Miután tisztáztuk, hogy a fényképezőgépünk felbontása milyen esetben lényeges, illetve hogy a felhasználás függvényében mi a minimális pixelszám, most folytassuk a számunkra legjobb fényképezőgép kiválasztásának szempontjai közül azt, ami talán még sokkal inkább izgalmas kérdés.
Teljesen egyértelmű, hogy a Ricoh (Pentax) kivételével mindegyik fényképezőgép gyártó már a tükör nélküli (MILC) fényképezőgépeket fejleszti leginkább, ami bizony már a profi szegmensre is igaz. Pár hónapon belül megérkezik a Canontól és a Nikontól is a sportfotózásra szánt profi MILC (Canon EOS R3 és Nikon Z 9 nevek alatt), ugyanakkor a tükörreflexeseik fejlesztése gyakorlatilag megállt, az utolsó komolyabb fejlesztések a Canon EOS-1D X Mark III és a Nikon D6 voltak 2020. év elején (azaz több, mint másfél éve), valamint ezek mellett megjelent néhány új DSLR modell, amelyek azonban nem kaptak túl sok előrelépést (EOS 850D, EOS 4000D/EOS 2000D, D780, igazság szerint inkább csak felzárkóztatások, de ezek is tavaly februárban jelentek meg, azóta semmi). A Ricoh (Pentax) kitart a tükörreflexesek mellett, olyannyira, hogy ők egyáltalán nem fejlesztettek MILC gépet (a régebbi Pentax K-01, amely azonban nem igazán terjedt el és már évek óta nem is kapható), náluk az idei újdonság a kicsit borsos árúra sikeredett Pentax K-3 Mark III, amely azonban egy igazán remek képességekkel felvértezett APS-C szenzoros tükörreflexes gép, ami a természetfotósok egyik kedvencévé válhat.
Szögezzük le, hogy mindez nem azt jelenti, hogy a tükörreflexeseket már egyáltalán nem fejlesztik és innentől kezdve egyetlen DSLR sem fog megjelenni, de az biztosan kijelenthető, hogy sokkal inkább a tükör nélküli fényképezőgépeket fejlesztik már a gyártók, így új modell és új szolgáltatások, illetve innovációk is ebben a szegmensben várhatók inkább.
De akkor szabad-e még DSLR-t vásárolni?
A válasz természetesen IGEN!
Bővebben a tükrösöket kiveséző bekezdésben írunk, de most kezdjük először a kompakt fényképezőgépekkel.
Kompakt fényképezőgépek
Kompakt fényképezőgépből manapság már csak két félét lehet kapni: igen nagy zoomátfogású, ún. ultrazoom modelleket, illetve az átlagosnál nagyobb (általában 1″ típusú, vagy APS-C) szenzoros, jó fényerejű objektívvel szerelt, de nem túl nagy zoomátfogású prémium kompaktokat.
Hobbifotós számára még ma is olcsóbb egy kompakt ultrazoom fényképezőgép, mint egy tükörreflexes gép, amelyhez ahhoz, hogy ugyanazt a szűk látószöget érjük el, mint egy ultrazoommal, igen komoly, többnyire drága teleobjektívet kell vásároljunk: 300-450mm ekv. gyújtótávolságig még istenes a helyzet, de egy 400mm (600mm ekv.) végállású objektívért is elkérnek újonnan 225 ezer Ft-ot (Tamron 18-400mm f/3,5-6,3 Di II VC HLD). Ezt egy APS-C szenzoros tükörreflexes géppel párosítva 600mm ekv. gyújtótávolságig nyújtózkodhatunk (a gépváz+objektív együttes új ára min. 350 ezer Ft).
Ezzel szemben a mai ultrazoom kompaktok 700 mm (pl. Panasonic TZ95), 900 mm (pl. Nikon Coolpix B500), sőt akár 1440mm ekvivalens gyújtótávolságot (pl. Nikon Coolpix B700) is kínálnak.
A gépek ára 120 ezer és 350 ezer Ft közötti.
Azt tudni kell, hogy a kis szenzoros ultrazoomok képminősége sosem fog felérni egy tükörreflexes képminőségéhez (kis érzékenységen is zajosabbak, magasabb érzékenységen sokkal zajosabbak, mint egy DSLR, illetve a nagy zoomátfogású objektívek rajza is sokat gyengül nagy gyújtótávolságoknál).
Egy remek átmenet lehet az APS-C szenzoros DSLR-ek és a kis szenzoros ultrazoomok között a Panasonic Lumix FZ1000 II, amely 1″ típusú szenzort (kis szenzor és APS-C szenzor közötti méretű) használ, így az átlagos kompaktoknál jobb képminőséget ad, objektíve pedig 25-400mm ekv. gyújtótávolságot fog át. Ennek ára bruttó 270 ezer Ft jelenleg és gyakorlatilag alig lehet megmondani egy ilyen géppel készült képről, hogy az nem egy APS-C szenzoros tükörreflexessel és egy nagy zoomos (hobbi) objektívvel készült.
De nem csak a nagy zoomok szerelmesei lelhetik örömüket a kompakt gépekben.
Az 1″, illetve APS-C szenzoros prémium kompaktok között bőségesen akad 24-100mm ekv., vagy akár 24-120mm ekv. gyújtótávolság tartományt kínáló modell, amely objektívének fényereje ráadásul kiváló (f/1,8-2,8 közötti). Ezek mérete pedig bőven összevethető egy kisebb MILC-cel (gyakorlatilag az APS-C szenzoros MILC-ek mindegyike nagyobb méretben).
Ezek tehát a könnyen zsebre vágható készülékek, amiket bármikor magunkkal vihetünk és garantáltan jobb képminőséget adnak, mint egy okostelefon.
Ismerek olyan profi fotóriportert, aki aktívan használja a MILC gépe mellett a kis prémium kompaktját a munkájához (sok esetben az ügynökségek a prémium kompaktjával készült képeit is átveszik).
Tükörreflexes (DSLR) fényképezőgépek
Akár tetszik, akár nem, a tükörreflexes fényképezőgépek kora globálisan nézve lassan leáldozóban van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne volna szabad ilyen gépet vásárolni, sőt!
Aki nem igényli a legmodernebb technikák és szolgáltatások használatát, annak igenis jó társa lesz még évekig egy tükörreflexes fényképezőgép. Legyen szó akár hobbi-, vagy amatőr fotósról, akár profi felhasználóról (pl. portré, vagy divatfotós, esküvőfotós, fotóriporter, vagy sportfotós), egyértelmű, hogy a ma kapható DSLR gépekkel is meg tudja oldani a feladatait.
Ha amatőr fotósok vagyunk, akkor óriási előny lehet számunkra, hogy a használt tükörreflexesekből bőséges a választék és igen kedvező áron juthatunk hozzájuk. Ráadásul az objektívekkel való ellátottság is (divatos szóval élve) ki van maxolva, nincs az a terület, ahová ne tudnánk venni egy megfelelő objektívet (akár újonnan, akár nagyon jó áron használtan). APS-C szenzoros gépből újat is vásárolhatunk, de ahogy írtuk, a használtpiacon is remek vételek akadnak (még akár a full-frame szenzoros világba is betehetjük a lábunkat, nem túl vállalhatatlan összegért).
Ahogy említettük, a profi fotósok is megtalálják még maguknak a tükörreflexes csatalovukat, így a Canon 5D Mark IV és a legendás Nikon D850 továbbra is kaphatók (és persze ne feledkezzünk meg a full-frame DSLR-ek között egyedüliként szenzorstabilizációval rendelkező Pentax K-1 Mark II-ről sem, de ott van még a Leica is és a középformátumban utazó Hasselblad is).
Ha az anyagi oldalát nézzük a dolognak, akkor egy sok objektívből álló felszerelés full-frame szenzoros gép esetén biztosan, APS-C esetén nagy valószínűséggel a DSLR-ek között lesz olcsóbban elérhető, mint a MILC-eknél (azért vannak már nagyon jó árú APS-C-s MILC-ek is, amikhez bőven találunk az amatőr felhasználást lefedő objektíveket, nem horror áron).
Ha tehát a cél az, hogy jó minőségű, akár kiállításra is felhasználható, vagy profi munkához alkalmas gépet jó áron vegyünk (amihez jó áron találunk majd objektíveket is), akkor a tükörreflexesek még jó pár évig biztosan labdába rúgnak majd!
Arra azonban hosszú távon érdemes számítani, hogy a tükörreflexes Canon és Nikon vázakhoz készült objektívek közül egyre több kerül majd le véglegesen a boltok polcairól (erről korábban ITT és ITT és ITT írtunk).
A tükörreflexesek legfőbb előnyei:
- MILC-ekhez képest sokszor kedvezőbb ár
- optikai kereső (sokak számára az elektronikus kereső túl drasztikus váltás, nem szívesen használná, nem is akarja megszokni)
- igen bőséges objektív választék (még évekig jó áron lesz új is, de a használtpiac sokáig aranybánya lehet egy amatőr fotósnak)
- hosszú akkuidő: közel 1000 kép is készíthető egyetlen akkuval (csak ne sűrűn nézegessük az LCD-t és ne használjunk élőképet / ne videózzunk)
- a magasabb kategóriás, nem túl régi modellekkel élőképpel is fotózhatunk (mint ha MILC lenne) és videózhatunk is
A tükörreflexesek néhány (kisebb) hátránya:
- általában nem kínálnak olyan komoly témakövető fókuszt, amit egy MILC tud (a profi sportfotós DSLR-ek igen)
- kicsit szűkebb a képmező fókuszterülettel való lefedettsége (főként a full-frame gépeknél, de LiveView módban ez is áthidalható, az új modelleknél a fókuszsebesség is jó élőképes módnál is)
- a fókusz pontossága esetenként nem 100%-os (MILC-ek is tévedhetnek/tévednek, de a tapasztalataink szerint már nagyobb arányban adnak pontos fókuszt, mint a tükrösök)
- a kézi élességállítás egy kicsit körülményes (az optikai keresőben nehéz tökéletesen beállítani a fókuszt, az élőkép ugyan nagyítható, de csak a hátsó LCD-n látszik, kevésbé stabil fogás mellett használható)
- az elérhető árú gépek esetén viszonylag visszafogott a sorozat sebessége (általános felhasználáshoz azért így is bőven elég!)
Mint látható, ezek nem olyan óriási hátrányok, ami miatt már senkinek se lenne szabad DSLR-t vásárolni, vagy használni. Biztosak vagyunk benne, hogy még jó pár évig sokan fognak tükrös géppel fotózni, a profik közül is.
E fentinél sokkal bővebb összehasonlítást egy korábbi cikkünkben tettünk, érdemes lehet azt is átolvasni.
Tükör nélküli (MILC) fényképezőgépek
Most már gyakorlatilag mindenki tudja, hogy a fejlesztések leginkább a tükör nélküli fényképezőgépeket érintik, sőt, a legtöbb gyártó (Fujifilm, Olympus, Panasonic, Sony) már csak és kizárólag MILC gépeket készít.
A tükör nélküli rendszereknél azonban van egy kötelezően megszokandó elem, ez pedig az elektronikus kereső (vagy ennek hiányában az LCD-s élőkép). Nem mindenki szeret egy monitort nézni fotózás közben és bizonyos helyzeteket szokni kell. Ugyanakkor az a rugalmasság, amit egy MILC ad, az manapság (és talán soha se lesz) elérhető egy DSLR-ben. Bár technológiailag nincs akadálya annak, hogy egy tükörreflexes gép is élőkép módban pont ugyanúgy használható legyen, mint egy tükör nélküli (széles fókuszlefedettség, precíz témakövetés, szemfelismerés és követés, állatfelismerés), amihez csupán egy hibrid kereső és azok a szenzorok/algoritmusok lennének csak szükségesek, amik a MILC-ekben dolgoznak. A helyzet azonban az, hogy a MILC-ekből a gyártók több pénzt tudnak kitermelni, így várhatóan a hibrid DSLR-ek kora sosem jön el, bármennyire is szeretnénk (bár még a Pentax dobbanthat egy óriásit…).
Noha fejlődés szempontjából egyértelműen a MILC-ek vannak előnyben, azt azért hozzá kell tennünk az igazsághoz, hogy a Canon EOS R és a Nikon Z objektív választékban még nem veszi fel a versenyt a DSLR-ekhez elérhető kínálattal (a mikro NégyHarmad azonban igen bőséges objektívparkkal rendelkezik, de a Sony E, illetve FE rendszer sem panaszkodhat).
Ha jövőálló (futureproof) fényképezőgép rendszerben gondolkozunk, akkor a MILC-ek vannak a legjobb helyen.
Akkor is a MILC-ek jöhetnek képbe, ha cserélhető objektíves, de kis méretű és kis tömegű rendszert szeretnénk használni (ebben tagadhatatlanul legjobbak a mikro NégyHarmados vázak és objektívek, de a Fujifilm APS-C rendszere is nagyon ígéretes).
Ha pedig profi munkáról van szó, ma már nem lehet azt állítani, hogy egy MILC-cel szenvedés a munka. Több esküvői fotós váltott már a Canon és Nikon tükör nélküli gépeire, amelyek remek gyors fókuszt és flexibilis felhasználási lehetőségeket kínálnak (a Sony felhasználói tábora pedig még bőségesebb, bár esetenként a Sony komoly vázainál is elmaradhat a fókuszsebesség a Canon, Nikon és Olympus felső kategóriás gépeinek fókuszsebességétől, de tudjunk arról is, hogy az alsóbb kategóriás Canon EOS M vagy Olympus PEN gépek esetében csak lassú, kontraszt alapú AF áll rendelkezésre).
Mi magunk is dolgoztunk már Canon és Nikon full-frame MILC-cel egy-egy esküvőn és állíthatjuk, hogy elképesztően jó volt, hihetetlen élmény volt használni a legújabb technikákat.
Ahogy a DSLR-eknél, most a MILC-eknél is nézzük át a legfontosabb előnyöket és hátrányokat.
A tükör nélküli gépek legfőbb előnyei:
- gyakorlatilag a képmező bármely részére fókuszálhatunk, sokszor a DSLR-eknél gyorsabban válthatunk fókuszmezőt
- kiváló témafelismerő és témakövető fókusz érhetők már el, akár szemfelismeréssel, videófelvétel közben is
- alig fordul elő a DSLR-eknél bosszantó frontfókusz/backfókusz jelenség, arányaiban több helyes fókuszú kép készülhet
- az elektronikus keresőben ma már több részletet látunk sötétben való fotózásnál, mint egy tükörreflexes optikai keresőjében, a kézi élességállítás pedig roppant egyszerű: az élőkép bármely része kinagyítható
- bőséges fejlődési lehetőség (akár 30 kép/mp sorozat sebesség, mesterséges intelligenciával támogatott fókuszrendszer – még precízebb és hatékonyabb témakövetés, 10 millió képpont feletti elektronikus kereső, 240 Hz-es képfrissítés a keresőben, akár 20 ms sebességű szenzorkiolvasási idő, gyors elektronikus zár (1/40000 mp zársebesség), később pedig akár globálzáras szenzorok – 1/8000 mp-es vakuszinkronnal)
- kategórián belül DSLR-hez képest jóval gyorsabb sorozatok érhetők el
- bizonyos gépek és objektívek a DSLR-ekhez képest kisebbek és könnyebbek
A tükör nélküli gépek néhány hátránya:
- sok esetben még nincs keresztszenzoros fókusz érzékelés, csak (!!) vízszintes élre nem mindig tud élességet állítani a MILC (de van már keresztszenzoros MILC is!)
- bizonyos gépek (amelyek csak kontraszt érzékelést kínálnak, lásd egyes Canon EOS M modellek, vagy az új Olympus PEN-ek) fókusz sebessége nem túl gyors
- az elektronikus keresőt nem mindenki tudja könnyen megszokni
- egy akkuval kevesebb kép készíthető, egy napos fotózásnál már mindenképpen ajánlott legalább két akkut használni
- DSLR-ekhez képest a Canon és Nikon, valamint Panasonic full-frame gépek esetén szűkebb objektív kínálat
- a full-frame szenzoros új MILC modellek a DSLR-eknél sokszor drágábbak (ellenpélda a Nikon Z 6)
Itt is meg kell említsük, hogy a fentinél sokkal bővebb összehasonlítás elérhető egy korábbi cikkünkben, azt is érdemes lehet megnézni.
Reméljük ezzel a cikkel is segítettünk azoknak, akik a számukra legideálisabb gépet keresik.
címlapfotó: SplitShire/Pixabay
