Kipróbáltuk: Canon EOS M5 – teszt

Bevezetés, különbségek

Érdekes figyelemmel kísérni az egyes gyártók tükör nélküli fényképezőgépekhez való hozzáállását. Teljesen egyértelmű, hogy a Fujifilm, Olympus és a Panasonic számára a MILC-ek adják a fő csapásirányt és az is, hogy ma már a Sony is elsősorban MILC-ekben gondolkozik, a félig áteresztő tükrös rendszerét csak minimális fejlesztésekkel igyekszik életben tartani.

Nem úgy a két nagy DSLR gyártó, a Canon és a Nikon, akiken viszont azt lehetett eddig észrevenni, hogy nem nagyon akaródzik igazán komoly MILC-et tervezni és forgalomba hozni. Igaz, a Nikon 1 szériájában az 1 V3 egészen ütős masina lett, de ez is már 2,5 éves modell, utódot pedig egyelőre nem látni.

A Canon talán az összes gyártó közül a legrosszabbul állt hozzá a MILC témához (a Pentax kezdeti botladozását, majd a Ricoh által történt felvásárlását követően a rendszer elfelejtésétől most tekintsünk el). Az EOS M rendszer még 2012-ben jelent meg, tehát nem lehet azt mondani, hogy túlzottan későn léptek volna. Sőt, igazság szerint ezt az 1-2 éves kivárást akár előnyére is fordíthatta volna a japán gyártó, hiszen a többiek hibáiból tanulva rögtön egy jó rendszert dobhattak volna piacra.

Az EOS M szenzor tekintetében jól indult és igazából a gép képességeire sem lehetett panasz. Az induló objektívpark szűkösségét pedig betudtuk annak, hogy friss rendszerről van szó.

Az elmúlt évek alatt azonban sajnos nem úgy jöttek a frissítések, ahogy szükség lett volna rájuk, az objektív park nagyon lassan fejlődött, az pedig, hogy egy MILC-hez használjuk a fázis különbség AF-fel dolgozó tükrösökhöz fejlesztett EF objektíveket, nos, az még egy halandó szájából kimondva is vicces, nem hogy egy prominens Canon emberétől. Márpedig évekig ezt szajkózták: akinek nem elég az EF-M objektív kínálata, nyugodtan használhatja az EF és EF-S objektíveket. Csak persze arról nem beszélt senki, hogy a kontraszt alapú élességállítással ezek az objektívek 90%-ban brutálisan lassúak, kvázi használhatatlanok.

De nem csak az objektívek, hanem a vázak terén is erősödött a lemaradás. A tavaly júniusban megjelent EOS M3 egész ígéretes volt, de még annál a modellnél is érezhető volt, hogy nem akarnak túl komoly vetélytársat faragni a belépő DSLR-eknek. Így maradt a kontraszt alapú AF, állítólag fázis különbség támogatással, ami szerencsére már jóval gyorsabb volt, mint az elődé, így már felvehette a versenyt a konkurens MILC-ekkel (persze utol nem érte őket AF sebesség terén, de megközelítette azokat). A sorozat sebesség azonban lassúcska volt, panoráma készítés nem volt támogatva, időzített sorozat, time-lapse készítés szintén csak a kívánságlistánkon szerepelhetett, de a gép képességei között nem. S noha volt lehetőség expozíció sorozat készítésére, a gép lassúsága ezt kvázi a használhatatlanságig degradálta.

A belépőszintre pozicionálható EOS M3 tesztjét követően mi magunk is azt írtuk, hogy érezhetően javult a helyzet és a Canon ígéretesebb hozzáállást mutatott fel, de „látniuk kell, hogy a jól sikerült EOS M3 piacra kerülését követően nem dőlhetnek hátra karosszékükben, hiszen szükséges lesz még egy felső-közép kategóriás MILC modellel is megjelenni, amely beépített EVF-et is kínálna, s teljes elektronikus zárral és esetleg nagy képfrissítési sebességű videóval is kényeztethetné a felhasználókat”.

Erre pedig nem is kellett túlzottan sokat várni, hiszen a Photokina 2016 megnyitását megelőző héten a Canon bejelentette az EOS M5-öt, az eddigi legjobban sikerült MILC modelljét, amely mellé egy eddig hiányzó utazózoom objektív is érkezett, az EF-M 18-150mm f/3,5-6,3 IS STM.

Nézzük nagy vonalakban, mit is kínál nekünk az új váz.

A Canon EOS M5 főbb jellemzői:

• 24,2 megapixeles APS-C CMOS szenzor
• ISO100-25600 érzékenység 1/3 Fé lépésekben
• MultiShot több expozíciós zajszűrés lehetősége
• Automatikus és manuális érzékenység beállítás
• Objektív: EF-M bajonett
• Digic 7 feldolgozórendszer
• Dual Pixel CMOS AF fókuszrendszer (fázis-különbség érzékeléssel támogatott kontraszt alapú AF)
• 2,36 millió képpontos elektronikus kereső
• áttervezett külső és kezelőszervek
• rekesz- és zársebesség előválasztás, teljes kézi üzemmód
• üzemmód tárcsa, expozíció-korrekciós tárcsa, tripla vezérlőtárcsa
• programozható gombok
• RAW formátum támogatása
• gépen belüli RAW szerkesztés
• 7 vagy 9 kép/mp sorozat sebesség, előbbi folyamatos élességállítással
• 180 fokban fel- és 45 fokban lehajtható, 3,2″-os MultiTouch LCD, 1.620.000 képponttal
• beépített felpattanó vaku
• vakupapucs
• FullHD videó, 24/25/50 (PAL)/30/60 (NTSC) kocka/mp sebességgel
• HDMI kimenet
• mikrofon bemenet
• vezetékes távkioldó aljzat
• HDR és egyéb témamódok
• Wi-Fi, Bluetooth
• SD/SDHC/SDXC kártyahely
• LP-E17 lítium-ion akkumulátor, 7,5 Wh energiatárolás

A részletes specifikációt természetesen továbbra is a fényképezőgép adatlapja tartalmazza, amelyet érdemes a cikk tovább olvasása előtt áttanulmányozni.

Az EOS M5 fejlesztésekor rengeteg dolgot vettek figyelembe, igaz, egy-két kívánság beteljesítése még így is várat magára, mint a teljesen elektronikus zár, vagy a panoráma funkció. Változatlan effektív felbontású, de mégis új az APS-C szenzor, teljesen megújult a fókuszrendszer, amely immár végre a valóban gyors Dual Pixel CMOS AF rendszerű (szenzorra integrált fázis-különbség érzékelő AF pontokkal), de némely szolgáltatás és a gép általános képességei is jelentősen fejlődtek. Kár volna hosszú sorokat pazarolni arra, hogy minden változást felsoroljunk, inkább nézzük a változásokat az EOS M3-hoz képest szokásos táblázatunkban.

Jól látható, hogy a Canon igyekezett a lehető legtöbb hasznos fejlesztést eszközölni, így most már valóban olyan MILC-et is kínálnak, ami a haladó amatőr fotósok számára is szinte kompromisszum mentes.

De nem csak szolgáltatásokban, hanem külsőben is bőven akad változás. Íme: