Kipróbáltuk: Panasonic Lumix DMC-FZ8 teszt

0

Optika II.

Mega O.I.S. optikai stabilizátor

Mivel az objektívünk megegyezik az előző, modellekével, s a stabilizátort nem fejlesztette tovább a gyártó, a hatékonyság tesztet ezúttal a korábbi cikkünkből idézzük. Bár kis mértékű eltéréseket tapasztalhatnánk a nagyobb felbontás miatt, ennek mértéke azonban kisebb, mint a különböző időben és fizikai/lelki állapotban elkészített berázás-tesztek egymástól való eltérése. Ebből következően nincs is jelentősége egy újabb próbának, sőt, nem is lenne szabad összehasonlítani két ilyen próbát. Az előző próbák alkalmával nyert tapasztalataink alapján tehát azt mondhatjuk, hogy kb. 1-1 1/3 blendével tudjuk kitolni a bemozdulás határát Mode 2 stabilizálás esetén.

A következőkben tehát az DMC-FZ5-nél leírtakat idézzük:

Stabilizátor hatása

F4,5 1/200 mp 432 mm ekv.
Stabilizátor nélkül

F4,5 1/200 mp 432 mm ekv.
Stabilizátorral

A fenti két kép 1/200 mp-es záridővel készült 432 mm-es ekvivalens gyújtótávolság mellett, a bal oldali stabilizátor nélkül, a jobb oldali stabilizátorral. A reciprok szabály szerint biztosan bemozdulásmentes képhez körülbelül 1/500 mp-es zársebességet kellett volna alkalmazni.

bemozdult fotók aránya különböző zársebességeknél

Stabilizátor nélkül több bemozdult képet kaptunk, míg stabilizátorral (ezen a fókusztávolságon, ilyen
zársebesség mellett) mindegyik bemozdulástól mentes volt.
A jobb oldali képen több képből álló statisztika grafikonja látható. Zársebességenként 10-10 képet készítettünk stabilizátor használatával illetve anélkül, majd azt ábrázoltuk, hogy hány kép lett bemozdulás mentes, valamint hány kép mozdult be. Az arányokon jól látható, hogy stabilizátor nélkül már 1/400 mp-nél is egy kép bemozdult a tízből, míg stabilizátorral 1/200 mp-nél sem mozdult be egy sem.

Geometriai torzítás

Az optika torzítása nagylátószögnél átlagos, 0,9%-os hordótorzítás jellegű, ez a közelebbi témájú, vagy a szélén falat, fát vagy más függőleges objektumot tartalmazó képeknél jól láthatóan fog jelentkezni, más esetben viszont nem lesz zavaró. Tele állásban viszont alig érezhető torzítás, szinte csak “vonalzóval” lehet kimutatni, ekkor közelítőleg 0,1%-os párnatorzítás mérhető. Torzítás tehát elsősorban csak nagylátószögnél jelentkezik, nagyobb gyújtótávolságoknál nem okoz gondot.

Torzítások a gyújtótávolság függvényében

nagylátószögnél (f=36 mm ekv.)
hordótorzítás: ~0,9%

tele állásban (f=432 mm ekv.)
párnatorzítás: ~0,1%

Közelfényképezés, makró

Az optika közelpontja nagylátószögnél normál esetben 30 cm, makró módban 5 cm, tele állásban normál állásnál 2 méter, makró módban 90 cm, hála az ún. telemakró funkciónak.

A legnagyobb nagyítást itt is nagylátószögnél érhetjük el, ilyenkor 45 mm széles téma kitölti a teljes képmezőt, ez jobb, mint az átlagos. Igaz, ehhez nagyon közel kell menni a témához, s a torzítás is elég magas: 2,1%-os hordótorzítást tapasztalhatunk ekkor.
Tele állásban kisebb nagyítást használhatunk, a lefedett legkisebb terület szélessége 90 mm, amely már kicsit elmarad az átlagtól de ilyenkor a torzítás teljesen megszűnik, ráadásul majdnem 1 méter a tárgytávolságunk, így tisztes távolságból lefotózhatunk egy-egy szép pillangót. Hátrány ez esetben az optika lágyulása.

Összefoglalva tehát: az FZ8 makróképességei jók, ha kell, makrózhatunk távolabbról is, kis torzítással, de ha a téma engedi, közelebb is mehetünk és nagyobb nagyítást is elérhetünk.

Makró képességek

nagylátószögnél (f=36 mm ekv.) legkisebb szélesség: 45 mm; hordótorzítás: ~2,1%

tele állásban (f=432 mm ekv.) legkisebb szélesség: 92 mm; nincs torzítás

Vignettálás

Az optika peremsötétedése nem jelentős, mind nagylátószög, mind tele állásban mértéke kb. 10%-os.

Peremsötétedés

nagylátószögnél (f=36 mm ekv.) sarkok fényerőcsökkenése: ~10%

tele állásban (f=432 mm ekv.) sarkok fényerőcsökkenése: ~13%