AF, sorozat, videó
Fókusz
A fókuszmező mérete a Nikon Z 9 esetében többféle is lehet, bár igazság szerint négyféle méret közül választhatunk (széles nagy, széles közepes, kis területű, tűfok méretű), ezen kívül több mezőt magába foglaló széles is választható (illetve folyamatos autofókusz módnál dinamikus, több mezős is, de folyamatos AF-nél a tűfok méretű nem használható).
A Z 9 szenzorán nem kevesebb, mint 493 (függőleges élre érzékeny) fázis-különbség érzékelő fókuszterület található, amely a képmező 80%-át fedi le.
Ahogy azt már a korábbi MILC-eknél is tapasztaltuk (kivéve ez alól az Olympus felső kategóriás OM-D gépeit), az automatikus élességállítás kizárólag függőleges vonalat tartalmazó elemre nem tud fókuszálni. Ha csak vízszintes vonal található a fókuszálandó területen, akkor a gép enyhe megdöntése segíthet. Ez csak azért érdekes, mert egyébként a Z 9 is használ kontraszt különbség érzékelő fókuszt, ami itt azt jelenti, hogy ha a fázis-különbség érzékelés nem jár sikerrel, akkor a kontraszt AF sem fog. Hogy ez milyen sűrűn jelentkezik a való életben? Nos, erre nehéz válaszolni, de pl. ha tengerparton fotózunk és a távoli horizontra akarnánk élességet állítani, valószínűleg nem sikerülne. De ha van egy hajó a távolban, annak orrára vagy tatjára minden gond nélkül lehetne automatikus élességállítást kérni.
Az AF sebessége egyébként kiváló, valóban használható sportfotózásra is. Szemléltetésképpen egy videó álljon itt, amely kb, 8 méterre lévő birs és egy kb. 25 méterre lévő gesztenyefa ágára való oda-vissza fókuszálást mutatja be.
Természetesen működik a témakövetés, így folyamatos fókusznál gond nélkül a témán tartható az élesség akkor is, ha a képmezőn megváltozik a téma helye.
Az igazán nagy dobás azonban az arcfelismerés, az ezzel együtt elérhető szemfókusz, amely még egy sporteseményen is jól jöhet. Igaz, sokat segíthetne még a mesterséges intelligencia abban, ha lehetne labdát regisztrálni és a labdát venné alapul az élességállítás során, vagyis a labda távolságában lévő arcokra fókuszálna. Egy gyors mozgású sporteseményen viszonylag rövid ideig marad egy játékosnál a labda.
Azt szerencsére be lehet állítani, hogy ha a témát elveszti a gép, akkor állítson-e élességet új témára, vagy várjon a téma visszaérkezésére.
A követő AF-et és a témafelismerést kipróbáltuk éles helyzetben is, a 2022. január 22-i VBW CEKK Cegléd-Sopron Basket NB I. női kosárlabda mérkőzésre mentünk el, ahol több sorozatot is készítettünk. Ezek közül kettőből készítettünk videót, de az ott készült fotók a tesztfotó galériánkban teljes felbontásban is megtekinthetők.
Az alábbi videóból jól látható, hogy a követőfókusz az emberi arcon tartja a fókuszt, de ha takarásba kerül a játékos arca, akkor hajlamos egy-egy képkockáig leugrani róla (a videó 20 kép/mp sebességű sorozatból készült, a lejátszást 5 kép/mp-re állítottuk be, hogy jobban következő legyen a fókusz helyessége):
A témafelismerés működik emberi arcokra, állatokra (macskafélék, kutyák, madarak, lovak) és járművekre is (autó, motor, helikopter, repülőgép).
Az autofókusz érzékenységét a Nikon -6,5 Fé-ben adta meg (f/1,2 fényerejű objektívnél, azaz f/2 objektívvel -5,2 Fé, f/2,8 objektívvel -4,2 Fé), amely olyan megvilágításban történő fókuszálást jelent, ahol a helyes expozíciót ISO100 érzékenységnél és f/2 fényerőn 2 perc záridő adja. Csillagfény AF-et engedélyezve az érzékenység -8,5 Fé is lehet, ekkor azonban szükség esetén lassabb lehet az élességállítás.
Lehetőség van a fókuszmező kiválasztására külön fekvő és külön portré állásban tartott gépnél.
Az érintésérzékeny LCD-nek köszönhetően a fókuszmező könnyedén áthelyezhető a kijelző megérintésével, arra azonban sajnos nincs lehetőség, hogy ha a gépet magunk elé emeljük és az elektronikus keresőt használjuk, akkor is válthassunk fókuszpontot az LCD végigsímításával. Ilyen esetben csak a fókuszkar (joystick) használható, ami viszont kissé lassú megoldás, ha nagy területen kell átmozgatnunk a fókuszpontot.
Gyenge megvilágításnál zöld színű AF segédfényt is aktiválhatunk, ami néhány méteres távolságig nyújt segítséget a fókuszrendszernek.
Élességállításnál (akár AF, akár kézi) a fókuszmező alatti rész kb. 10×-es mértékben nagyítható ki, ami kiváló részleteket mutat ahhoz, hogy meggyőződjünk a fókusz helyességéről.
Sorozat
Sorozatból többféle sebesség is elérhető, választhatunk 1 és 10 kép/mp között a lassabb módnál, illetve elérhető nagy sebességű módban 10, 12, 15 és 20 kép/mp is. Emellett kiterjesztett sorozat módnál 30 kép/mp is választható, de ez esetben csak JPEG formátum áll rendelkezésre, sőt, 120 kép/mp is elérhető 11 Mpixelen.
A kiterjesztett sorozatokon kívül a többi sorozatnál és egy képes módnál is elérhető a villódzás-mentesített fotózás, amelynek során periodikusan villódzó fények esetén a gép mindig a legnagyobb megvilágítást adó pontnál exponál.
A belső puffer 21 darab RAW vagy RAW+JPEG képnek kínál tárhelyet, de gyors memóriakártyával (főképp CFexpress-szel) ennél hosszabb sorozat is készíthető lassulás nélkül. Természetesen ha a puffer telítődik, a sorozat nem áll le, csupán a kártya írási sebességének függvényében belassul.
Sorozat módnál természetesen elérhető a 3D követő fókusz, valamint a témafelismerés és témakövetés is, így igen hatékonyan lehet akár egy sporteseményen a játékosokat lekövetni, akár a természetben állatokat fotózni anélkül, hogy ügyelnünk kellene, hogy nehogy kimenjen a téma a képmező belső egyharmadáról (mint a D6 esetében).
Itt – ha felismeri a gép a személyt, vagy állatot, esetleg járművet, akkor – ha nem kerül takarásba a téma, folyamatosan fókuszban marad, akkor is, ha a képmezőn belül mozog jobbra-balra, vagy akár fel-le.
Álljon itt néhány példa a sporteseményen történő témakövetésről (test- illetve arcfelismerés), valamint az állatfelismerésről. Az utóbbi sorozat képőei teljes felbontásban megtalálhatók a tesztfotó galériánkban (link a cikk alatt érhető el).
Az arcfelismerés nagyon hatékonyan működik, csak ritkán ugrik le a témáról a fókusz.
A kosárlabda meccsen a kezdő dobásnál jól látszik, hogy a teljes sorozatból összesen kétszer esett le a fókusz a játékosról, abból egyszer valószínűleg azért, mert az előző képen takarta az arcát a játékos. Érdekes egyébként, hogy a meccs többi részén jóval ritkábban volt ilyen probléma. A harmadik videón végigkövethető egy teljes támadás, ahol nagy sebességgel haladt a játákos, közben még a zoomot is változtattuk, mégis szépen lekövette. A jobb ellenőrizhetőség kedvéért 4×-es mértékben lelassítottuk a visszajátszást (20 kép/mp felvételkészítési sebességet láthatunk 5 kép/mp-cel visszajátszva).
A valódi sorozatsebességet a nem lassított felvétel szemlélteti (20 kép/mp felvétel, 20 kép/mp lejátszás):
Különleges sorozatok között automatikus expozíció sorozatot, vaku sorozatot, fehéregyensúly-sorozatot és aktív D-Lighting (dinamika korrekció) sorozatot is találunk, ezen kívül van lehetőség időzített felvételkészítésre és fókuszléptetés sorozatra is. Automatikus expozíció sorozat 3-9 kép hosszban, 0,3-3 Fé lépésközökkel és akár önkioldóval is készülhet.
Időzített felvételkészítésnél pontosan megadhatjuk a start időpontját és a képek közötti időt is, másodperc pontossággal.
Talán a különleges sorozatokhoz sorolhatjuk a HDR módot is, hiszen arra is van lehetőség, hogy a forrás képeket is lementse a gép.
Az önkioldó beállításoknál maradt a 2, 5, 10 és 20 mp-es késleltetés.
Elektronikus zár
A fényképezőgépbe – ahogyan már többször is írtuk – nem került mechanikus redőnyzár, annak feladatát elektronikus zár valósítja meg.
Első körben azt hihetnénk, hogy ez jelentősen korlátozza majd a lehetőségeinket, a gyakorlat azonban bebizonyította, hogy ettől egyáltalán nem kell tartanunk.
A redőnyzár nélküli fotózás nem csak teljesen csendes, de elképesztően gyors is, ráadásul nem rázza be minimálisan sem a gépet és azért sem kell aggódjunk, hogy valamilyen alkatrész kopik egy hosszú sorozatnál. Itt ugyanis az exponáló gombon kívül más kopó alkatrész nincs!
Vakut használni az elektronikus zárral is lehet, próbáink szerint 1/200 mp záridőnél a teljes képkocka kivillantható.
Igyekeztünk most is megmérni a szenzor teljes kiolvasási sebességét, ehhez ezúttal is 100 Hz-es mérőfényt használtunk, amely azonban kevésnek bizonyult, így csak annyi derült ki, hogy nagyjából 4ms (4 ezredmásodperc), vagy annál rövidebb ideig tart a szenzor kiolvasása. Összehasonlításképp: az azonos felbontású Nikon Z 7II szenzorát 49 ms alatt olvassa ki a gép.
A 4ms pedig elég ahhoz, hogy legalább tizedakkora, vagy annál is kisebb mértékű jello-effektus mutatkozzon.
Ezt egyébként a gyors ventilátor lapátokon, valamint az 50 km/óra sebességgel oldalirányban, szinte teljes képmagasságot kitöltő teherautó fotójával is jól lehet illusztrálni. Ugyanilyen autós próbafelvételeket készítettünk a 107ms kiolvasási sebességű Nikon Z 5-tel is, ezek a képek ITT tekinthetők meg, de a ventilátoros tesztképeket lentebb is bemutatjuk, ahol zárójelben a kiolvasási sebességet is feltüntetjük.
A látottak alapján kijelenthetjük, hogy a Nikon Z 9 esetében nincs észrevehető torzulás a kiolvasási sebesség miatt.
Elektronikus zár különböző Nikon full-frame MILC-eknél (1/1000 mp záridő)
Videófelvétel
Nem igen spórolt a Nikon a képességekkel a Z 9-nél a videózás terén sem, hiszen még 8k Ultra HD videókat is készíthetünk, méghozzá akár kettő órán keresztül!
Jóllehet, mozifilmek készítésére nem hegyezték ki, hiszen nincs 21:9 oldalarányú Cinema mód, viszont a sportvideózásnál fontosabb feltétel, hogy ne legyen torzulás a gyors mozgások esetében, e téren pedig kiválóan teljesít a gép.
8k UltraHD felbontásnál a kiolvasási idő 14 ms, kisebb felbontásoknál viszont kevesebb, mint 4 ms. Érdekes egyébként, hogy videónál teljes felbontásban lassabb a kiolvasás, mint teljes képkockás fotózásnál (ami ugye 4 ms alatti).
A képfrissítés 8k UltraHD esetében 24, 25 vagy 30 kép/mp lehet, míg 4k Ultra HD-ben választható 60, 100 és 120 kép/mp is, ahogy egyébként Full HD felbontásban is.
Képkivágás sehol nincs, így mindig megkapjuk a teljes szenzorszélességet. Egyedül – természetes módon – az elektronikus stabilizálás bekapcsolása vesz el a látószögből (ez 8k UltraHD-nél nem áll rendelkezésre).
A képminőség remek, a 8k UltraHD videók részletgazdagsága szinte semmivel nem marad el a 45 Mpixeles fotókétól, de még a dinamika sem sokkal rosszabb. Érdkekes azonban, hogy a 4k UltraHD videó már felbontásban és dinamikában is gyengébb, mind 120 kép/mp, mind 60 kép/mp esetében.
Fotó és video képkockák
Az érzékenység manuális módban ISO64 és ISO102400 közé választható, egyéb módokban (program automatikus, illetve rekesz- vagy zársebesség előválasztás) a gép határozza meg automatikusan a szükséges érzékenységet.
A lenti dobozban a Full HD, a 4k-ból Full HD-re méretezett, a 4k UltraHD 120 fps és 25 fps, a 8k UltraHD-ből 4k-ra méretezett, valamint a 8k UltraHD 25 fps képkockák minősége tekinthető meg a szokásos tesztábránkon. Jól látható, hogy 4k UltraHD felbontásban a 25 fps mennyivel részletgazdagabb, mint a 60 fps, azaz itt biztosan más a kiolvasási mód. 4k UltraHD és 8k Ultra HD felbontásban 25 fps mellett ISO sorozatot is készítettünk, ezek is elérhetők a lista alján.
Videofelvételek képminősége
A felvételek hossza a videóknál egységesen max. 125 perc lehet. A tömörítés H.264 és H.265 kodekkel történhet, előbbi csak FullHD felbontásnál, max. 60 kép/mp képfrissítés esetén választható, utóbbi bármilyen felbontásban és képfrissítésnél. A H.265 tömörítésű videók lehetnek 8 bites vagy 10 bites színmélységűek is. 10 bites színmélységnél elérhető Hybrid Log Gamma (HLG) és N-Log mentés is.
Ezen felül választhatunk ProRes 4:2:2 10 bites HQ mentést is, ez esetben a felbontás maximum 4k UltraHD lehet, max. 60 fps képfrissítéssel, de itt is választható N-Log mentés.
Az elérhető bitrátákat az alábbi táblázat mutatja:
A hangfelvételre a beépített sztereó mikrofont, vagy külső mikrofont alkalmazhatunk.
A mikrofon jelszintje lehet automatikus, vagy 20 fokozatban manuálisan beállított, illetve kaphat tápellátást is a mikrofon a csatlakozóról. Kérhetünk csillapítást is, illetve ha nincs szükség hangra a beépített mikrofon letiltható. Érdekes funkció a mikrofon felvételi frekvenciatartományának megadása, amely lehet teljes, vagy csak az emberi beszédnek megfelelő középtartományra korlátozott. A videó menüben szélzaj szűrés bekapcsolására is módunk nyílik.
Videofelvétel program automatika (P), rekesz-előválasztás (A), zársebesség-előválasztás (S), vagy teljes manuális (M) módban indíthatunk. P módban csak az expozíció kompenzáció, S módban a záridő és az exp. kompenzáció, A módban a rekesz és az exp. kompenzáció, M módban pedig a rekesz/záridő és az érzékenység is állítható a felvétel folyamán. Az érzékenység kiterjesztés nélküli tartománya érhető el mozgókép módban is, így akár ISO25600-zal is filmezhetünk. Az érzékenységet általában a gép választja meg, de M módban van lehetőség rögzített, általunk beállított érzékenység használatára is.
Videó rögzítés alatt működik a fénymérés és az autofókusz is (témakövető módok is), illetve át is helyezhetjük a felvétel közben a fókuszmezőt. Az átfókuszálás sebességét több lépésben állíthatjuk az egyedi beállítások menüben.
Felvétel közben módosítható az expozíció kompenzáció, illetve rekesz-előválasztás és manuális módokban a rekeszérték is, S és M módban a zársebesség is. Igazán jó lehetőség, hogy a fent említett módosítható paraméterek közvetlenül az LCD érintésével állíthatók, így pl. anélkül módosíthatjuk videorögzítés közben a rekeszt, hogy az elülső tárcsa hangja csúnyán belehallatszana a felvételbe.
