Kipróbáltuk: Canon EOS R – teszt

Különlegességek

RAW konvertálás gépen belül

Lehetőség van a fényképezőgéppel készült RAW fájlok utólagos, de a gépen belüli konvertálására, amelynél ráadásul egyszerre több kép is kiválasztható. A konvertálás előtt módosítható a fényerő, a fehéregyensúly, a a képstílus és annak részletei, a megvilágítás optimalizálás, a zajszűrés, a felbontás és tömörítés, a színtér és az objektív korrekciók.
Viszont érdekes, hogy a fehéregyensúly megadásánál csak a programozott, vagy manuális értékeket választhatjuk ki, ezek finomhangolására itt nincs lehetőség.

Time-lapse és slow-motion

Ahogy már a videófelvételt ismertető résznél írtuk, az EOS R segítségével time-lapse videókat is készíthetünk. Sajnos azonban itt megköti a kezünket a Canon, hiszen még az EOS 6D Mark II-nél is kétféle mód áll rendelkezésünkre, egyrészt elektronikus zárat használva videó módban, gépen belül összefűzve, másrészt pedig fotó képkockákat készítve időzített sorozattal, amelyeket utólag, számítógépen dologzhatunk fel. Nyilvánvaló, hogy a profi time-lapse-esek az utóbbit fogják választani, de nem az EOS R-nél, mert a Canon első full-frame MILC gépe csak gépen belül összefűzött time-lapse videót kínál.

Ettől függetlenül a time-lapse készítést, mint különlegességet, itt is érdemes megemlíteni, hiszen mint funkció elérhető.

A time-lapse videó akár Ultra HD felbontású is lehet, a felvételkészítés során jó dolog, hogy a gép nem koptatja a zárat, negatívum viszont, hogy ilyenkor valóban videó módban működik a szenzor, annak minden hátrányával együtt (egy picit kisebb dinamika átfogás, valamint a rolling shutter miatt a gyorsan mozgó tárgyaknál jelentkező jello effektus).

Egyébként számomra teljesen érthetetlen, miért nem került bele ebbe a gépbe is a programozott sorozat, vagy legalább a Wi-Fi-s távvezérlés során választhatnánk ilyen opciót. De ez egyelőre nem elérhető.
Nincs egyébként kizárva, hogy egy firmware frissítéssel ez a hiányosság orvosolva lesz.

Slow-motion feltévelt max. HD felbontásban készíthetünk, ilyenkor PAL rendszert választva 100 kép/mp, NTSC rendszerben 120 kép/mp képfrissítés választható.

Elektronikus zár

A Canon EOS R-be elektronikus zár is került, amely a csendes üzemmód bekapcsolásával aktiválható. Ilyenkor a redőnyzár nem lép működésbe, csak a gördülő elektronikus zár.
A nagy szenzor miatt azonban ennek hatásai is érezhetők gyorsan mozgó tárgyaknál, így az oldal irányba mozgó téglalap formák (pl. autók) parallelepipedon formát vesznek fel, illetve a légcsavarok, ventilátorok is torz képpel jelennek meg.

Időzített B mód (Timed mód)

A B módnál nem csak az exponáló gomb nyomva tartása idejére lehet expozíciónk, arra is van lehetőség, hogy előre megadjuk a hosszú expozíciós időt, mintegy „timed” módot elérve. Ennek során készíthetünk akár 99 óra 59 perces expozíciós idejű felvételt is, bármilyen külső eszköz, pl. távkioldó igénybe vétele nélkül. A B mód expozíciós ideje másodperc pontossággal adható meg 1 mp és közel 100 óra között. A B mód használható önkioldóval párosítva is.

Törőékes MF segéd

Érdekes funkció a kézi élességállítás során igénybe vehető digitális törőékes MF segéd, amely nem csak azt mutatja, ha helyes fókuszban van a fókuszterület alatti téma, de azt is, hogy ha nincs, akkor mennyivel és milyen irányban kell átfókuszálnunk.
Ezen kívül természetesen a képnagyítás lehetősége is megvan, a kettőt együtt azonban nem használhatjuk.

Optikai hibák szoftveres korrekciója

Már a DSLR-ekben korábban is elérhető volt az egyes optikai hibák javítása, ez a tükör nélküli EOS R-be is bekerült.
Noha a MILC gépek által használt elektronikus élőkép miatt volna lehetőség olyan objektívek tervezésére is, ahol a geometriai torzítás csökkentésére nem helyeznek komoly hangsúlyt, így könnyebb és olcsóbb objektívek készülhetnének, amelyek képét a gép valós időben korrigálná, a Canon egyelőre nem élt ezzel a lehetőséggel sem az RF 24-105mm f/4L IS USM, sem az RF 35mm f/1,8 Macro IS STM objektívnél.

Nekem egyébként van egy olyan sanda gyanúm, hogy a DSLR-ekből egyszerűen átemelt vezérlőszoftver még nincs felkészítve az élőkép korrekciójára, csak a JPEG motornál alkalmaz ilyen javítást, így aztán az ilyen objektívek támogatása sincs talán megoldva. Gondolom mindezt abból, amit más funkcióknál érezni: szinte egy az egyben átkerültek a fejlettebb DSLR-ek képességei.

Talán ez is bővíthető lesz firmware frissítéssel, így az sem kizárt, hogy későbbiekben a Canon is kihoz egy kisebb tömegű, kevésbé korrigált objektívet, amit majd élőképes torzítás korrekcióval használnak a gépek, illetve a RAW fájlba is menthetnek korrekciós profilt, amit a nevesebb RAW konverterek fel is használhatnak majd. De egyelőre ilyet az EOS R a fenti objektívekkel nem kínál.

Képmentés során viszont van torzítás, vignettálás, szín, valamint diffrakció korrekció.

A gépben eleve megtalálható jó pár Canon objektív adata, ha mégis olyan objektívvel dolgoznánk, amelynek korrekciójához nincs adat a gépben, a mellékelt szoftverrel letölthetjük azokat (persze csak Canon objektívekét). A funkció csak JPEG képekre vonatkozhat, így inkább azoknak lesz hasznos, akik a RAW feldolgozásban még nem járatosak, vagy nem akarnak azzal időt húzni. A RAW fájlok feldolgozásához a Digital Photo Professionalt ajánlja a gyártó.

A Canon EOS 6D Mark II mintaképei:

Csúcsfény árnyalat elsőbbség

Ez a funkció a csúcsfényekre igyekszik vigyázni úgy, hogy a kép dinamikája, vagyis a többi árnyalat módosítatlan maradjon. Alapesetben kikapcsolt állapotú, de ha JPEG-ben fotózunk, érdemes használni. Bekapcsolása után némileg csökken ugyan az érzékenység tartomány, hiszen nem állíthatunk ISO100-at, csak ISO200-tól választhatunk értéket, de cserébe JPEG képeknél valóban sokkal jobban jelennek meg a csúcsfények, s részletekből is több marad.

A Canon EOS 6D Mark II mintaképei:

Villódzás mentesített felvételkészítés (Anti-flicker shooting)

A fő képalkotó szenzorral való fénymérés is lehetővé teszi, hogy a gép érzékelje a villódzó megvilágítást, s alkalmazkodjon hozzá. Ez nem csak egy-egy kép készítésénél, de sorozatfelvételeknél is igen hasznos tud lenni, hiszen villódzó megvilágításnál előfordulhat, hogy egy-egy képkockát adott esetben teljesen tönkretesz az éppen minimális megvilágítást adó fényforrás, amely jelentős alulexponálást eredményezhet. A villódzás mentesített felvételkészítés során a gép igyekszik olyan időpillanatokban exponálni, amikor a lehető legjobb képet kapjuk.
Tesztünket kb. 100 Hz-en villódzó LED-es fényforrásokon végeztük, amelynél villódzás mentesítés nélkül kézzel elég nehéz elkapni azt a pillanatot, amikor a legvilágosabb a megvilágítás és jó kép születhet, s ebben a gyors, 8 kép/mp-es sorozat is csak részleges segítséget ad.
Ezen segít a villódzás mentesített felvételkészítés funkció, amelynek során az összes kép teljesen jól használható lett, azonos megvilágítással, így egy villódzó megvilágítású teremben a sportfotózás során sem kapunk eltérő expozíciókat akkor sem, ha manuális módban fotózunk.
A villódzás mentesítés során a gyors sorozatok sebessége kissé lelassul, ez az ára helyesen exponált képeknek. Az alábbi képek közül az első sorozat a normál fotózási módban, villódzás mentesítés nélkül, a második sorozat aktív villódzás mentesítő funkcióval, szintén gyors sorozatban készültek.
Villódzás mentesítés nélkül:

Villódzás mentesítéssel:

Többképes zajszűrés

Nem vadonatúj szolgáltatás, hiszen már a 2014-es 7D Mark II-ben is benne volt, de azért itt is megemlítjük. A funkciót a magas érzékenységű zajszűrés fokozatai között találjuk, de csak JPEG képeknél engedélyezhető (RAW+JPEG-nél sem). Aktiválva négy felvételt készít gyors sorozatban a gép, majd ezek képtartalmát egyesítve egy zajtalanabb, de a részleteket is meghagyó képet ment kártyára. Mivel ugyanarról a témáról sorozat készül, ezért mozdulatlan képtartalom (pl. makró, tárgy, táj vagy épületfotó) esetén ajánlott a használata. A mintaképek a képminőség oldal zajszűrés bekezdésénél találhatók.

HDR

Amatőr fotósoknak jöhet jól a gép beépített HDR funkciója, amely több kép összeillesztéséből igyekszik a szenzorénál nagyobb dinamika átfogást elérni, így a nagy fényerő különbségű témák jobban megörökíthetők. Mindez csak JPEG formátumnál érhető el, de ott több féle expozíció eltolás (±1, ±2 és ±3 Fé) és több féle effekt közül is választhatunk. Az így készült képek kicsit kisebb látószöget mutatnak, mint a normál fotók.
A tapasztaltabb és igényesebb amatőröknek viszont érdemesebb továbbra is inkább a külső HDR szoftvereket használni, mint pl. a Lightroom, ami persze nem kifejezetten HDR szoftver, de arra is remekül használható.

Dual Pixel RAW

A szenzoron minden egyes pixel két részből tevődik össze. A mikrolencsék alatti jobb és bal alpixel adatait a gép képes teljes egészében elmenteni, az így kapott DP RAW fájlal pedig utólag érdekes dolgokat művelhetünk.
Az 5D Mark IV-nél már megvizsgáltuk az ebben rejlő lehetőségeket, mivel a szenzor kvázi azonos, így itt is hasonlók várnak ránk.

A dupla szubpixeles megoldás elviekben lehetőséget kínál a fókusz utólagos finomhangolására, ez azonban igencsak minimális. Ezt már az 5D Mark IV tesztnél is tapasztaltuk, most azokat a képeket osztjuk meg ismét.
A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy nem annyira ügyes ez a szolgáltatás, mint amilyennek elsőre látszik. A fókusz elotlás nem minden témánál észrevehető, ráadásul amint hozzányúlunk a jobb-bal pixel arányához, a kép részletgazdagsága elkezd csökkenni. Az utólag defókuszált terület megjelenése sem természetes, ránézésre inkább oldal irányú motion blur-nek látszik.

Összességében tehát elmondható, hogy a Dual Pixel RAW a valóságban igazán minimális korrekciót enged, ráadásul korrekció esetén a kép részletgazdagsága romlik. Nagy kérdés, hogy ez milyen körülményeknél ad majd valós előnyt és ki fog ezért a 30-35 MB-os normál RAW-k helyett dupla helyet igénylő DP RAW fájlokkal bajlódni.