Kipróbáltuk: Panasonic DMC-FZ30 teszt

0

Érzékenység

A fényképezőgépben a kompakt modellekben használt CCD-k közül a második legnagyobb méretű került (a Sony DSC-R1 APS-C méretű szenzorát nem számítva): 1/1,8″ típusú. A 8 Mpixeles felbontásból és a képérzékelő méretéből adódóan a pixeleink igen aprók: mindössze 2,2 mikronosak. Nos, ennél kisebb pixeleket egyelőre még nem használnak digitális fényképezőgépben, tehát joggal mondhatjuk, hogy az egyik legzajosabb (pontosabban legkisebb alapérzékenységű) CCD-vel kellett megbirkóznia a Panasonicnak. A Venus Engine azonban itt is jól teljesít, a zajcsökkentés után nem marad jelentős képzaj a JPEG fájlokban. ISO200-ig igazából teljesen elfogadható képeket kapunk, az ISO400 már elgondolkoztató, hogy érdemes-e színes képeknél használni.






















Érzékenység – zajtartalom
ISO 80, F6,3; 1/1,6 mp, 1716 KB
ISO100, F6,3; 1/2 mp, 1897 KB
ISO200, F6,3; 1/4 mp, 2038 KB
ISO400, F6,3; 1/8 mp, 2614 KB

A fotók 20 oC-ban készültek.

A vaku fényeloszlása teljes nagylátószögnél is jó. A kép középső részén egyenletes megvilágítást tapasztalunk, még a hisztogram széthúzzásal manipulált képen is. A sarkok sötétedése átlagos: 25%.




Vakuval készült felvétel fényeloszlása

Sarkokban tapasztalható fényerőcsökkenés:
~25% eff.

fényeloszlás formája
(képmanipulálással kiemelve!)