Kipróbáltuk: Nikon D6 – teszt

AF, sorozat, videó

A legnagyobb mértékben a fókuszrendszer változott a Nikon D6-ban a D5 óta. Noha a D5 fókuszrendszere is briliáns jó volt, a D6-nál még ennél is tovább mentek.
Igaz, a korábbi Multi-CAM 20K fókuszmodul 153 fókuszponttal rendelkezett, míg a Nikon D6 Multi-CAM 37K modulja „csak” 105 pontot kínál, viszont míg a D5-nél a 153 fókuszmezőből csak 55-öt választhattunk ki, amelyből 35 volt keresztszenzoros, a D6-nál mind a 105 rendelkezésre áll mint kiválasztható fókuszmező, ráadásul ezek mind keresztszenzorok, a korábbi 2×2 érzékelő helyett 3×3 érzékelővel.

Bizonyos objektíveknél azonban lesznek korlátozások, amit az alábbi ábra mutat:

Ezek közül a legfájóbb talán az AF-S 200-400mm f/4G ED VR II lehet, ami kialakításából adódóan alkalmas lehet sportfotózásra, viszont a D6 fókuszrendszere annyira nem szereti, így ezen objektív használatakor csak a középső 35 keresztszenzor érhető el.

Javult a fókuszrendszer érzékenysége is, a középső AF pont -4 Fé helyett immár -4,5 Fé érzékenységű.

Fókuszmódok szempontjából is van egy fontos fejlesztés, méghozzá az automatikus fókuszmező módnál, ahol tükörreflexes fényképezőgépek közül elsőként a Nikon D6 kínál arcfelismeréssel támogatott szem fókuszt TTL optikai kereső módnál. Tapasztalataink szerint ez leginkább közeli képeknél lesz hatékony, ha távoli embert fotóznánk, akkor a szokásosabb arcfelismerés működhet (szem érzékelés nélkül):

Az AF pontok kiválasztása a navigációs gombbal, vagy a mellette lévő joystick gombbal történhet. A navigációs gomb alatti kapcsoló „L” állásával zárolhatjuk a kiválasztott fókuszmezőt. Lehetőség van a portré állású géptartáshoz külön fókuszpontot rendelni.

A fókuszmódok kiválasztásának módja ugyanaz, mint az elődön. Az objektív csatlakozó kioldó gombja alatti kapcsolóval választhatunk az automatikus vagy kézi állítás között, a kapcsoló közepén lévő apró gombot nyomva pedig a két vezérlőtárcsával állítható be a kívánt AF-mód. A hátsóval az egyszeri (AF-S) és folyamatos (AF-C) élességállítás között válthatunk, az elülső tárcsával pedig a terület módok között. Az üzemmódok az alábbiak lehetnek:

• S (single-point AF): a fotós szabadon választhat egyet a 105 AF pont közül.
• AUTO: a gép automatikusan választja ki az élességállítás helyét (ez akár több AF pontot is lefedhet), itt működik az arcfelismerés is.
• GRP (group-area AF, AF csoport): alapesetben 5 pont területét lefedő fókuszcsoport választható, de lehetőség van két egyénileg beállítható csoport használatára is, amelynél megadhatjuk a csoport szélességét és magasságát is. Olyan esetekben célszerű használni ha egy fókuszmezővel nehezen fogható be a téma (pl. egy pingpongozó, oldalra gyorsan mozgó játékos).
• 3D (tracking): témakövető fókusz az összes ponton, amelynél az exponáló gomb félig lenyomását követően a gép a témán tartja nem csak a fókuszt, de ha a téma mozog a képmezőben, akkor a fókuszpontot is az összes pont valamelyikén. Követő módban is használható, így tökéletesen pontos sorozatok készíthetők.
• D105 (dinamikus 105 pontos): az összes fókuszpont közül kiválaszthatunk egyet, de a téma elmozdulásakor a környező pontok segítségét is igénybe veszi a rendszer. Csak folyamatos módban működik, de nincs képmezőn belüli témakövetés.
• D49 (dinamikus 72 pontos): mint az előző, de szűkebb környezetet figyel, amelyhez 49 fókuszpontot használ a rendszer. Csak folyamatos módban működik, de nincs képmezőn belüli témakövetés.
• D25 (dinamikus 25 pontos): mint az előző, de szűkebb környezetet figyel, amelyhez 25 fókuszpontot használ a rendszer. Csak folyamatos módban működik, de nincs képmezőn belüli témakövetés.
• D9 (dinamikus 9 pontos): mint az előző, de szűkebb környezetet figyel, amelyhez 9 fókuszpontot használ a rendszer. Csak folyamatos módban működik, de nincs képmezőn belüli témakövetés.

A menüben egyenként letilthatók a fenti AF-módok, ha valamelyikre nincs szükségünk.

Sportfotózásnál leginkább a témakövetés lehet érdekes és hasznos, amit már a D5-ben is igen jól működőnek tapasztaltunk. Nem volt ez másként a D6-ban sem, egyszerűen élmény volt úgy fotózni, hogy tudta az ember: a felvételek túlnyomó többségével nem lesz fókusz probléma.

A témakövetésről bemutató videókat is készítettünk, az első videón a TTL kereső tartalma látható követő fókuszmódnál, míg a második videó a 14 kép/mp-es sorozatot mutatja, amely közben a gép a témán (a futón) tartja a fókuszmezőket és az automatikus élességállítással követi azt:

Az automata élességállítás nem csak az expo gomb félig lenyomásával, de az AF-ON gombbal is aktiválható. Legalábbis alap beállításban, hiszen a gomb az expozíciós adatok rögzítésére is használható. Funkcióját a menüben határozhatjuk meg.
Manuális élességállításra a gép elején lévő kapcsolóval, vagy az objektív AF/M kapcsolójával válthatunk, és a kereső státuszsorának elején felvillanó kis lámpák segítenek a megfelelő élesség beállításában. A fókusz visszajelzés 1:8,0 fényerejű objektíveknél is működik.

A fénymérés szenzora és módjai nem változtak, ezúttal is 180 ezer pixeles RGB fénymérő modul került a gépbe, amely precíz fénymérést tesz lehetővé.
A fénymérés a következő módokban használható:
• Mátrix: a teljes képmezőt figyelembe veszi az expozíciós értékek meghatározásához. Az összes G, E és D sorozatú Nikkor objektívvel működik (egyéb automata optikákkal 3D Color Matrix III mérést használ a gép).
• Középre-súlyozott: a teljes képmezőn mér, de a képközép 8, 12, 15 vagy 20mm-es területét fokozott mértékben veszi figyelembe.
• Szpot: csak a képmező 4mm-es részén (1,5%-án) mér fényt.

Élőkép

Ezúttal sem maradt el a LiveView mód, amelynél továbbra is egy kapcsolóval választhatjuk ki a fotózáshoz és a videofelvételhez igazított üzemmódot. Élőképnél kapunk autofókuszt is, amely sajnos maradt a lassúcska kontraszt alapú – hiszen nem változott a szenzor.

A fókuszkeret az érintőképernyő segítségével könnyedén áthelyezhető. Itt elérhető az arcfelismerés és a témakövetés is, ha teljes képmezős fókuszterületet választunk. Amennyiben a gép arcot érzékel, akkor a szemfókusz is elérhető, a navigáló gombbal kiválaszthatjuk, hogy melyik szemre kívánunk élességet állítani.
Igaz, a nem túl fürge LiveView kontraszt AF miatt ezt a funkciót gyaníthatóan kevesen fogják használni.

A fókuszkeret méretét kétféle méretűre állíthatjuk, illetve választhatunk arcfelismerést és követő módot is. Kézi élességállításnál nincs fókusz visszajelzés, van viszont képnagyítás. A ‘+’ (nagyító) gombbal négy lépésben, max. 15× nagyításig növelhetjük a képkivágást, amely lehetőség akár AF módokban is adott. A tökéletesen pontos kézi fókuszálás így könnyedén elvégezhető.

Az „i” gomb megnyomására itt is megjeleníthető egy helyi menü, amelynek tartalma eltér(het) az optikai kereső használata során alkalmazottól.

Az élőkép alsó részén mindig láthatók maradnak a fontosabb felvételi adatok, valamint a képmezőben a fókuszpont. Az INFO gomb segítségével további, részletes infókat, segédrácsot, élő hisztogramot illetve itt már virtuális horizontot is bekapcsolhatunk.

Videó módban az élőkép kivágása is 16:9-es oldalarányú, igazodva a mozgóképek formátumához. Ebben a módban is készíthetünk állóképeket, amelyek így 16:9-es oldalarányúak lesznek.

Elektronikus első redőny módban az első redőny folyamatosan nyitott állapotú, ennek funkcióját a szenzor elektronikus zárja valósítja meg. Mivel az első redőnynek ilyenkor nem kell lefutnia, így jóval kisebb mechanikai sokk (rezgés) éri a vázat.

Néma élőnézetben viszont teljes elektronikus zárat kapunk, amelynél egyáltalán nincsenek használva a redőnyök, így nem csak a rezonanciáktól lesz teljesen mentes a felvételkészítés, de a fotózás is totális csendben történhet.

Az elektronikus zár használatakor a legrövidebb záridőben nincs eltérés, itt is 1/8000 mp, de az érzékenység maximuma ISO102400.
Fotózáskor a viszonylag lassú kiolvasás miatt jello-effektus jelentkezhet a képeken.
A teljes szenzor kiolvasási sebessége a 100 Hz-es mérőfénnyel vizsgálva 40 ms-nak adódott.

Az elektronikus zár hatására a gyorsan mozgó tárgyaknál bekövetkező torzulást az alábbi képek szemléltetik (a zársebesség 1/1000 mp volt):

Sorozat fényképezés

Az új modell sorozat sebességben is jobb teljesítményt nyújt, mint elődje. A gép új tükörmechanikát kapott, így az elérhető sebesség a TTL keresőt használva immár 14 kép/mp. Mindezt folyamatos élességállítás mellett. Az egy sorozatban készíthető képek száma 200 RAW kép. Mindehhez persze igen komoly írási sebességű memóriakártyára is szükség van, hiába, hogy „csak” 20 Mpixeles felbontással dolgozunk. De ehhez már az XQD kártyák sebessége is elég, a CFexpress pedig ennél csak fentebb megy!
A sorozatokat kezelő tárcsáról gyors (CH) és lassú (CL) sorozat mód választható. Gyors esetében a menüben 10-14 kép/mp, lassú módhoz 1-10 kép/mp között sebesség rendelhető 1 kép/mp lépésekben. Korlátozhatjuk a sorozatban készült képek számát is, amely 1-200 kép lehet.
Ha nem korlázozzuk a sorozat hosszát, akkor a puffer telítődése után a sorozatkészítés nem áll meg, csupán a kártyaírás sebességének függvényében lelassul (és itt jön majd képbe az extra gyors CFexpress memóriakártya, amelynek köszönhetően akár tartható is a 14 kép/mp, hiszen ehhez RAW formátumban 420 MB/s szükséges, amit akár a komolyabb CFexpress kártyák tudhatnak is, persze kérdés, hogy a gép ki tudja-e ezt használni, de egyelőre CFexpress kártyával nem tudtuk kipróbálni a D6-ot).

Videofelvétel módban az exponáló gomb lenyomására sorozatfelvételt is készíthetünk a beállított felbontással, amely 3840×2160 pixeles (8 Mpixel) felbontásnál 30 kép/mp-et, 1920×1080 pixeles (2 Mpixeles) felbontásnál 60 kép/mp-et jelent. Ez esetben elektronikus zárat használ a gép és csak JPEG formátum menthető.

Az automatikus sorozatok terén újdonságnak számít a fókuszléptetéses fényképezés, ami a makró és tárgyfotózásnál jöhet jól. Ennél a funkciónál az eltolás mértéke (10 lépésben), a felvételek száma (1-300), a két kép közötti időköz (0-30 mp), az expozíció rögzítése és az elektronikus zár (néma fényképezés) állíthatók be. A készült képekből a gép nem illeszt össze egy nagy mélységélességű képet, azt nekünk kell megoldanunk

Az automatikus expozíció sorozat 2-9 kép hosszú lehet, 0,3-1 Fé lépésközökkel. Választhatunk ugyanilyen hosszú vaku sorozatot sőt, kombinált expozíció és vaku sorozatot is. Ebből a modellből sem hagyták ki a 2-9 képes fehéregyensúly sorozatot, illetve a max. 5 képes ADL, azaz aktív dinamika korrekció sorozatot.

Az önkioldó beállításoknál maradt a 2, 5, 10 és 20 mp-es késleltetés. Beállíthatunk önkioldó sorozatot is 1-9 kép közötti hosszúságban, melyek között 0,5-3 mp-es késleltetési idő lehetséges. Az önkioldót kombinálhatjuk az expozíció sorozattal is, így könnyen készíthetünk HDR képhez alap fotókat.
Van egyébként HDR fotózásra is lehetőség, erről a Különlegességek oldalon mutatunk példát.

Van lehetőség időzített sorozat készítésére is, amely a time-lapse szerelmeseinek lesz jó hír. Time-lapse videó egyébként közvetlenül is készíthető, a felbontás ez utóbbi esetben max. Ultra HD (programozott sorozatnál a teljes felbontás és RAW formátum is elérhető természetesen).

Videofelvétel

Nem változott a videofelvétel maximális felbontása és a képfrissítése sem, ezúttal is Ultra HD, azaz 3840×2160 pixel a maximum, ahol a képfrissítés 24, 25 vagy 30 kép/mp lehet, míg Full HD felbontásban 24, 25, 30, 50 vagy 60 kép/mp, HD-ben pedig 50 vagy 60 kép/mp. Sajnos nagyobb képfrissítés (100 vagy 120 kép/mp) nem érhető el, azaz slow-motion nem készíthető.

Javult viszont az egy menetben rögzíthető klipek hossza, amely immár 30 perc lehet (a D5-nél UltraHD-ben max. 3 perc volt rögzíthető egy menetben).

Videorögzítéskör UltraHD felbontásban a szenzor 1 pixele a végső videón is 1 pixelt ad, azaz a szenzor középső 3840×2160 pixelét vágja ki a gép, amely elég jelentős, mintegy 1,45×-es képkivágást jelent (horizontálisan). Full HD felbontásban viszont a teljes szenzort használja a D6, ekkor nincs horizontális látószög csökkenés. Van viszont lehetőség FullHD-ben is 1:1 képkivágásra, ez esetben 2,9×-esnek felel meg a képkivágás.
Elektronikus képstabilizálásra csak FullHD felbontásban van lehetőség.

Megnéztük a videofelvételnél elérhető szenzorkiolvasási sebességeket is, amelyhez szintén 100 Hz-es mérőfényt használtunk. UltraHD 30fps-nél 23,2 ms, FullHD 50fps-nél 10,7 ms (képkivágásos FullHD esetében 11,6 ms), míg HD felbontásnál szintén 10,7 ms adódott.

Megmaradt a nyers videojel HDMI kimeneten való továbbításának lehetősége is, ráadásul akár UltraHD felbontásban is, így a kártyára mentett tömörített módokhoz képest egy külső felvevő használatával jobb minőségben is dolgozhatunk.

A gépen belül sztereó mikrofon található, de megmaradt a sztereó külső mikrofon csatlakoztatási lehetőség. Ennek jelszintje lehet automatikus, vagy 20 fokozatban manuálisan beállított. Ha nincs szükség hangra a beépített mikrofon letiltható. Érdekes funkció a mikrofon felvételi frekvenciatartományának megadása, amely lehet teljes, vagy csak az emberi beszédnek megfelelő középtartományra korlátozott. A videó menüben szélzaj szűrés bekapcsolására is módunk nyílik.

A videofelvétel az exponáló gomb melletti külön gombbal indítható, de ezt megelőzően a gép hátulján át kell kapcsolni videó módba és aktiválni az élőképet.

A felvétel ugyanabban a módban veszi kezdetét, amelyet a fotózáshoz beállítottunk, és közben jórészt ugyanazok a beállítások használhatók. P módban csak az expozíció kompenzáció, S módban a záridő és az exp. kompenzáció, A módban a rekesz és az exp. kompenzáció, M módban pedig a rekesz/záridő és az érzékenység is állítható a felvétel folyamán. Az érzékenység teljes tartománya elérhető mozgókép módban is, így akár az ISO3276800 is választható, illetve M módban elérhető az Auto ISO opció is, ahol külön megadható az engedélyezett maximális érzékenység.

Videó rögzítés alatt működik a fénymérés, és a kontraszt alapú AF is, amely az exponáló, vagy az AF-ON gombbal indítható, de választható folyamatos fókusz is.
Sajnos a kontraszt alapú AF miatt a videofelvétel során a fókuszsebesség nem túl parádés, ráadásul hajlamos rossz mintát venni és másra fókuszálni.
Készítettünk egy sport jellegű videót is ugyanazon a zárt kapus edzőmérkőzésen, ahol tesztfotók is készültek. Itt a folyamatos fókusz ugyan érezhető, de sajnos pont nem a játékosokat követte le, hanem átugrott a kapun túlra, kvázi a végtelenre.

A videókép színének, élességének és kontrasztjának megváltoztatásához a Picture Control képfeldolgozási módokat használhatjuk, de elszínezhető a felvétel a fehéregyensúly változtatásával is, amely a felvétel alatt is manuálisan állítható marad.

A hátsó érintésérzékeny LCD-vel felvétel közben vezérelhető a fókuszmező pozíciója, amely után azonnal autofókusz következik, illetve lehet módosítani a rekeszértéken is, anélkül, hogy bármelyik tárcsával zavaró hangot vinnénk a felvételbe (más kérdés, hogy a 24-70mm-es objektív rekesze így is belehallatszik a videóba).