkalmazásokra szánt Canon EOS R1 rétegelt BSI-CMOS szenzora még az EOS R3-énál is nagyobb kiolvasási sebességre képes, ez teszi lehetővé az akár 40 kép/mp sorozatsebességet (kvázi keresősötétedés nélkül, természetesen elektronikus zárral), vagy a 6k videófelvételt. Elektronikus zára vakuzáskor is gond nélkül használható, sőt, a mechanikus zár képességeit is meghaladja, hiszen a szinkronidő akár 1/400 mp is lehet. A fókuszrendszert is továbbfejlesztették, az EOS R1 szenzorára már kereszt típusú fázis-különbség érzékelőket integráltak, méghozzá a képmező 100%-án, így vízszintes, vagy függőleges élre is könnyedén tud fókuszálni a gép.
Frissült a népszerű EOS R5 is, az új Canon EOS R5 Mark II is hátsó megvilágítású (BSI), de még nem rétegelt szenzort kapott. Az ilyen technológiával gyártott képérzékelők az elülső megvilágításúhoz képest (azonos felbontásnál) nagyobb pixeleket kínálhat, amely jobb érzékenységet és jel/zaj viszonyt eredményezhet. A full-frame képérzékelő felbontása 45 Mpixel (mint az elődé), így 8k videók készítésére is lehetőséget kínál, viszont a korábbinál kisebb jello-effektus mellett és akár 60 kép/mp képfrissítéssel. A sorozatfelvétel sebességét is magasabbra engedi az új szenzor, e téren 30 kép/mp a maximális sebesség teljes felbontás és RAW formátum esetében is.
Az új szenzorra átdolgozott fókuszpontok kerültek, amely már a teljes képfelületet lefedi. Ez azonban még csak egy irányba érzékenyített, így az EOS R1 keresztszenzoros kialakítása egyedi marad a Canon EOS R szériában. Újdonság viszont, hogy az EOS R5 Mark II már támogatja a szem vezérléses AF mező mozgatást, azaz a gép igyekszik arra fókuszálni a képmezőben, amerre a keresőben nézünk.
A Nikon a full-frame szegmensét is frissítette, a Canonnal ellentétben azonban nem a felső, hanem a középkategóriában. A Nikon Z 6III hátsó megvilágítású új szenzora részben rétegelt kialakítású, így hasonlóan nagy sebességű kiolvasásra képes, mint a profi Z 8 és Z 9 modellek. Sorozatfelvételnél 60 kép/mp sebesség is elérhető teljes felbontásban, APS-C kivágásnál pedig a 120 kép/mp a csúcssebesség. A gyorsabb kiolvasásnak és adatfeldolgozásnak köszönhetően a videós képességek is javultak, immár 6k videó is rögzíthető (teljes szenzorszélességgel), akár 60 kép/mp képfrissítéssel. Emellett használhatjuk a veszteségmentes N-Raw videófelvételi módot is, de elérhető a ProRes RAW és ProRes 4:2:2 is.
Szintén javultak az autofókusz képességek is, amelyek közé bekerült a 3D témakövetés, a témafelismerés pedig már kiterjed a kutyákra, macskákra, madarakra, autókra, motorkerékpárokra, biciklikre, vonatokra és repülőgépekre.
Új funkciók is kerültek a Z 6III-ba, így a sorozatok előpufferelése és a szenzor eltolás segítségével elérhető több expozíciós nagy felbontású mód is, ami 96 Mpixeles fotókat eredményez.
A Sony az APS-C-s vlogger MILC-e mellett a full-frame szenzoros profi csúcsgépének, az Alpha 1-nek is kihozta második generációját. A Sony Alpha 1 II ugyanazt a szenzort használja, mint az első generációs modell, viszont fókuszrendszerét továbbfejlesztették, így az emlősök és madarak felismerése nem csak fotózáskor, de videózáskor is elérhető, amelyet további témákkal bővítettek: rovarok, autók, vonatok és repülőgépek. Ezen felül az emberi arcon a szemek felismerésének hatékonysága 30%-kal javult. A legnagyobb segítség az, hogy nem kell kézileg váltanunk az egyes témafelismerések között, mert ez a gép automatikusan megteszi. További előrelépés, hogy egy extra kicsi és egy extra nagy fókuszterület is rendelkezésre áll már a kézi fókuszmezőkhöz.
Újdonság a sorozatok esetében az előpufferelés, amely az exponáló gomb félig lenyomására indul.
Javították a szenzorstabilizátor hatékonyságát a korábbi 5,5 Fé-ről képközépen 8,5 Fé-re, képsarokban 7 Fé-re, illetve kiterjesztették a több képes üzemmód lehetőségeit, amely már nem csak a nagy felbontású állóképekhez, de az alacsony zajú normál felbontású képekhez is használható.
A Canonhoz hasonlóan a Panasonic is két új modellel bővítette full-frame szenzoros MILC palettáját.
A Panasonic Lumix S5D képességeiben szinte ugyanazt tudja, mint elődje, változás az elektronikus keresőt érte, amely fejlettebb lett, illetve a szolgáltatások terén újdonság, hogy az S5D már támogatja a a DJI külső lézeres (LIDAR) AF modulját, valamint a DJI RS 3 Pro gimbalt.
A Panasonic kis frissítése mellett egy vadonatúj gép is megjelent. A Panasonic az eddigi termékei alapján a full-frame szenzoros gépeit kifejezetten a DSLR-hez hasonló kialakítással, méretes markolattal, kényelmes használattal, elektronikus keresővel kínálta, az aprócska gépvázakat pedig a mikro NégyHarmados rendszerhez fejlesztette. A Lumix S9-cel ez a tiszta leosztás szűnt meg, hiszen a full-frame szenzoros S9 sem elektronikus keresőt, sem komoly markolatot, sem külső vaku támogatást nem kínál. Mondhatjuk, hogy vlogger MILC full-frame szenzorral? Abszolút, hiszen redőnyzár sem került a gépbe.
Képességeiben a nagyobb vázba épített Lumix S5 II-höz hasonlít leginkább (leszámítva az említett tételeket), így nem csak a szenzor felbontásában, de a sorozat maximális sebességében (30 kép/mp), a videók maximális felbontásában (6k), illetve a HLG és V-Log mentésben is azonos a két gép.
Előrelépés történt viszont a szenzor stabilizátor hatékonyságában, itt ugyanis már 6,5 Fé-et ígér a gyártó abban az esetben, ha az objektív is rendelkezik stabilizátorral.
A Leica is dobbantott egy új modellt, az SL3 60 Mpixeles szenzorral készül, amely így az L rendszer legnagyobb felbontású gépe. A fókuszrendszerhez a szenzorra fázis-különbség érzékelő pixeleket is építettek, amelyek arc, szem és állatok felismerésénél is segédkeznek.
Fotózáson kívül videófelvételek készítésére is remekül használható az új SL3, hiszen nem csak 4k UltraHD, de DCI-4k sőt DCI-8k felbontásban is rögzíthetünk mozgóképeket, akár 10 bites színmélységgel.
Ami pedig a full-frame-nél is nagyobb méretű szenzoros gépeket illeti, az idén 90 éves Fujifilm a GFX szériájának új tagját jelentette be. A frissített GFX 100S II nagyobb felbontású keresővel rendelkezik, ráadásul az le is szerelhető. A nagyobb felbontás mellett a nagyobb nagyítás is előnyére szolgál, hiszen immár 0,84×-es nagyítást kapunk, a képfrissítés akár 120 Hz lehet. Az új X-Processor 5 képfeldolgozó processzornak köszönhetően gyorsult a sorozatfelvétel is, amelynek sebessége a korábbi 5 kép/mp helyett maximum 7 kép/mp.
Bővült az autofókusz képessége is, amely témafelismerésre is alkalmas, így emberek, emlősállatok, madarak, autók, motorbiciklik, kerékpárok, repülőgépek és vonatok is könnyebben fotózhatók.
A 102 Mpixeles CMOS szenzorral szerelt GFX 100S II rendelkezik szenzorstabilizálással is, amelynek hatékonyságára 8 Fé-et adott meg a gyártó. A szenzor mozgatása nem csak a stabilizáló funkciónál, de a nagy felbontású fotó módnál is hasznos, ennek segítségével 16 expozíciót illeszthetünk össze egy 400 Mpixeles képpé (külső szoftverrel).
