Képminőség
Képzaj
A Mikro Négyharmados készülékeknek és konkurenseiknek meg van az az előnyük, hogy kezelésük révén a kompakt gépekkel is összevethetők. Egyfajta átmenetet képeznek a kompakt és a tükörreflexes kategória között. Ebből a szemszögből határozott az előnyük kisebb érzékelős testvéreikhez képest. DSLR szinten sem kell azonban szégyenkezniük, legalábbis az ugyanilyen szenzorméretet használó Négyharmados gépek mezőnyében.
Ha a Panasonic korábbi DSLR próbálkozásai közül mondjuk a DMC-L10-zel hasonlítom össze egy fokozattal alacsonyabb zajt kapok, az elődjének tekinthető DMC-G1-gyel egy ringben azonban már felemás a kép. Az ottani tesztben azt kifogásoltam, hogy ISO800 fölött nagyon megugrik a zajszint. A Panasonic pontosan ezt gondolhatta, hiszen az új modell pont itt kapcsol magasabb fokozatba a zajszűrést illetően.
Az alábbi tesztet alap zajszűrési beállításokkal (0 érték) végeztük. A RAW képek feldolgozása a fényképezőgéphez adott SilkyPix Developer Studio 3.1 SE szoftverrel történt, gyári alapértéteken.
ISO100-nál nagy vonalakban ugyanazt hozza a G2 mint elődje. Az zaj észrevehetetlenül (csak mérhetően) magasabb a korábbinál, kivéve színcsatornák közül a kéket, mely jobb végeredményt produkál. Ha a RAW képeket nézzük pontosan ugyanaz az eredmény, mint a G1-nél.
A következő fokozat (ISO200) egy kicsit erősebb emelkedést hoz. Itt már a G1 van előnyben, leszámítva a kék színcsatornát, melynek zaja még mindig a G2 képein alacsonyabb. RAW-ban is egy árnyalattal magasabb a zaj az előd képein mértnél.
ISO400-nál ugyanez a tendencia folytatódik. Bár a G2 zajszintje alig észlelhetően magasabb az elődjénél, a kék csatorna zaja ismét jól kordában tartott. RAW-ban sem szemmel látható a különbség a G1 javára, inkább csak szoftveresen mérhető.
A vízválasztó korábban az ISO800-as érték volt, mely a G1-nél alig mutatott zajszint emelkedést a G2 viszont érezhetően beerősít. Ugyanolyan szűrési beállítások mellett körülbelül 20%-kal magasabb zajt produkál.
ISO1600-tól viszont fordul a kocka. A G2 közel 45%-kal alacsonyabb zajt mutat korábbi társánál. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ez szűrés kérdése, melynek következtében mosottabb végeredményt is kapunk. A RAW eredmények egyébként jól mutatják, hogy az alacsonyabb zajszint a szoftveres utófeldolgozás eredménye, hiszen ebben a formátumban nincs komoly különbség a két gép között.
JPEG-ben az ISO3200-as szint is ugyanezt a képet mutatja. Jelentősen alacsonyabb a zaj a G2-vel, melynek ára a erősebb szűrés és részletelmosás.
Az utolsó érzékenységi fokozat (ISO6400) az elődben nem volt elérhető. A G2 JPEG formátumban itt is erős szűrést és viszonylag alacsony zajt mutat, sőt alacsonyabbat, mint a G1 ISO3200-as értékénél tapasztalt.
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
ISO1600; F8,0; 1/40 mp
ISO1600; F8,0; 1/40 mp
ISO6400; F8,0; 1/160 mp
ISO6400; F8,0; 1/160 mp
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
ISO1600; F8,0; 1/40 mp
ISO1600; F8,0; 1/40 mp
ISO6400; F8,0; 1/160 mp
ISO6400; F8,0; 1/160 mp
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
ISO1600; F8,0; 1/40 mp
ISO1600; F8,0; 1/40 mp
ISO6400; F8,0; 1/160 mp
ISO6400; F8,0; 1/160 mp
Zajszűrés
Persze nem kell megelégednünk a gép automatikus zajszűrésével, elég tág keretek között állíthatjuk is ha belépünk a Film módok közé. A szokásos képfeldolgozási beállítások mellett a szűrés 5 lépéses (+/-2 érték) szabályozása is lehetséges. A -2-es lépcsőfok sem jelent teljesen kikapcsolt szűrés, csupán erősen csökkentett beavatkozást. Nem is kis mértékűt, hiszen teljesen levéve a szűrési értéket általában 1 egész fényértéket vesztünk, tehát ISO400-ban kb.olyan zajszintet kapunk -2-es szűréssel, mint ISO800-ban alapértéken – persze kevesebb részletvesztéssel. Mindez fordítva, a szűrés erősítésére is igaz, kivéve a legalacsonyabb és a legmagasabb fokozatot.
A Lumix DMC-G2 jellemzője, hogy a zajszűrés nem csak magasabb érzékenységi beállításokon, de már ISO100-tól bekapcsol.
A beállítások közti különbség fokozatonként változik. Alacsonyabb érzékenységeknél 15, magasabb értékeken 30%-körüli zajszint ingadozások lehetnek pozitív és negatív irányba a 0 beállításhoz képest. Az erősebb szűrés itt is a részletek komolyabb vesztésével, a kép elmosásával jár.
Zajszűrés
Képminőség 10×13-as képeknél
Mivel a képek gyakran nem a monitoron, hanem képeslap méretű papíron végzik, érdemes megnézni milyen minőséget mutat a gép a 10 x 13 cm-es nyomatoknak megfelelő, 2 megapixel körüli felbontásban.
Itt ISO800-ig nagyon szép képminőséget kapunk, tiszta képekkel és sok részlettel. ISO1600-nál már a kisebb képeken is érezteti magát a zajszűrés, a színzaj eltüntetése nyomán visszamaradt nagyobb foltok képében. Ez főként csak a sötétebb területeken látható, ISO3200-tól azonban már a kép egészén észrevehető. Az utolsó előtti fokozat így is nagyon jó minőséget ad ekkora felbontásban. Kompromisszumokra inkább ISO6400-nál kényszerülünk, ami azért még használható, de jól láthatóan zajos és szűrt végeredményt mutat.
Érzékenység – képzaj; 10×13 cm-es nyomatokon (szimuláció)
Hosszú expozíció
Szokásos hosszú expozíciós tesztünkben 10 perces záridőre szerettük volna fogni a gépet, de elődeihez hasonlóan a DMC-G2 is maximum 4 perc 16 másodpercet (256 mp) engedélyez. Így összevetése a hosszabb expozícióra képes DSLR-ekkel nem lenne fair. A kapott idő alatt azonban elég jól teljesített a gép, hasonlóan a már sokszor emlegetett testvérmodelljeihez. Elfogadható mértékű hotpixelt termelt, melyek nem túlságosan zavaróak részletesebb témákat sötétben fotózva. A képet jócskán ki is világosítottuk, melynél már feltűnt a háttérben megbúvó termikus zajtenger és sávozottság (banding) ez azonban normál használatnál nem lesz szembeötlő.
A gépen hosszú záridős hotpixel szűrés is bekapcsolható, melynél az eredeti záridővel megegyező ideig egy újabb felvétel készül, majd ez alapján kivonja a gép az eredeti fénykép hotpixeleit. A módszer a G2 esetében tökéletes eredményt ad, a színes pixelek eltűntek a képről.
Hosszú expozíciós sötétzaj
Általános képminőség
Nem csalódtunk a G1 képminőségében és nem kellett a G2-ében sem. Közel ugyanazt a minőséget mutatja mindkét modell, még a korábban felhozott enyhébb moiré hatás is jelen van az utódnál. A színek és a kontraszt nagyon jó, a telítettség kissé erősebb a természetesnél, de ez többnyire kellemes a szemünknek. A szürkeárnyalatokat pontosan adja vissza a gép, csakúgy mint a világos és sötét bőrszíneket. Hasonlóan pontos a zöld, kék és sárga színekkel is. Ahol leginkább túloz, az a sárgászöldek, a lila és vörös tartomány. Itt a szaturáció magasabb a kelleténél, és a színek a melegebben, sárgásabban jelennek meg.
A képek részletessége szintén nagyon jó, semmivel sem marad el a Négyharmados gépeknél megszokott magas minőségtől. Ha a legjobbat szeretnénk kihozni gépünkből érdemes RAW-ban fotózni, hiszen a „nyers” formátum tartaléka ezúttal is kihasználható. Akár már a géphez mellékelt RAW konverterrel is érezhetjük ennek hatását, a JPEG-be mentés előtti enyhébb, finom élesítéssel. Még gazdagabb tónusok és részletek jellemzik majd a végső fotót.
